Beau Is Afraid – Amitől félünk

 

Egy film, amit annyira akartam látni, hogy elügettem érte moziba. :thumbsup:

No, nem mintha annyira ismerném és szeretném Ari Aster munkásságát (Hereditary – Örökség (2018), Midsommar – Fehér éjszakák (2019) ) – de annál jobban ismerem és szeretem Joaquin Phoenix munkásságát, hogy látni akarjam a legújabb alakítását.

És nem bántam meg. :respect:

Tudjátok, lehetne ezt a kijelentésemet amolyan önigazolásnak venni: „igen, elmentem egy három órás, elvont, szürrealisztikus filmre, és igen, nagyon tetszett” – de rohadtul ki szoktam köpni, amit nem bírok lenyelni, és marhára nem érdekel, hogy én fizettem érte. De a Beau olyan különleges, döbbenetes, összetett film – és Joaquin Phoenix olyan remek a szerepben! :sör: –, hogy elképedt elégedettséggel álltam fel a film végén, és a Barátommal hazáig dumáltunk arról, hogy mit láttunk, és mit hogyan értelmeztünk. 23:45-re értünk haza Berkibe, de én legszívesebben még leültem volna egy sör mellé, hogy tovább agyaljunk a film több rétegű értelmezhetőségén – ám másnap munkába kellett menni… :-/

De nem ajánlom mindenkinek. Nagyon nem.

Elvont, szürrealisztikus, a valóság és a képzelet nagyon sokszor folyik benne össze, és betekintést enged egy születése óta súlyos traumákkal terhelt, szinte folyamatosan félelemben élő, mindentől és mindenkitől rettegő ember lelkébe, aki állandóan harcban áll önmagával, újra és újra próbál túllépni a saját árnyékán, de ezeken a próbákon vagy elbukik, vagy ha sikerrel jár, akkor még nagyobb bajba kerül.

Igazából egy szeretetre méltó, lelki sérült, örökös vesztes története – akire olykor-olykor rásüt a nap egy-egy pillanatra… és ezek a pillanatok csodálatosak, felemelőek, megrendítőek… de utána valahogy megint újabb kupac szardella hullik a nyakába. És újra fut az életéért.

Ám ezekről a „futásokról” sem tudjuk, hogy fizikailag, valós térben és időben történnek-e, vagy az egész egy mély(ebb) belső utazás a lélek sötét, elnyomott bugyraiban… vagy esetleg konkrétan a pokolban…?! Vagy talán pontosabb a purgatórium megnevezés…?!

Egy három órás… hm… „lelki nyomor” nem tűnik olyan vonzónak elsőre (sőt, másodikra meg harmadikra se, ugye… :-P ), hogy e rivjút olvasva valaki hanyatt-homlok rohanjon jegyet venni rá, ezért próbálok pár sort írni arról, hogy mi az, ami miatt mégis megéri. :sör:

Ari Aster egy őrült zseni, ehhez kétség sem fér. :respect: Felteszem, van saját „otthonról hozott csomagja”, ahonnan Beau történetéhez merít – de ezt képes valahogy olyan (hely)színváltásokkal, olyan fejezetekkel színesíteni, hogy egyszerűen magával ragad a meséje, a történet őrülete.

Első fejezet: „A Bérház Tébolya”, második „Az Orvos és Felesége Otthona”, harmadik „A Vándorszínészek az  Erdőben”, a negyedik a harmadik fejezeten belül játszódik, a színielőadás (rajzfilmbetétekkel) „A Férfi Története, Aki Beau (Is Lehetne)”, negyedik „Az Anya Háza”, ötödik „A Bírák, avagy A Megítéltetés”.

Nekem legjobban „A Férfi Története, Aki Beau (Is Lehetne)” tetszett – olyan volt, mint amikor egy súlyosan sérült ember önmagát szeretné megnyugtatni, és ezért kitalál magának egy csodaszép mesét, amiben – sok szenvedés után – végül révbe ér.

De a mese „csak” mese, az élet meg valami egészen más.

Mégis, ott, abban a mesében voltak a legszebb pillanatok. :respect:

Mindegyik helyszín, mindegyik fejezet tartalmaz fordulatokat, meglepetéseket, felismeréseket, újabb „félnivalókat”, vagy „régi démonokat”. Mindegyik karakterről, aki feltűnik a filmben, látszódjon bármennyire is _„normálisnak”_, előbb-utóbb kiderül, hogy ő sem sokkal különb Beau-nál, neki is megvannak a saját démonai, traumái, csak mindenki annyiban tér el Beau-tól, hogy más a „megoldási kulcsa”, másként próbálja feldolgozni a saját fájdalmát, keresztjét. És bár elsőre mindegyik normálisabbnak tűnik, mint főhősünk – nem biztos, hogy kevésbé „lelki beteg” és „normális életre csak részlegesen alkalmas”, mint maga Beau.

Talán úgy összegezhetném a filmet: mindannyian sérültek és traumatizáltak vagyunk – mindenki keresi a gyógyulást, mindenki gyógyítja magát, és kinek jobban sikerül, kinek kevésbé: akinek jobban, az képes elhitetni a külvilággal is, hogy minden rendben van vele, pedig ez nincs így, ez csak „álca” – akinek kevésbé megy, ő viszont „látványosan érzi magát rosszul a bőrében”, és ordít róla, hogy… sérült… hogy… hm… „nem százas” (de ki az, aki „százasnak” meri magát mondani, kérdem én…).

És mindenki megmérettetik valahol, valamikor. És lehet, hogy nem is más-mások ítélik meg, hanem ő maga lesz saját maga bírája...

Nehéz film. Elgondolkodtató film. Megrázó film. Felemelő film. Olykor viszont képes megnevettetni… és olykor meg elborzasztani.

Ám főleg felemelő: ahogy látjuk, hogy egy többszörösen sérült, traumatizált ember a földről újra és újra, fel-felállva harcol-küzd a vélt és valós démonjaival, hogy eljusson valahová: a Forráshoz, ahonnan indult – hogy megfejtse, megértse végre, miért és miféle teherrel kellett elindulnia az életben… és mivégre valóak voltak sziszifuszi küzdelmei, fogcsikorgató kínlódásai, folyamatos félelmei, az oly sokszor kilátástalannak tűnő harca a saját démonaival.

Ne nézze meg mindenki.

De aki rászánja magát, annak… :sör:

 

Three Pines s01 & The Night Agent – Éjjeli ügynök s01

Két remek sorozatról pár szó. :thumbsup:

Three Pines s01

A nagyszerű Alfred Molinára mintha csak rászabták volna Chief Inspector Armand Gamache szerepét. :respect:

És segítői sem maradtak el mögötte: a nagyon szép Elle-Máijá Tailfeathers, a lelkes Sarah Booth, és a magának való Rossif Sutherland alakításaiban. :thumbsup:

Louise Penny 19 (mondom: _tizenkilenc!_) regényt számláló Chief Inspector Armand Gamache -szériájából 4 regényt ölel fel a sorozat 8 része, mindegyik kötet 2-2 epizódnyi kifejtést kapott.

Az első két rész címe: „White Out” – ez a könyvsorozat második részéből: „A Fatal Grace/Dead Cold” (2007) című regényből készült.

A filmsorozat harmadik és negyedik epizódjainak címe: „The Cruellest Month” – ez a könyvsorozat  harmadik részéből, az azonos című „The Cruellest Month”-ból (2008) forgatták.

Az ötödik és hatodik részek címe: „The Murder Stone” – ez a könyvsorozat negyedik részéből: „A Rule Against Murder/The Murder Stone” (2009) című regényből dolgozták két részes filmbe.

A hetedik és nyolcadik epizódok pedig a „The Hangman” címre hallgatnak – ezeket a könyvsorozat nyolcadik részéből, az azonos című „The Hangman”-ból (2011) adaptálták képernyőre.

Mint látható, hogy a kezdeti folyamatosság után a sorozatkészítők „átugrottak” három regényt, és a negyedik rész megfilmesítése után a nyolcadikat vitték képernyőre – valami általam érthetetlen okból…

…és olyan cliffhangerrel hagyták abba a sorozatot, hogy köpni-nyelni nem tudtam.

…

Majd eztán jött a pofon: az Amazon Prime kaszálta a sorozatot, azaz ennyi volt, nincs tovább.

…

Nos, miután ez tudatosult bennem, végigszentségeltem egy jó fél napot :-OOO majd utánaolvastam ennek az egésznek.

Innen tudom, hogy Louise Penny még „vígan” írta tovább Gamache főfelügyelő történetét – de ezt már legfeljebb angolul olvasva lesz alkalmunk megismerni, ugyanis a tévésorozatnak vége, és Louise Penny könyvsorozatának csupán két része jelent meg magyarul, még 2014-ben (Könyvmolyképző) a „Csendélet” („Still Life” – a Gamache-sorozat első kötete), és a „Holtan, hidegen” („A Fatal Grace/Dead Cold” – a Gamache-sorozat második kötete).

(Sajnos, valószínűleg ez a két kötet nem fogyhatott túl jól – és már pardon és grácia, de amilyen magyar könyvborítót kaptak, ezt nem is nagyon csodálom… :-/// )

Igen, lehet (biztos… :-P ), hogy most sokat vekengtem a könyv- és a filmsorozat összehasonlítása fölött, de jogos harag vezérelt: ez egy nagyon jó sorozat, remek karakterekkel, marha jó fordulatokkal, sötét bűntettekkel – nagyszerű színészek által életre keltve.

És vége, ennyi, nincs tovább. Ez azért fusztráló. :-OOO

…

A négy megfilmesített könyvből a „The Murder Stone” jött be nekem legkevésbé 7/10, de a többit 9/10-esnek találtam.

De sajnos így nem tudom senkinek jó szívvel ajánlani azt, hogy vágjon bele ebbe a nyolc részbe – mert a brutális cliffhanger miatt csonkán maradt a történet. :-/

Kár érte. Ám azért én nem bántam meg, hogy végigtoltam. :sör:

 

The Night Agent – Éjjeli ügynök s01

Aztabeborult… :respect:

Egy regényből készült: Matthew Quirk – The Night Agent (2019).

De ott a helye, a dobogónak azon a fokán, ahol a „24” uralkodik. (2001 – Te jószagú… mikor volt már az?! Amikor a „24” át-, vagy újraírta a sorozatfilmgyártás „törvénykönyvét”… :respect: )

Egy marha izgalmas, nagyon pörgős, fordulatos, remek karakterekkel operáló sorozat – végtelenül szimpatikus, számomra (meaculpa) ismeretlen színészekkel.

Gabriel Basso, Luciane Buchanan, Fola Evans-Akingbola. :thumbsup:

A francba… most leírhatnám, hogy hogyan is kezdődik és (nagyjából) miről szól – de azt a trailerből, vagy egy átlagos rivjúból megtudhatjátok.

Én csak egyet akarok róla elmondani: ha van valami, ami mostanában „must see” – akkor ez a sorozat az. :sör: :leborul:

Elvileg folytatni akarják – mert állítólag a Netflix is megdöbbent azon, hogy milyen nézett lett a platformon –, és ennek nem tudom, hogy merjek-e örülni…

Ugyanis Wikiről ezt lehet megtudni:

Matthew Quirk

Works:

Mike Ford Series

The 500 (2012)

The Directive (2014)

John Hayes Series

Cold Barrel Zero (2016)

Dead Mans Swich (2017)

Peter Sutherland Series

The Night Agent (2019)

Stand Alone Books

Hour of the Assassin (2020)

Red Warning (2022)

Inside Threat (2023)

Szóval, amint látjátok, egy, azaz egy könyvet írt (mindezidáig) Matthew Quirk Peter Sutherland-ről – tehát vagy írnak hozzá egy „önálló” forgatókönyvet (magukat marha okosnak és kompetensnek tartó „forgatókönyvíró-szakmunkások” :-PPP), vagy… Matthew Quirk egyéb, más főszereplőre írt könyvét írják át Peter Sutherland-re. Vagy dobják Peter Sutherland-et, és új Matthew Quirk által írt hőst vezetnek be.

Tartok tőle, hogy a legutolsó opció teljesen kizárt: a Netflix ragaszkodni fog a már „bevezetett” hőshöz, és Peter Sutherland történetet akarnak – és vagy szétcseszetik az egészet vmi „menő forgatókönyvíróval”, vagy… megdumálják Matthew Quirk-öt, hogy valamelyik másik főhősre írt regényét „adja oda” Peter-nek/írja át Peter-re.

Szóval… aggodalmasan tekintek a tervezett folytatás (második évad?) elé…

De az első évad! Az egy egészen más ligában játszik. :respect:

Azt ne hagyjátok ki. :sör:

 

Stációk - Földi Ádám

 Fogel Frigyes filmje. :thumbsup:

Földi Ádám

Szakadt koldus

Szakadt koldus sétál az úton, kezem után nyúl,
ha akarom, sorsom megtudhatom.
Szemébe nézve tekintetem a végtelenbe szalad,
sima arcú, fura alak.
Magam sem tudom, miért, de hagyom,
hogy tenyerem térképén ujja bolyongjon,
majd döbbenten rám néz...
tán` valóban tudja a sorsom.

Csak azt mondhatom - kezdi -
a maga jövőjét a múltja rejti.
Lelke több ezer éve járja a testeket,
tud már mindent, mit szelleme tehet.
Évezredeken át kutatta a világot,
megkapott már minden választ, amire vágyott,
járt levegőben és vízen,
átsétált házfalakon, lebegett a szélben.
Tudja, ki volt Nimród,
hogy a magyarok fájára mit rótt,
ismerte Jézust és megannyi mást,
összeszedett már minden tudást...

de valamit, valamit még nem tett,
ezért még egyszer utoljára megszületett.
Miközben a világot kutatta, szeretni elfelejtett.
Elszállt az idő, s még nem tanult családja mellett türelmet,
alázatot és életen át tartó szerelmet.
Mert ha mindezt megtanulta volna,
rég nem lenne már szolga,
s mit ezer éveken gyűjtött, egyszerre megkapta volna.
Maga a tudást választotta az élet helyett,
bizony, barátom, rossz almából evett.
De van még egy, egyetlen utolsó esélye...
magában van minden tudás,
ne kutassa tovább...
csak szeressen igazán végre!

Ezzel kezem elereszti,
én zavartan pénzt kezdek keresni,
s zsebébe gyűröm, majd lépdelni kezdek,
aztán szinte futni,
csak érnék már haza, szeretni tanulni!

Szakadt koldus sétál az úton,
megállít olykor valakit, és szó szerint ugyanezt neki elmondja...
naponta százszor is elmondja a bolondja.
Hazudós koldus sétál az úton,
s mikor nem látja senki, hangtalan átmegy a falon.

 

https://kronika.hu/cikk/az-emberek-barkaja/ 

Érzékenyek és érzéketlenek…

…avagy, a régiek annyi durvaságot és pc inkorrektséget irkáltak össze, épp ideje kijavítani ezeket a csúnyaságokat, mert az évtizedek alatt annyi bánatot és fájdalmat okoztak…

 

Tisztelt Illetékesek!

Alulírott „Víz-iVók-Lok-Nessz Akciócsoport” teljesen egyenragú és -értékű, hím-, nő- és semleges nemű tagjai, a woke és a pc-korrektség jegyében a következő művek azonnali javítását vagy bezúzatását követeljük a következő felmerült égető gondok és sértő okok okán.

 

Petőfi Sándor: János vitéz

Eredeti, immár problémás verzió, ami a mai kor követelményeinek és elvárásainak nem felel meg: 1845. 1.0.

„8

Nos hát ment a sereg, csak ment, csak mendegélt,
Tatárországnak már elérte közepét;
De itten reája nagy veszedelem várt:
Látott érkezni sok kutyafejű tatárt.

Kutyafejű tatár népek fejedelme
A magyar sereget ekkép idvezelte:
"Hogy mikép mertek ti szembeszállni vélünk?
Tudjátok-e, hogy mi emberhússal élünk?"

Nagy volt ijedtsége szegény magyaroknak,
Minthogy a tatárok ezerannyin voltak;
Jó, hogy akkor azon a vidéken jára
Szerecsenországnak jószívű királya.

Ez a magyaroknak mindjárt pártját fogta,
Mert Magyarországot egyszer beutazta,
S ekkor Magyarország jámbor lelkü népe
Igen becsületes módon bánt ővéle.

