Annyira elkeserítő, amikor újra és újra bebizonyítom saját
magamnak, hogy alapvetően egy vödörben élek… :-/ :-PPP
Nem is tudom, hogy mikor hallottam először erről a filmről,
és azonnal úgy voltam vele, hogy meg kell néznem. Be is szereztem, és azóta itt
figyel a vinyómon… és vár… és vár… és várt. :-PPP
Csak tegnap kerítettem rá sort :gyagya: :-P és… azóta is szégyellem
magam…
Igazából, meg sem érdemlem ezt a filmet… mégis megnézhettem.
Köszönöm Guan Hu
(rendező, forgatókönyvíró), Gao Weizhe
(operatőr)…
…Eddie Peng
(főszereplő), Xin (Black Dog). :respect:
Ha jobban belegondolok, ez életem legjobb kínai filmje:
fantasztikus, elképesztő tájak, a Góbi-sivatag… öregem, egy _sivatag_… és mégis…
egy elhagyott város képei – bitang jó szereplők, eszméletlen különleges
hangulat – döbbenetesen kiképzett kutyák… és amikor megszólalt a Pink Floyd-tól a „Mother”... akkor elakadt a lélegzetem és megállt a szívem pár futó
pillanatra…
„Mother do you think they'll drop the bomb?
Mother do you think they'll like this song?
Mother do you think they'll try to break my balls?
Mother should I build the wall?
Mother should I run for president?
Mother should I trust the government?
Mother will they put me in the firing line?
Mother am I really dying?
Hush now baby, baby, dont you cry.
Mother's gonna make all your nightmares come true.
Mother's gonna put all her fears into you.
Mother's gonna keep you right here under her wing.
She wont let you fly, but she might let you sing.
Mama will keep baby cozy and warm.
Ooooh baby ooooh baby oooooh baby,
Of course mama'll help to build the wall.”
A sivatagon át egy busz érkezik, ami balesetet szenved egy
hatalmas kóbor kutya falka miatt. A buszon utazik a börtönből éppen szabadult Lang (Eddie Peng), aki egy halálesetben való érintettsége okán ült, és
most hazatérőben van a tett színhelyére, szülővárosába, Chixiá-ba, az immár
félig (háromnegyedig…) elhagyott, elhagyatott olajfúró, olajkitermelő városba…
A városban várja a múltjával való szembenézés… alkoholistává
lett apja… a bosszúvágyó Butcher Hu (Xiaoguang Hu), a kígyófarmer, aki
unokaöccse halála okán akar Langon revansot venni… és irgalmatlan sok
elhagyott, kóbor kutya: közöttük a hírhedett, sovány „Fekete Kutyával”, akire
már külön vérdíjat tűztek ki.
Igen: „akire”. :sör:
A Fekete Kutya (Xin:
Jack Russel terrier és agár keverék) agresszív, ravasz és céltudatos – mindig
kisiklik az üldözők markából, és azonnal kérlelhetetlenül támad, ha veszélyben
érzi magát.
Már az első pillanatokban nyilvánvaló: Lang és a kutya
teljesen egyformák. Mindketten maguknak valók, szótlanok, de ha harcra kerül a
sor – gondolkodás nélkül küzdenek, halálmegvetően.
Amikor Butcher Hu-nál Lang harcba kezd, úgy, hogy minden
kijárat zárva – a Fekete Kutya a csukott ablakon keresztül ugrik be, hogy
segítségére legyen… az azért egy brutál epic jelenet. :leborul:
Az első pillanattól kezdve egyértelmű, hogy Lang és a kutya
egymásnak vannak teremtve – de nekik idő kell, hogy erre rájöjjenek…
…és rengeteg apró, csöndes, megindító, közösen átélt
pillanat…
A „csend” még az, ami ezt a filmet pidesztálra emeli: Lang
ha mond 10 mondatot a filmben, talán már sokat is mondok… a kutya meg mégannyit
se „beszél”, ugye.
Mégis megértünk mindent: mert a képekben, a csendekben, a
rezzenésekben… egész életek drámája mesél…
Kénytelen vagyok ellenpéldaként a „Fehér isten”-t idehozni:
ott beszélni akartak, állandóan, és leesett a szó a vászonról/képernyőről,
amikor szájbarágósan interpretálták a történetet…
A „Fekete Kutya” nem szégyelli, hogy hallgat, nem akar
mindent el- és megmagyarázni, minden dolgot kimondatni – és ez nem egyszerűen
jól áll neki, hanem… szimplán gyönyörű.
Mert ünnepszámba megy, amikor az Alkotó nem nézi egybites
idiótának a Nézőt, hanem méltó Partnernek tartja. :megarespect:
…és közben egyre jobban megismerünk mindent és mindenkit… és
a szemünk előtt változnak, formálódnak a karakterek…
Basszus: hát nem minden filmnek ilyennek kellene lennie...?!?! :eeekkk:
…
Igazi Film a Black Dog – akkora szíve van… mint egy kutyának.
:respect:
És az utóélete?
„Peng built up such a bond with his canine
co-star Xin, a Jack Russell-greyhound cross, that he adopted her after filming
ended and credits her for changing his outlook on life.
“They
act truthfully,” Peng says of dogs, on a
stroll around the Cannes harborfront with Xin, who accompanied him to France. “They
don’t, you know, they don’t put on the mask. They don’t care about who you are
or whether you’re famous or not, how much money you make.”
When he comes home, she
jumps up like it’s the happiest moment of her entire life: “I
think that’s something that we all need to learn from.”
She’s also changed the way he
approaches acting, abandoning much backstory and preparation.
“Animals
are just so present, you know. It will be so obvious somehow, if you are
overacting,” he says.
In Peng’s view, Xin is
already a winner. He might be a household name in Asia, but it’s Xin who is
getting the lion’s share of the adoration in Cannes. Since the film screened
earlier this week, Peng says she’s been recognized on the streets.
“Maybe
in the future I don’t need to work anymore,”
he says. “I’ll just be the agent with my dog.” ”
Gyönyörű,
ízig-vérig FILM a „Gou Zhen – Black Dog”…
szebb lett tőle a világ. :leborul:
