2026. május 13. 23 óra 59 perctől megszűnt Magyarországon a "háborús vészhelyzet", ami lehetővé tette a O-kormánynak, hogy különleges jogrendet vezessen be és rendeleti kormányzással hozhasson döntéseket.
2020. március 11-től 2022. május 24 járványügyi vészhelyzet volt kihirdetve, majd 2022. május 24-től 2026. május 13-ig háborús vészhelyzet volt elrendelve.
Több, mint hat évet éltünk "vészhelyzetben" - ami csak arra volt _"jó"_, hogy a kormány a 2/3-os többség birtokában is még könnyebben hozhasson döntéseket.
"133 bátor ember" = 133 gyáva, hazaáruló féreg
És hogy milyen "vészhelyzeti" döntések születtek ezidő alatt? Óóó... nagyon fontosak.
"Így szűkítették például az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, vagy
korlátozták a tanárok sztrájkjogát. Aligha a háború miatt kellett
ellehetetleníteni az akkugyárak elleni felháborodás közepette a
közmeghallgatásokat, vagy éppen a börtönbüntetésre ítélt külföldi
embercsempészek ezreit szabadon engedni."
...
Ilyen az, amikor megmutatja magát a "Hatalom Igazi Aljas Pofája" és kivicsorítja a fogát: "azt teszek veletek, amit akarok"...
Rohadjatok meg a pokolban...
Ennek a mocsokságnak lett végre vége ma nulla óra nulla perctől...
Remélem, soha nem tér vissza - de SOHA NE FELEDJÜK, hogy kik tették ezt velünk.
...pedig már alig reménykedtem benne, hogy megérem...
Vége van a rémálomnak, vége van a mocsokságnak, az önkénynek, a törvénybe iktatott intézményesített tolvajlásnak...
És gyönyörű, hogy a sükösdi SUGO Tamburazenekar csodálatos ifjú tehetségeinek zenéjére kezdődik el egy új, egy jobb, egy szabadabb korszak... :megarespect:
ÁPTUDATA:
Magyar Péter már 2025 novemberében megígérte nekik - megtartotta a szavát. :respect:
ÁPTUDATA 2.0.:
Egy érdekes, fontos és pontos elemzés a sükösdi tamburazenekar kapcsán. :sör:
De ne feledkezzünk meg valakikről - például a könyvdaráló fasiszták és újnyilasok penetráns bandájáról, ami tüntetőleg kivonult, amikor a gyerekek bejöttek... biztos fontos pogromuk* volt...
Pogrom*:A pogrom (orosz eredetű szó: погром, jelentése: „pusztítás”, „rombolás”) valamely kisebbség – jellemzően zsidó közösségek – ellen irányuló, irányítatlan vagy szervezett, csoportos erőszakos támadás, véres garázdálkodás. Célja a megfélemlítés, fosztogatás, vagy fizikai elpusztítás.
Ez az Ő Hazájukkizárólagos célja és "értelme".
...és véssük az emlékezetünkbe a volt gazságügyi miniszter, T. Bence undorodó, lenéző, megvető pofáját - így néztek ránk a fityeszesek, valamennyiünkre 16 átkozott, sötét év alatt: és most volt pofája ennek a gerinctelen féregnek pont ugyanígy nézni a sükösdi gyerekekre...
Majd olvassuk el a Válasz Online felületén az összes cikket :sör: de most elsősorban Gábor György írására gondolok. :respect:
"Ez a mondat a NER kultúrpolitikájának teljes metafizikája. A hatalom
nem éri be azzal, hogy kormányoz. Azt akarja, hogy az állampolgár ne
csak engedelmeskedjen, hanem
bensőleg is részt vegyen a rendszer önmitologizálásában.
A korszakban való részvétel persze nem történelmi tapasztalatot
jelent, hanem lojalitási formát. Az embernek nem elég beleszületnie a
saját korába, bele is kell lépnie a NER időtemplomába, ahol az oltárnál
Békés Márton celebrál, G. Fodor Gábor ministrál, Schmidt Mária őrzi az
ereklyéket, Lánczi András pedig elmagyarázza, hogy amit korrupciónak
hittünk, az valójában politikai antropológia."
"Békés Ferreróra hivatkozva írja, hogy ha a kormányzottak legitimnek
fogadják el a hatalmat, akkor „mindent egybevetve, összességében
cselekedeteivel elégedett[ek]”, és ilyenkor teremthető „esély a
történelem egy boldog korszakára”. Majd hozzáteszi: „Ennek kapujában
állunk most”.
A mondat már megjelenésekor is mulatságos volt, ma pedig kész
politikai nekrológ. A „boldog korszak kapuja” előtt álltak, csak közben
kiderült, hogy a kapu mögött az R56 söröző, Tóth Gabi-videóklip, Pataky
Attila cége, Dopeman alkotói támogatása, Gáspár Győző zenei
újragondolása és egy emlékezetzavaros kultuszminiszteri magyarázkodás
található."
"A reneszánsz nem attól reneszánsz, hogy valamelyik Medici-közeli
kultúrpolitikus kihirdette a humanista többséget. A reformáció nem attól
korszakhatár, hogy Luther Márton támogatási szerződést nyert „új
teológiai tartalmak előállítására”. A felvilágosodás nem egy ideiglenes
kollégium döntése volt, és nem Voltaire miniszteri keretből kapott
alkotói támogatása. A romantika nem storytelling-projektként kezdődött. A
Nyugat első nemzedéke nem azért lett irodalomtörténeti fordulópont,
mert valaki az állam nevében kijelölte Adyt, Babitsot, Kosztolányit és
Móriczot a nemzeti maximum négy pillérének."
"A magyar film külön fejezet, mert ott a NER esztétikai öncsalása milliárdos nagyításban látható. Rákay Philip Most vagy soha! című Petőfi-filmje a kurzusfilm archetipikus példája:
történelmi téma, nemzeti pátosz, gigaköltségvetés, politikai hátszél,
majd kínosan szerény kulturális hatás. A film 7 milliárd forint körüli
állami támogatásból készült, miközben a nézőszám és a bevétel messze nem
igazolta a beléöntött közpénz monumentális önbizalmát. A politikai
lojalitás itt esztétikai rangra emelkedett: a vászon nem a művészi
képzelet tere lett, hanem a hatalom önképének illusztrációs felülete.
Rákay produkciója azért fontos, mert benne a NER összes tévedése egyszerre jelent meg:
a pénzt összetévesztették a monumentalitással, a történelmi témát
a történelmi jelentőséggel, a nemzeti pátoszt az esztétikai erővel, a
produceri arroganciát az alkotói vízióval.
A végeredmény amatőr szörnyszülött: hatalmi pénzből fölfújt,
politikai önimádattal kitömött, történelmi jelmezbe öltöztetett
propaganda-giccs. Petőfi, aki egész életében a szabadság és nyelvi
elevenség alakja volt, itt díszletvárosba zárt kurzusplakáttá vált."
"Végül a valóság közbeszólt, és brutális pontossággal mutatta meg, mi
rejtőzik a korszaképítés emelkedett szavai mögött: a rendszer saját
gyakorlata írta meg önmaga legkíméletlenebb kritikáját. A Nemzeti
Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma
körüli botrány tökéletesen összefoglalja a korszaképítés bukását. A
friss döntések között szerepelt például Pityinger László, vagyis Dopeman
5 millió forintos támogatása két zenemű elkészítésére, Pataky Attila 5
milliója új dalszövegekre, Gáspár Győző 5 milliója, Tóth Gabi 5 milliója
új dalokra, valamint Valla Béla Attila 5 milliója Tóth Gabi új
albumának dalszövegeire. És itt lép színre például a korszaképítés egyik
legszebb intézménye: Huth Gergely kocsmája mint kultúrahordozó. Az R56
Üzemeltető Nonprofit Kft. 180 millió forintot kapott „kiegészítő
támogatás nemzeti ünnepek és nemzeti identitás megőrzésének témája köré
szerveződő, közösségi célú zenés, verses művészeti produkciók
megrendezésére”.
A kultúra tehát végre hazaért: a hegemónia sörcsapra került. Gramsci a
pultnál, Ferrero a sarokasztalnál, Békés Márton a korszaképítés
jegyében kikéri a nemzeti identitás megőrzésének következő körét.
Ha valaki eddig nem értette, mit jelent a NER kultúrpolitikája, az R56-tal megkapta a filozófiai illusztrációt."
"A korszaképítés tehát nem azért bukott meg, mert nem volt elég pénz.
Éppen ellenkezőleg: azért bukott meg ilyen látványosan, mert túl sok
pénz volt, és túl kevés szellem. Túl sok intézmény, túl kevés autonómia.
Túl sok történelmi szólam, túl kevés történelmi érzék. Túl sok nemzeti
pátosz, túl kevés művészi alázat. Túl sok díj, túl kevés teljesítmény.
Túl sok hatalom, túl kevés kultúra.
Egy korszakot az utókor nevez meg. A hatalom legfeljebb szeretné
előre lefoglalni a nevet. Az Orbán-korszak név talán megmarad. Csak
éppen nem úgy, ahogy G. Fodor és Békés remélték.
(...)
A végén tehát talán mégis igazuk lesz: lesz Orbán-korszak. Csak a cím
alá az utókor majd más alcímet ír. Nem azt, hogy „a nemzeti maximum
története”. Hanem ezt: hogyan próbált egy politikai rendszer történelmi
korszaknak látszani, miközben a kultúráról alkotott legőszintébb
vallomását egy 180 millióval megtámogatott kultúrkocsma mondta ki
helyette."
Tudod, én nagyon csíptem Darth Maul-t. Nyilván ez a harcművészet iránti rajongásomból fakad –
a Baljós
árnyakban (1999) ugyanis Ray
Park személyesítette meg, aki shaolin kungfu-t, kickboxot, taekwondo-t, és
vusu-t is tanult.
Én benne az igazi, a legyőzhetetlen harcost láttam, aki nem „erő”
mambódzsambóval és/vagy parasztvakítással :-P, hanem valódi harcművészeti
tudással, veleszületett, gyilkos ösztönnel gázol át minden ellenfelén.
:respect:
Igazából, egész egyszerűen nem volt egy kategóriában Obi-Wan-nal:
úgy kellett volna lecsapnia Obi-Wan-t, mint egy legyet. :-P
De nem így történt – „mint
az közismert” (Copyright: by Safranek ;-) )
Elsirattam, meggyászoltam azt a nagyszerű, gonosz, sötét
Sith-et, és mentem tovább – majd megvettem és a polcomra tettem a „Dart Maul: A vadászó árnyék” című
könyvet (2001), amolyan örök
emlékként…
Erre most döbbenten pislogva néztem, hogy jön egy „Maul” rajzfilmsorozat, és itt nem „Darth”.
Oké, gondoltam, akkor ez még a „korai” Maul lesz… nézzük
akkor, és pusztítson. :-)
Nézem-nézem… mondom magamnak… hogy is van ezt kéremszépen?!
A Jedi Rendnek vége? A Birodalom az úr?! Akkor meg… hogy a jó büdösbe’ lehet
életben Maul, aki kettébe lett vágva…?!
Kénytelen voltam utánaolvasni… :-S És megdöbbenve láttam: „Első halála” és „Második halála” bekezdéseket…
Hááát… baszki… Ebben a kicseszett SW Univerziádéban
állandóan átbasszák az embert.
Boba Fett-et sem
ette meg vagy lepte be a Sár és a Lakk – de nem ám!
És a kettőbe vágott Darth
Maul is életre kelt – igaz, a „Darth” leesett róla a lábaival együtt. :-PPP
Mert most géplábai vannak… Úgy, úgy…
…
Ezt inkább most nem is ragoznám tovább – de meg kell, hogy
mondjam: jó nagy parasztság. :-PPP
Annie Wilkes ennél kevesebbért vágta le Paul Sheldon
lábfejét… :-PPP
Ez a Star Wars egy elcseszett hullarablás, én mondom…
Naszóval, a kezdeti sokkon lassan túltéve magamat, nézegetem
a sorozatot Mátéval: és megjelenik Devon Izara – aki egy ugyanolyan elcseszett,
szájbatetovált, agresszor, akarnok, kivagyi tanítvány, akitől nemhogy falra
mászok, de a bicska is kinyílik a zsebemben, és ökölbe szorul a talpam.
Hány ilyet láttunk már…?! Pont ugyanilyet…?! És most nem
égett le a pofájukról a bőr, hogy 101-edjére is egy _ugyanolyan_ idegesítő kis
hölgyet kreatívkodjanak ide össze. :-PPP
…
Itt már el kellett számolnom 10-ig… vagy 12x… :-PPP
De túltettem magam – ezen is. Majd nézem, ahogy Maul szépen
kibelez és lekaszabol mindenkit, semmi gond.
Nézem, nézem… hááát… Maul nem nagyon kaszabaszik le senkit. Akit
kéne. Aki méltó ellenfél.
Csak kavar, hogy kell a lány, mert ilyen-olyan marha nagy
tanítvány lehet majd belőle :-PPP de egy-az-egy ellen senkit nem tud legyakni,
és egy a kettő ellen meg örül, hogy egyáltalán túlél…
Hol van Ray Park…
vagy legalább a harci/harcos szelleme?! Oké, hogy már robotlábai vannak – de
hát Vadernak és Lukenak meg robotkeze volt…!
…ekkor már húztam a pofám, de rendesen… és még hátra volt a
feketeleves…
Megjelent „valaki”. Egy unásig ismert, ronggyá gyűrt
szereplő… és be kellett rángatni ide is… és persze übermensch volt, naná.
Legyőzhetetlen „terminátor”, aki ellen csak a menekvés a megoldás…
…hogy az a szánalmas… anyaszomorító… telibevert… kathleenkennedys… hogy ebbe a rohadt zsákfaluba – amit „egy messzi-messzi galaxisnak” nevezünk
csúfondárosan-gúnyosan, és kiröhögjük a szemébe is :-PPP – mindig ugyanazok
jönnek szembe. Ugyanaz a tizenkettő-egy tucatnyi szereplő… és amikor újra és
megint szembe jön valamelyik, akkor vernem kéne a seggemet a földhöz örömömben…
„Nédda’! Itt is
ugyanaz a falu bolondja, mint az összes többiben!” :-PPP
Figyelj, Filioni… szerintem… te is elindulhatnál lassan…
mert te is csak maximum „minőségi avulást”
hozol… ami persze szép-szép a kathleenkeneddys
mélyrepülés, és a béka segge alatti olajfúrótorony után… de JOBB rohadtul nem
lett tőled SEMMI ebben a SW-érában…
Ha nincs egy nyomorult kreatív sem, aki megújulást hozna –
akkor szerintem ássátok el a frencsájzt a kert végében.
De lehet, hogy az is elég, ha ti elmentek végre a büdös
francba, és adjátok át valaki másnak az egészet.
Ám ha a jövőben valaki még 1x elő mer venni akár csak 1
rohadt jawát is, aki szerepelt az
első három epizódban (IV.-V.-VI. ha úgy jobban tetszik) – annak vágják
le a kezét, és tegyétek ki kalodában a Times Square-re, hogy minden arrajáró
leköphesse… :-PPP
Ez nem az az SW, ez nem az a Maul. Csak valami szar, kókány, elfuserált másolat – árnyéka csupán az eredetinek. :thumbsdown:
Egy nagyon kedves, szívderítő film – egy kedves,
szívmelengető film – és egy… pofára esés… :-S
Swapped – Egymás
bőrében
Meg vagyok lepve és döbbentve: de nagyon kellemesen.
:thumbsup:
„Tartsd… nyitva… a szíved!”
Ezt üzente nekem a film. :respect:
Hogy ne törődj azzal, hogy a Világ és mások mit gondolnak
rólad – ha a szíved azt súgja, hogy segíts valakinek… akkor tedd meg. És a jó
tetted nyomán… egyszer körbeér a Világ… és egy napon te magad is részesülsz
abból a jóból, amit egykor te magad elindítottál.
„Azt akarom, hogy tudd, nem minden rossz, amit csinálsz. Egyikük sem
lenne itt, ha te nem vagy.”
Egy csodálatos, fantáziadús mese, telis-tele fantasztikus
lényekkel – és mégis, annyi mindent mesél, amitől jobb emberek lehetünk…
A Flow akart hasonló mesét elmondani nekünk… de szerintem a
Swapped jobban el tudta mondani a történetet.
Piszkosul megszerettem benne Ollie-t, a rettenthetetlen
pukut (aki olyasmi, mint egy amerikai mókus), aki tűzön és vízen át küzdi magát…
egy jobb Világ reményében. Fogcsikorgatva, rendíthetetlen hittel – hogy meg…
tudom… tenni!
És mi visszhangzik még ebben a mesében?!
„Mi segítünk!” – „Mi segítünk!”
„Erősebbek vagyunk… együtt.”
Basszus… nem tudom nem áthallani ezt a mesét erre az elmúlt
átkozott, keserű, mérgező tizenhat évre… amikor senki nem segített senkin…
amikor mindenki elzárkózott… amikor mindenki csak saját magával törődött… és
eltűnt a közösségvállalás… az egymás mellett való kiállás… a kölcsönös
segítségnyújtás… az összetartozás. Hogy te is ember vagy, én is ember vagyok –
fogd a kezem, tartalak!
…
Istenem…hány évnek
kell eltelnie ahhoz, hogy újra így érezhessen magyar-magyar iránt…
…én magam sem vagyok jó példa, de egyáltalán nem: olyan elfojtott
bosszúvágy izzott bennem évekig, hogy úgy vagyok vele… MOST VÉGRE LOBOGHAT, ÖLES
LÁNGOKKAL!!! És pusztítson...
…és keservesen megfizet mindenki, aki eddig emberszámba se
vett… aki megpróbált kitagadni a saját nemzetemből, a saját hazámból…
Ám most próbálom ezt a mesét magamra érteni: és…
visszanyelek mindent… de még kell idő… hajajjj… de még mennyi!... ahhoz, hogy
ne a gyűlölt ellenséget lássam a fideszesekben…
Ollie, a puku, nem erre tanít – Süsü, a sárkány sem… aki
meggyógyította az ellenségét…
Ez a völgy nem a Tűzfarkasé! Ez a völgy a MIÉNK!
Mindannyiunké.
„Itt töltöttem az egész életem a tóban úszkálva, tudván, hogy valami
hiányzik. Rájöttem, mi volt az. Egyedül voltam. És tudod… ha olyan sokáig vagy
egyedül… A világ egy szomorú és… sötét hely lesz. Arra gondolok, hogy emiatt
értjük meg igazán, miért van szükségünk egymásra.”
Eat Pray Bark –
Ízek, imák, kutyák
Egy nagyon kedves, végtelenül szerethető film. Folyamatos
mosolyt és jó érzést gerjeszt… és arra gondolok, a maga botcsinálta, bumfordi,
esetlen módján… jobb terápiát nyújt a megfáradt léleknek, mint egy pszich…
szóval, egy szakember. Kemény pénzekért. :-PPP
Itt mindenki sérült, vagy sebzett… vagy elakadt az úton… és
van, aki másnak próbálja mutatni magát, mint aki valójában…
De szépen alakul a történet sírvanevetősen… és olykor fáj…
úgy, mint a tüske, amikor kirántod a bőröd alól… ám utána már gyorsan enyhül a
kín… és rájössz, milyen jó, hogy kihúztad. Kihúzták. Kihúztátok…
…és közben meg kutyák, minden mennyiségben. :-) Aranyosak,
gyagyák, mogorvák… de szeretnivalóak egytől-egyig. :-)))
Nagyon kellemes, vidámító élmény volt – kiszámítható… de
szép az út, ahogy eljutunk odáig. :thumbsup:
They Will Kill You
– Meg fognak ölni
Moziban akartam megnézni… és piszkosul dühös lettem magamra,
amikor kiderült, hogy lemaradtam róla…
…ám most, hogy bepótoltam… marhára örülök, hogy nem adtam
érte pénzt. :-PPP
Eljött a "régi" mozi vége. Nem nagy recsegéssel, robbanással, morajlással - érkeztére egy vaddisznó horkantott csupán... de eljött.
Ha egy ilyen filmet össze tud hozni egy lelkes, ügyes civil, aki otthon bütyköl a saját gépén... akkor képzeljük el, hogy mit tudna összehozni egy szakembergárda, akik komoly erőforrásokkal rendelkeznek...
Szomorúnak kellene lennem... de ez a vég egy kezdet is - és ha ilyen filmek kerülnek ki az AI "kezéből"... bakker... akkor nincs minden veszve. :sör:
Nah, vissza a régi kerékvágásba – avagy, „Back In The Saddle Again” – Gene Autry :respect: :-)
Máté beszélt rá erre a sorira… de nekem jött be jobban. :-D
Eddy-t (Alexandre Kominek), a kisstílű csalót,
a rámenős rendőrnyomozó Lucie (Laurence Arné) nem is annyira „finom
rábeszéléssel” ráveszi arra, hogy egy középiskolában legyen beugrós matektanár,
és így keresse meg egy orosz maffiózó eltitkolt lányát.
Eddy alsó hangon egy zseniális matekos, de olyan kedvesen
buggyant és durván ordenáré, hogy eleve nyert ügye van :NOT: :-) de
szerencséjére, könnyítésként :NOT: :-PPP kiderül, hogy régi, gimis szerelme, Tiphaine (Leslie Medina) a gimnázium igazgatónője – aki meglehetősen haraggal
emlékszik rá…
Így indulunk neki a sorozatnak, aminek tartama szerintem
három harmadra tagolható: egyharmad bárgyú blődség (amolyan lájtos Office és Borat szinten), ami engem
sokszor (…ööö… mindig?!... :gyagya: ) kiborított; egyharmad eszméletlen
röhögtetős, durva, fekete és egyáltalán nem polkorrekt poénokkal, többször
felálltam, és a szobában járkálva röhögtem, mert annyira fájt, hogy mennyire
állat mer lenni :-DDD; és az utolsó harmada pedig…végtelenül emberi,
humánus, amikor a fafej, önző Eddy észrevesz valakit, valamit… és azonnal a
segítségére siet. Vagy valaki siet az ő segítségére… ami Eddyt is megdöbbenti.
„Mellettem még… soha… nem állt ki… senki…”
És a remek mellékszereplők: a rendőrnyomozó és az igazgatónő
mellett – Yannik Landrein, a „szélsőbalos”
:-), Sabrine Ouazani, a „fasiszta”
:-)…
„- Szülők, Édouard. A diákok szülei.
- Rosszabbak a szalafistáknál.
- Vagy Macronistáknál.
- Egészen más faj.
- Főleg, ha falkában vannak.
- Kiszagolják a félelmet.
- Megérzik a vér szagát. És támadnak!”
…és az alsó hangon őrült, vadászpuskával felfegyverzett
gondnok, Fred Testot. :-DDD
„- Nyugi, vaktöltény volt!
- Akkor miért hagyott lyukat?!”
A történet szerintem vicces, és jópofán alakul. A karakterek
egyediek, és nagyon viccesek. A komoly részek pedig… meglepően megindítóak.
De nekem Eddy elmebeteg, senkit és semmit nem kímélő poénjai
döbbentettek meg – és vettek meg kilóra. :sör: :thumbsup:
Amit a katonai temetőben művel… vagy amit a világháborús
veteránnal csinál… az eszetlenül/esztelenül fekete… de olyan vicces, hogy visítva
röhögtem. :-DDD Ponty Professzor meg… áááhhh… :-DDD
„- Köszönjük, Ponty Professzor!
- Nem, én a Halember vagyok!”
…és mégis, amit Oceáne-ért
(Cyriane Gardin) tesz meg… az ettől
az önző, szerethető hülyétől… az hihetetlen felemelő. :respect:
Néha a helyzet és/vagy saját hülyesége olyan szituációkba
keveri Eddyt, hogy még Máté is azt mondta: „apa,
ebből nem lehet jól kijönni!”. De Eddynek mégis csak sikerül valahogy… és
általában… nem is akárhogy. ;-) :thumbsup:
A befejezés meg… cliffhanger, hogy csesznétek meg! Máté
felkiáltott: „mikor lesz a második évad?!
te tudni szoktad!!!”. :-D
Utálom a cliffekkel _”befejezett”_
sorozatokat – de most nem bántam: mert szívesen nézném tovább Eddy és Oceáne
kalandjait! :sör:
Ha el bírsz viselni 1/3 rész blődséget, és agyszétfolyató
marhaságot – ha csíped a durva, belemenős, fekete és nagyon nem polkorrekt
poénokat – és szívesen veszed, amikor be-beköszön az emberség és az önzetlenség…
akkor… neked is érdemes belekezdeni ebbe a soriba. :sör:
Szvsz simán kijár neki a 8/10 – és így látható, mennyire túlütötte nálam a blődséget a... „jósága”.
;-) :thumbsup:
Miniszter kinevezésének az életben nem örültem még - de most IGEN! :sör:
Ruff Bálint
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Egy nagyszerű ember, fantasztikus intellektus, végtelenül bölcs - és jó humorú személy. Tökéletes választás. :respect:
Egy videó, ahol beszélget - az egyik kedvencem:
ÁPTUDATA:
RUFF BÁLINT IGAZSÁGA
Más.
Raphael Glucksmann francia Európa Parlamenti képviselő kiáltványa - a magyarországi választások után. Pal Pataki fordításában.
"Ha néha úgy érzed, hogy a szélsőjobboldal 2027-es győzelme elkerülhetetlen - gondolj Magyarországra.
Ha néha beletörődsz a putyinizmus és a trumpizmus diadalába - gondolj Magyarországra.
Ha tehetetlennek érzed magad az autoriter és demagóg hullámmal szemben, amely nemzeteinkre zúdul - gondolj Magyarországra.
Ha úgy érzed, hogy Európa hanyatlásra van ítélve, és már senkit sem lelkesít - gondolj Magyarországra.
Ha Bardella és Le Pen azt mondják, hogy már győztek, és nincs értelme küzdeni - gondolj Magyarországra.
Orbánnak mindene megvolt: pénz, média, hálózatok, orosz és amerikai támogatás, de a magyar nép szabadságra, Európára, demokráciára vágyott.
A magyar nép vágyott valamire, és semmi sem állíthat meg egy népet, amely vágyik.
Rajtunk múlik tehát, hogy felébresszük ezt a vágyat Franciaországban.
Rajtunk múlik, hogy újra fellobbantsuk ezt a lángot.
És megakadályozzuk az átbillenést.
Semmi sem elkerülhetetlen, minden rajtunk múlik."
Végül:
"Az alapvető helyzet nem az, hogy van egy párt, és rátelepültek a Mészáros Lőrincek és az összes tolvaj, hanem van egy giganagy bűnszervezet, és annak volt egy pártja!"
