Django Unchained – Django elszabadul

Nagy rajongója vagyok Quentin Tarantino munkásságának, ezt rögtön le kell szögeznem.:sör:

Nálam az „Inglourious Basterds – Becstelen brigantyk” a „non-plus-ultra”, amit a legkiforrottabb, legösszetettebb és legemlékezetesebb filmjének tartok. :megarespect:

És most roppant kíváncsi voltam, hogy mit fog dobni erre: mivel tudja, nem hogy überelni, de legalább megközelíteni…

Nos, a végeredményt tekintve valahogy úgy vagyok vele, mint Clint Eastwood-dal: a „Gran Torino” csodálatos volt, de a „Trouble with the Curve” igazából… egy klasszissal le van mögötte maradva.

Szóval, szerintem nem annyira jó a Django, mint vártam, mint szerettem volna, mint lehetett volna… de a dolog ennél összetettebb, megpróbálom kifejteni.

A 165 perces(!) játékidőből 135 perc egész egyszerűen zseniális. :respect:

Köszönöm Tarantinónak, hogy felfedezte nekünk, és a mozi számára Christoph Waltz-ot, aki itt is tanúbizonyságot tesz arról, hogy színészi kvalitásoknak nincs híján. :sör:

 

Igaz, hogy a karaktere sokban hasonlít a korábban általa alakított Brigantys német tiszthez: modoros, cifra körmondatokban beszél, a félmosoly szinte mindig az arcán ül, akkor is, amikor éppen öl, és nyugalma kizökkenthetetlen…

…de ezért én nem kárhoztatom, nekem így tetszik. :-)

A filmet javarészt ő viszi a vállán. :respect:

És hogy ki a film másik alappillére? Nem, nem Jamie Foxx… :-P

Leonardo DiCaprio. :respect:

 

Ahogy hozza az ellenszenves, kegyetlen, de körmönfont rabszolgatartót… igazán méltó ellenfelévé válik Christoph Waltz-nak, és mindjárt tétje van a játéknak. :sör:

Ők ketten teszik ezt a filmet naggyá – és persze Tarantino ötletei és dialógusai. :thumbsup:

A KKK-s megbeszélés alatt végig hangosan röhögtem: döbbenetesen humoros volt, maró gúnnyal átitatva, igazi Tarantinós. :-D

A lövöldözések véresek voltak, kegyetlenek és remekül megkomponáltak: pisztolypárbajokból ilyen pokoli vérfürdőt még a nagy kedvencem, a „Wild Bunch – Vad banda” sem tudott kihozni. :leborul:

 

Mondjuk, ami megdöbbent az az, hogy hallom-olvasom: az afroamerika közösségből sokan kikérték maguknak a film tónusát, és az állandó „niggerezést”…

Ehhez három dolgot fűznék csupán a magam egyvágányú, csapott homlokú, neandervölgyi módján:

1.) Könyörgöm, 1858-ban a déli államokban szerintetek mégis hogyan szólították a rabszolgákat?! „Colour gentleman”, vagy „my fellow afro-american citizen”?! Miért nem azon vagytok kiakadva, hogy még 1960-ban, több, mint 100 évvel később is (amikor a rabszolgatartást rég eltörölték), a buszon és a vonaton is elszeparálták a feketéket, és nem használhatták ugyanazt a mosdót sem, mint a fehérek?! És ez a film idegesít benneteket?! Valaki keresse már meg a gyógyszerét, és vegye be, könyörgöm… :eeekkk:

2.) Tarantino ezzel a filmmel olyan keményen teszi le a garasát a rabszolgatartás, a rabszolgatartók _ellen_ (nem csupán „szemben”, hanem _ellen_!!!), hogy csak úgy csattan. :respect: Aki ezt nem látja, az egész egyszerűen vak és süket. Az ne járjon moziba és ne nézzen filmeket… inkább menjen politikusnak. Ott dívik ez a mentalitás. :-PPP

3.) Akik felszólaltak a túl sok „n”-szó ellen (nem írom le még egyszer, mert még engem is beperelnek… :-PPP :-) ), azok hallgattak mostanában kortárs afroamerikai rappet?! Ott a kedves, kortárs, afroamerikai rapperek szájából _ömlik_ az „n” betűs szó… Majd alkalomadtán be kéne őket is perelni (saját) közösség(ük) elleni izgatásért… meg az összes fajgyűlölőt, akik megveszik a lemezeiket. :-P

Nahhh… most, hogy ezt kiadtam magamból :-) rátérnék a „fekete levesre” – ami az én szememben lehúzta a film pontjait… :-(

Írtam fentebb: „A 165 perces(!) játékidőből 135 perc egész egyszerűen zseniális” – nade ekkor még nem volt vége az alkotásnak… és következett 30 perc következetlen, hiteltelen, random kapkodás… :-(

Miért nem ölik meg rögtön?! Miért nem tépetik szét kutyákkal?! Miért nem vágják azonnal darabokra?! Stephen magyarázkodása… legalábbis fogfájós… de az biztos, hogy mindkét lábára sántít is. :-///

Mi az, hogy megdumálja a bányatársaság fogdmegjeit?! Amikor délen emberszámba sem veszik a négereket?! Ezek meg leállnak vele bizniszelni, mint maguk közül valóval! A film 135 percig azt építette fel, hogy mennyire semmibe veszik a feketéket, és hogy Waltz karakterének viselkedése Foxx-szal mennyire sokkol és megdöbbent mindenkit. Erre főhősünk öt perc alatt megdumál három rutinos rabszolgatartót… :eeekkk: Ne essünk már hasra a saját lábunkban, ember… főleg, ha mindkettőre sántítunk, ugye. :-PPP

A „végső leszámolás” meg… nekem már inkább irritáló volt, mint „cool” vagy „kemény”.

Mint tehénen a gatya… :-///

A film csúcspontja a szerződés megkötése volt, ez kétségtelen: és onnan szerintem már csak lefelé vitt az út… :-(

Talán a kevesebb több lett volna, nem?! Ha nem akar Tarantino mindenáron 2 óra 45 perces filmet forgatni, hanem megelégszik egy „csak” 135 percessel (mert ne mondja nekem senki, hogy nem lehetett volna _akkor és ott_ egy remek befejezést rittyenteni!), talán nem keseredett volna meg a végére a szám íze…

De most már mindegy.

Nem volt rossz film, sőt, de a tarantinói zsenialitás kapott egy 30 perces „púpot”, ami alatt szerintem egy kicsit… legalábbis „meghajlott a háta”. :-/

Szerintem kár érte. :-(