El sem feledte ezt a szerecsen király:
Azért a magyarok védelmére kiáll,
S a tatár császárral, kivel jóbarát volt,
Kiengesztelésűl ily szavakat váltott:

"Kedves jóbarátom, ne bántsd e sereget,
Legkisebbet sem fog ez ártani neked,
Igen jól ismerem én a magyar népet,
Kedvemért bocsásd át országodon őket." ”

Javított, pc-korrekt verzió – 2023. 2.0.:

Nos hát ment a sereg, csak ment, csak mendegélt,
Tatárországnak már elérte közepét;
De itten reája nagy veszedelem várt:
Látott érkezni sok kutyafejű szimpatikus, fejformájukban semmi kivetnivalót nem mutató tatár embert.

Kutyafejű A szimpatikus, fejformájukban semmi kivetnivalót nem mutató tatár emberek népek fejedelme
A magyar sereget ekkép idvezelte:
"Hogy mikép mertek ti szembeszállni vélünk?
Tudjátok-e, hogy mi emberhússal élünk vegánok vagyunk?"

Nagy volt ijedtsége szegény De ettől egyáltalán nem ijedtek meg a gazdag, igaz magyarok,
Minthogy Az se érdekelte őket, hogy a tatárok ezerannyin voltak;
Jó, hogy akkor azon a vidéken jára
Szerecsen Egy konkrétan meg nem nevezett, feltehetően afrikai országnak jószívű és bőrszínében érdemlegesen a normáktól nem eltérő királya.

Ez Ő a magyaroknak mindjárt pártját fogta,
Mert Magyarországot egyszer beutazta,
S ekkor Magyarország jámbor lelkü dicső, büszke, nem kevert fajú népe
Igen „becsületes” módon bánt ővéle, amikor szögesdróttal körülvett menekülttáborba zárták a saját biztonsága érdekében, hogy ne vehesse el a magyarok munkáját, és ne erőszakolja meg úszóedzőiket.

El sem feledte ezt a szerecsen egy konkrétan meg nem nevezett, feltehetően afrikai országnak jószívű és bőrszínében érdemlegesen a normáktól nem eltérő király:
Azért a magyarok védelmére kiáll,
S a tatár császárral, kivel jóbarát volt,
Kiengesztelésűl ily szavakat váltott:

"Kedves jóbarátom, ne bántsd e sereget,
Legkisebbet sem fog Nagyon sokat tud ez ártani neked,
Igen jól ismerem én a magyar népet,
Kedvemért bocsásd Marha nagy bajban leszel, ha nem ereszted át országodon őket." ”

Eredeti, immár problémás verzió, ami a mai kor követelményeinek és elvárásainak nem felel meg: 1845. 1.0.

„12

Törökök vezére hétlófarkú basa,
Ötakós hordónak elég volna hasa;
A sok boritaltól piroslik az orra,
Azt hinné az ember, hogy érett uborka.”

Javított, pc-korrekt verzió – 2023. 2.0.:

Törökök vezére hétlófarkú basa,
Ötakós hordónak elég volna hasa; Hasa korának és étkezési szokásainak teljesen megfelelő, semmi ok nincs arra, hogy külön említésre kerüljön.
A sok boritaltól piroslik az orra, Az orra is teljesen normális, átlagos, mind a színe, mind a felszíne teljesen rendben van, nem kell felemlegetni.
Azt hinné az ember, hogy érett uborka. A testszégyenítés nem illendő és minden formájában elítélendő.”

 

Sajnálatos módon Jankovics Marcell 1973-ban készült azonos című rajzfilmje sem állta ki az idő próbáját.

Mind a tatárok rasszista, elfogult, előítéleteken és rosszindulaton alapuló megjelenítése…

 

Mind a baráti török nép bemutatása – különös tekintettel a törökök vezérének, a bátor és emberi értékeket felmutató basának képi ábrázolásával.

 

Külön kénytelenek vagyunk kiemelni a rajzfilmben ábrázolt szexuális aktus rövid, és ifjúságra káros bemutatását.

Felhívnánk a figyelmet arra, hogy csak a törvényes beleegyezési korhatárt elérő személyek kezdhetnek szexuális aktusba, csakis kölcsönös belegyezés és biztonságos, megfelelő védekezés mellett, illetve védekezés nélkül csakis abban az esetben, amennyiben mindkét fél kölcsönösen elkötelezett a gyermekvállalás és a családalapítás mellett, és ezen szándékukat hivatalos szervek előtt deklarálták. Mindkét esetben az aktust négy fal közé kell tervezni, előtte közösen át kell beszélni, meg kell tervezni az esemény tervezett lefolytatását, és mindenképpen meg kell egyezni a biztonsági szóban. Lehetőleg írásban.

 

Gárdonyi Géza: Egri csillagok

Eredeti, immár problémás verzió, ami a mai kor követelményeinek és elvárásainak nem felel meg: 1899. 1.0.

„Harmadik rész – A rab oroszlán

„- Sárközi!

Az öt lovag szinte megrezzent a magyar név hallatára.

 A sátorból egy körülbelül negyvenöt éves, szurtos cigány bújt elő. Oláh nadrág volt rajta és kék ing. Az oláh nadrág térde vörös posztóval volt foltozva. A hóna alatt magyar dolmány. Jöttében öltötte magára. Mikorra a vajdához ért, már be is gombolta, a port is leverte a nadrágjáról, meg meg is fésülködött a tíz ujjával. Ragyás volt.”

Javított, pc-korrekt verzió – 2023. 2.0.:

„- Sárközi!

Az öt lovag szinte megrezzent a magyar név hallatára.

A sátorból egy körülbelül negyvenöt éves kortalannak látszó, szurtos cigány a roma kisebbséghez tartozónak vélt úriember bújt elő. Oláh Romániai népviseleti nadrág volt rajta és kék ing. Az oláh romániai népviseleti nadrág térde vörös posztóval volt foltozva gondosan bevonva, mivel tulajdonosa nagy becsben tartotta és vigyázott rá. A hóna alatt magyar dolmány. Jöttében öltötte magára. Mikorra a vajdához ért, már be is gombolta, a port is leverte a nadrágjáról egy porszemet sem kellett eltávolítani, olyan tiszta volt, meg meg is fésülködött a tíz ujjával. Ragyás volt. Az arca tiszta és derék embert tükrözött.”

Eredeti, immár problémás verzió, ami a mai kor követelményeinek és elvárásainak nem felel meg: 1899. 1.0.

„- Sárközi barátom! Volt-e már valaha tíz aranyad?

A cigány meglepődve nézett a magyar szóra.

- Volt már tebb is. De csak álmomba, instálom.

- Hát valóságban?

- Valóságban kettő volt egyser. Azs egyiket két estendeig tartogattam. Egy kisgyereknek akartam adni. Azstán lovat vettem rajta. A ló megdeglett. Most se ló, se arany.

- Hát ha nekünk híven szolgálsz, egynéhány nap alatt tíz aranyat kereshetsz.

A cigány csaknem egész testében ragyogott.”

Javított, pc-korrekt verzió – 2023. 2.0.:

„- Sárközi barátom! Volt-e már valaha tíz aranyad?

A cigány meglepődve nézett a magyar szóra.

- Volt már tebb is. De csak álmomba, instálom. Természetesen rendelkeztem már ekkora, sőt, ennél nagyobb összeggel is. Nem értem, hogy miféle ledegradáló kérdés is ez. Olyan, mintha valami rossz álomban lennék, ahol társadalmi egyenlőségről még csak nem is hallottak.

- Hát valóságban?

- Valóságban kettő volt egyser. Azs egyiket két estendeig tartogattam. Egy kisgyereknek akartam adni. Azstán lovat vettem rajta. A ló megdeglett. Most se ló, se arany. A valóságban semmi szükség arra, hogy egy kisebbséghez tartozó embert, aki mind szívében, mind állampolgárságában magyarnak vallja magát, anyagi helyzetéről és folyószámlájáról faggasson egy vadidegen.

- Hát ha nekünk híven szolgálsz, egynéhány nap alatt tíz aranyat kereshetsz.

A cigány csaknem egész testében ragyogott. A roma kisebbséghez tartozó úriember ezen nagyon felháborodott:

– Úgy érzem, önök ki akarják használni kiszolgáltatottnak tűnő helyzetemet, és a származásom alapján kategorizálnák be egy vállalhatatlan, minimálbér alatti óradíjjal, amit éppen ezért nem áll módomban elfogadni. Ötven arany naponta, ez az állam által garantált bérminimum. ”

Eredeti, immár problémás verzió, ami a mai kor követelményeinek és elvárásainak nem felel meg: 1899. 1.0.

Negyedik fejezet – Eger veszedelme

„- Nini! - kiáltott egyszerre. - Sárközi barátom!

Az egyik gubancos cigány elvigyorodott erre a nyájas megszólításra, és levette a süvegét.

Hajlongva közeledett, miközben ravasz szemét fürkészően jártatta a Gergely arcán.

- Hát nem ismersz meg?

- Hogyne ismerném, nagyságos uram, csókolom kezsit-lábát. Eccerre megismertem. Csak azs nem jut esembe, hogy hogy hijják.

- No, majd eszedbe jut. Mit mívelsz itt? Látom, rongyos vagy, mint a madárijesztő.

A cigány csakugyan rongyos volt. Csak ing volt rajta meg egy posztódarabokkal foltozott bőrnadrág, vagy talán inkább bőrdarabokkal foltozott posztónadrág. A lába szára kivöröslött belőle. A lábán nem volt semmi se.

- Hát van-e már lovad?

- Dehogy van, csókolom a csizmája sárát, dehogy van. Nem is les tebbet soha!

- Gyere velem Egerbe, öreg. Lovat is kapsz, ha egy hónapot ott szolgálsz. Meg azonfelül olyan piros nadrágot kapsz tőlem, hogy minden cigány megbetegszik irigységében.

A cigány elvigyorodott. Végigpillantott a saját rongyos öltözetén, majd ismét felnézett a vitéz arcába, és a fejét vakarta.”

Javított, pc-korrekt verzió – 2023. 2.0.:

„- Nini! - kiáltott egyszerre. - Sárközi barátom!

Az egyik gubancos cigány jól öltözött roma kisebbségi elvigyorodott erre a nyájas megszólításra, és levette a süvegét jogosan megkövetelte az egyenjogú bánásmódot.

Hajlongva Emelt fővel, egyenes gerinccel közeledett, miközben ravasz tiszta, nyílt szemét fürkészően jártatta a Gergely arcán.

- Hát nem ismersz meg?

- Hogyne ismerném, nagyságos uram, csókolom kezsit-lábát. Eccerre megismertem. Csak azs nem jut esembe, hogy hogy hijják. Természetesen megismerem önt, de ha nem ismerném meg, erről a lekezelő, felsőbbrendű hangnemről rögtön eszembe jutna.

- No, majd eszedbe jut. Mit mívelsz itt? Látom, rongyos vagy, mint a madárijesztő remek ízléssel, minőségi ruhákba öltözöl.

A cigány csakugyan rongyos volt. Csak ing volt rajta meg egy posztódarabokkal foltozott bőrnadrág, vagy talán inkább bőrdarabokkal foltozott posztónadrág. A lába szára kivöröslött belőle. A lábán nem volt semmi se. A roma kisebbséghez tartozó úriember valóban remek öltözéket viselt: fehér, magyar gyolcsinget, tiszta gyapjúból, sötét, hímzett pásztornadrágot, valamint zsoké lovaglócsizmát. Vad nyugati, mármint vad nyugat-dunántúli stílusút.

- Hát van-e már lovad?

- Dehogy van, csókolom a csizmája sárát, dehogy van. Nem is les tebbet soha! Természetesen rendelkezem mindenféle négylábú haszonállattal, úgymint lipicai ló, szürkemarha, racka juh, hegyi kecske és mangalica sertés. Én szégyellem magam ön helyett, hogy ezt ki sem nézte belőlem. Nyilvánvalóan rasszista elfogódottsága okán.

- Gyere velem Egerbe, öreg kortalan úriember. Lovat is kapsz, ha egy hónapot ott szolgálsz. Meg azonfelül olyan piros nadrágot kapsz tőlem, hogy minden cigány megbetegszik irigységében roma kisebbségi is hasonlót fog vásárolni utánad.

A cigány elvigyorodott. Végigpillantott a saját rongyos öltözetén, majd ismét felnézett a vitéz arcába, és a fejét vakarta. A roma kisebbségi elkomorodott: végignézett saját, vadonatúj, elit ruházati üzletből frissen vásárolt márkás, minőségi ruházatán, és lenézően nézett fel a magas lóról beszélő, rasszista, sápadt bőrű katonára.”

Eredeti, immár problémás verzió, ami a mai kor követelményeinek és elvárásainak nem felel meg: 1899. 1.0.

Ötödik rész – Holdfogyatkozás

„És seb nélkül nincs a vár népe között se férfi, se asszony. Azazhogy mégis van: a cigány.”

Javított, pc-korrekt verzió – 2023. 2.0.:

„És seb nélkül nincs a vár népe között se férfi, se asszony. Se transznemű, se drag queen, se nonbináris, minden LMBTQ várvédő meg van sebesülve. Azazhogy mégis van: a cigány. Valamennyi kisebbséghez tartozó önkéntes, katona, egészségügyi, hadtápos, valamint civil polgári személy egyformán meg van sérülve. Kivétel nélkül. Teljesen egyformán és egyenjogúan.”

 

Sajnálatos módon több gond van az 1968-ban készült Várkonyi Zoltán fémjelezte Egri csillagok filmmel is.

Kezdjük azzal, hogy Sárközit nem egy roma kisebbséghez tartozó színész, hanem Agárdy Gábor jelenítette meg – festett arccal. Ez a „brownface” jelen korunkban immár megengedhetetlen.

Sárközi roma kisebbséghez tartozó megjelenítése rengeteg bántó sztereotípiát tartalmaz, ami elfogadhatatlan.

 

Illetve került a filmbe egy olyan, nem Gárdonyi Géza által írt pejoratív kifejezés is, ami még inkább sértő és megalázó a roma kisebbségre nézve.

„Hegedűs István hadnagy (Somogyvári Rudolf): Ha velem jössz, szerezhetsz magadnak lovat, fájinat, olyat, mint az enyém.

Sárközi roma kisebbségi (Agárdy Gábor): Megyek! Hová?

Hegedűs István hadnagy (Somogyvári Rudolf): A törökre! Ma iccaka meglepjük őket! Az isten se bírja már ezt a várakozást.

Sárközi roma kisebbségi (Agárdy Gábor): Azt sajnos azt nem lehet, mert ma én a többivel megesküdtem, hogy nem hagyom el a várat.

Hegedűs István hadnagy (Somogyvári Rudolf): De hiszen nem arra esküdtünk! Arra esküdtünk, hogy megvédelmezzük!

Sárközi roma kisebbségi (Agárdy Gábor): Lehet, hogy a többi arra esküdözött, de én arra esküdöztem, hogy dögöljek meg, ha kimegyek a várból! Isten engem úgy éltessen!

Hegedűs István hadnagy (Somogyvári Rudolf): Ócska cigány vagy, nem lehet veled semmit se kezdeni.”

Ez utóbbi olyan súlyosan degradáló, sértő és bántó, hogy szükséges az azonnali javítása, miszerint:

Hegedűs István hadnagy (Somogyvári Rudolf): Ócska cigány vagy, nem lehet veled semmit se kezdeni. Értékes tagja vagy a magyar nemzetnek és a roma kisebbségnek, valamint az egri várvédők katonai, félkatonai és civil közösségének. Bármi lehet belőled, ami csak szeretnél lenni, akár nővé műttetésedet is megfontolhatod, és ehhez magad mögött tudhatod az állam, a szociális ellátó rendszer, és a teljes magyarság támogatását.”

 

Ezek itt a problémák, tisztelt Illetékesek.

Kérjük azonnali beavatkozásukat – ellenkező esetben mi magunk fogunk a korrektség nevében teljesen inkorrektül eljárni.

És ezt nyugodtan vehetik fenyegetésnek.

 

Aláírás:

Harcra fel, Víz-iVók!

Lok-Nessz Akciócsoport

LMBTQWHXY sk.

 

 

Kapcsolódó cikkek:

 

https://magazin.libri.hu/libri-trend/szepirodalom/a-james-bond-konyvek-uj-kiadasaibol-eltunnek-a-rasszista-utalasok/ 

https://24.hu/kultura/2023/04/09/agatha-christie-regenyek-javitas-kifejezesek-eltavolitasa-cenzura-szerkesztoi-gyakorlat-m-nagy-miklos-szego-janos/