2020. október 23., péntek

American Barbecue Showdown s01 & Rust Valley Restorers s01-s02-s03 & La Révolution – A kék vér vírus s01

Tolom ezeket magam előtt egy ideje (az első kettőt), és most már végképp le akarom tudni a rivjúkat róluk – épp itt az alkalom, hogy tegnap befejeztük a La Révolution-t is, így azt is hozzá csapom az egészhez.

 

American Barbecue Showdown s01 

 

Tetszett: szerettem a versenyzőket, szerettem a kajákat (nézni), szurkoltam, elégedett voltam. :sör:

Rasheed eszméletlen tehetséges, és brutál kreatív szakács :thumbsup: – Tina… eleinte idegesített :-)… de aztán egyre jobban megszerettem, és a végére teljesen behódoltam neki :respect: – és akit még nagyon szerettem, a lelkes, állandóan vigyorgó Grubbs. :sör:

Grubbs: Oposszumot süthetek?! Végre nem az út szélén kell összeszedegetnem őket!” :-DDD

És most rátérnék arra, hogy mi nem tetszett… :-P

1.) Nem derült ki számomra, hogy milyen szűrő alapján lett kiválasztva a nyolc versenyző. Rasheed pölö elmondja, hogy ő életében nem vett részt sütőversenyen – míg Tina azt deklarálja, hogy egy csomót megnyert… Akkor ezt hogy?! Kikaptunk a tömegből nyolc random embert, hogy süssenek? Vagy mi?! Mi volt a mérce, amit meg kellett ugrani?! Érthetetlen…

 2.) Mi a franc haszna és értelme volt a két „host”-nak a biodíszlet (Lyric Lewis) és a felesleges alákérdezés (Rutledge Wood) szerepén kívül…?

 3.) A két séf nagyon nem illett össze: a maró, epés, pikírt, állandóan beszélő Melissa Cookston – és az alvajáró, dörmögi medve, akiből alig-alig lehet egy-egy mondatot kicsikarni: Kevin Bludso. Nem vitatom a tudásukat, de a reprezentálásuk bőven hagy kívánnivalót maga után. Melissa teljesen vitte/átvette a főnök szerepét – de azért, mert Kevin ezt hagyta… Két különböző karakter – ha hajlandó mind a kettő beszélni – nagyon jó ízt adhat egy ilyen shownak. De ha az egyik megkukul, akkor a másikat kénytelenek előtérbe helyezni: és a one woman show nem annyira érdekes (hacsak nem egy Ramsey-féle dinamikus, robbanékony exhibicionistáról lenne szó).


Mondom, tetszett: ha lesz folytatás, nézni fogom – de kicsit lehetne javítani az összképen…


Rust Valley Restorers s01-s02-s03


Azt hittem/Abban bíztam, hogy pótolni fogja számomra a „Misfit Garage – Száműzöttek műhelye” sorozatot, amit nagyon szerettem…

Mike Hall és Avery Shoaf párosában megvolt minden, ami miatt lehet szeretni egy „buddy” comedyt, vagy documentaryt – az első két évadot messzemenően élveztem is.

(Attól eltekintve, hogy Mike olyan „anti-üzletember”, hogy minden projektje bukó, és szerelemből dolgozik…)

A harmadiktól viszont szétválnak útjaik, és ezzel elmúlik a dinamika is… Valójában nem is néztem végig az utolsó szezont, mert amikor Mike és Avery elmentek egy ruhaboltba vásárolni, mert jótékonysági táncversenyen fognak indulni – akkor azt mondtam, hogy ez a vége, részemről ennyi volt. :-(

Klassz autókat csináltak, jópofa volt, amíg együtt nyomultak… de a végére „elkutyulódott” a sori.

Egy sztori Avery-ról: egy tulajnak autót csinálnak, aki nem nézi Avery hülyéskedését (hülyeségét…) jó szemmel.

Tulaj: Mike-nak általában jó emberei vannak, de ez az Avery… ez szerintem még most evezett át csónakkal a tököm tudja honnan.” :-DDD

Poén – a végére Avery és a tulaj összespannolnak, és közösen biznszelnek is. :sör:

Szóval, az első két évad ajánlott – a harmadik… hááát… én legalábbis nem tudtam végignézni.


La Révolution – A kék vér vírus s01

Ekkora átverést rég láttam. :-PPP

Poszter? Ilyen jelenet nincs a filmben. :-PPP

Másik kép:

Ez az utolsó rész utolsó 3 percében van: de jól nézzétek meg. A képen doronggal, vasvillával felszerelt rongyosok – akik nem seregre, inkább valami éhségmenetre emlékeztetnek…

Szerintetek hova mennek? Én azt mondanám, max. a legközelebbi tanyára, hogy ledorongolják a kulák (de nem burzsoá) gazdát, és szerezzenek egy kis kaját.

Na, a valóság az, kéremalássan, hogy Párizs ellen indulnak – hogy legyőzzék a XVI. Lajos királyt. :eeekkk:

Oké, minden forradalom elindul valahonnan – de azok nem javarészt fegyvertelen, képzetlen nincstelenek, akik zászló alatt vonulnak a főúton(!), magukra húzva mindenkit. :-PPP

Ráadásul ezek a nincstelenek az „előbb” még a vidéki kisváros rendőri erőivel is alig bírt, és nem győztek menekülni velük szemben az utcai csatában – erre a végén menetelnek Párizs ellen. :eeekkk:

Van ám önbizalom, mi?! :-P

Közben kiderül, hogy nem ám akármi áll a „kék vérű nemesek” mondás hátterében, hanem kőkemény vudu mágia. :óóóhhh: :úúúhhh: :áááhhh: :gyagya:

Ebből kijöhetett volna valami érdekes-izgalmas is, de csak katyvasz lett – és az utolsó rész feltette rá a koronát… :-P (Még Katicám is azt mondta rá: „ezt a hülyeséget…!”.)

Folytatása következik! – nézze a francia nénikétek térgye kalácsa, az… :-PPP

Kár volt vele az időt töltenem. :-(((

 

2020. október 11., vasárnap

Egy nyárias őszi nap a Kakat-érnél (Sárga-gátnál)...

Egy búcsúpecázást tartottam a kisúji horgászhelyemen...

...nem sok "babér" termett... de a nosztalgia, az érzés, az elandalodás-elgondolkodás - és a búcsúzás miatt megérte.

Szerintem most már tényleg végeztem 2020-ra a horgászattal.

Eredményesnek nem mondanám ezt az évet - de szép volt, és csöndes.
 
Szívmelengető. Lélekemelő.





2020. október 4., vasárnap

Egy nyárias őszi nap az Ipolynál...

Tegnap horgásztam Ipolyvecénél. Gyönyörű, napsütéses, lélekemelő időtöltésben volt részem.

Jégmadár röpködött előttem ide-oda - én pedig vigyorogtam láttára, mint a vadalma... :-D
 
Igazából, nem fogtam semmit: az egyik botomat már el is pakoltam, és úgy voltam vele, hogy a másikon még megvárok egy kapást, aztán kiveszem azt is, és megyek haza.

Erre az utolsó kapásra fogtam egy gyönyörű szilvaorrú keszeget. :-) Megszabadítottam a horogtól, visszadobtam a folyóba - és megköszöntem az Ipolynak ezt a csodálatos napot.