Dicséretek...

 

Hááát... nem tudom feldolgozni, megosztani sem tudom olyanokkal, akik értékelni tudnák... ezért azt gondoltam, hogy - nevek említése nélkül - kiblogolom: mert egyébként olyan jó hírek értek el hozzám, olyan elismeréseket kaptam... amikre álmomban sem számítottam.

Nem leszek "tőlük" jobb, nagyobb, vagy elismertebb... vagy "anyagilag gazdagabb"... de "A Lelkemnek" eszméletlenül jól estek. Ez pedig talán már több is, mint ami kellhet... 

Milyen érdekes - és milyen jó! -, hogy a visszajelzéseket a jubileumi kötetem "Az ork lovagrend" megjelenése váltotta ki... Furcsa az is, hogy olvasói reakció mindössze egy-kettő jutott el hozzám - és most mégis két "Nagy Ember" adott jelet arról, hogy olvasták, hogy olvasnak... és értékelnek engem.

Szóval, megbízható forrásokból tudom, hogy...

1.) egy általam, és a nagyközönség - sf/f szcéna - által ismert és elismert személy listát/bibliográfiát vezet az általam ír novellákról... és felteszem, kimondatlanul nem azért, mert nem szereti azt, és ahogy írok...

2.) ez az előzőnél is nagyobb döbbenet: egy nagyon fontos (szinte megkerülhetetlen) sf/f témában illetékes és mértékadó személy - engem hangsúlyozottan _nem_ szeret. Nem személyemben, hanem írásaimban. Évek óta tudom, elfogadtam, beletörődtem: "nem szerethet mindenki"...

Erre most párhuzamba állított egy olyan íróval... a francokat: Íróval(!), Ikonikus és Legendás Írófejedelemmel(!), akit mindig, egész életemben Példaképemnek tekintettem... És ezt nem gúnyosan, vagy zrikálva tette: hanem pozitív értelemben.

 

Köpni-nyelni nem tudtam, amikor ez eljutott hozzám - és természetes, hogy túlzás. Több, mint túlzás... Mindig szerettem volna az Ő Nyomdokán járni, felérni legalább a lába nyomához - de tudom, hogy engem nem szabad egy lapon, egy napon emlegetni vele...

Most mégis ez történt - a Legkeményebb, Legkérlelhetetlenebb Ítészemtől...

 

Azért ez döbbenet... 

Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek.

Valahogy... rohadt jól estek a lelkemnek ezek a hozzám visszajutott hírek.

...mittudomén... talán mégis érdemes volt... talán nem veszett kárba az elmúlt huszonnyolc év...

Látjátok, hogy süt a nap odakint?! (11:17 van most, csak mondom... :-) ) Talán már túl sok is a fény, ami rám vetül... :sör: