Régóta tologattam magam előtt ezt a filmet, és tegnap este végre sort kerítettem rá…
…nos, nem volt véletlen, hogy tudat alatt folyamatosan halogattam. :-/
Ahol először olvastam róla (sajnos, már meg nem mondom, hol…) ott azt írták, hogy: „A brutális gyilkosság történik a falu határában, amivel a tizenéves Andreu apját gyanúsítják, akinek ezért menekülnie kell. Mivel senki nem foglalkozik tovább az üggyel, Andreu úgy dönt, ő deríti fel, hogy ki az igazi gyilkos.”
Ennek a fals fülszövegnek legfeljebb nyomokban van köze a film történetéhez… :-/
Valóban egy brutális gyilkossággal indítunk, valóban Andreu apját gyanúsítják – de senkit nem érdekel, hogy ki követte el valóban…
…ellenben lassan, de biztosan olyan nyomasztó mocsárba süllyedünk, ahol fokról-fokra kiderül, hogy még talán az ismeretlen gyilkos a legkevésbé bűnös lélek a faluban.
Igazi lelkileg sárba taposó film, mintha iszapot nyomnának le az ember torkán.
A titkolt, vagy kevéssé titkolt, cinkos hallgatással egybefűzött gonoszságok és bűnök olyan mélysége húzódik meg a felszín alatt, hogy a néző majdnem megfullad…
…és nem, itt még a gyerekek sem bűntelenek. :-/
Egyedül a tüdőbeteg ifjú tűnik ki tisztaságával és angyali ártatlanságával – de őt meg betegsége miatt elzártan/bezárva tartják… bár talán jobb is, mert így nem fröcsköl rá a fekete dágványból a sár, amiben a többiek lubickolnak.
A végére Andreu jeges fővel és rideg szívvel hozza meg döntését – és bár látva a fertőt, ahonnan jön, meg tudjuk érteni… de szeretetünket és együttérzésünket elvesztette.
Ezt a nyomasztó, „mindenkinek van valami mocskos kis, vagy nagy bűne”, és a „nyomorból és az ármány fertőjéből csak a halál, vagy mindennek a teljes megtagadása a kiút” típusú filmet nem tudom sem jó szívvel… se sehogy ajánlani.
Legszívesebben én is minél hamarabb elfelejteném… :-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése