2022. január 9., vasárnap

2021 legemlékezetesebb film- és sorozatélményei…

2012. január 3-án kezdtem írni ezt a blogot, 10 éve. Hááát… ha nem is :pezsgő: , de legalább egy jó :sör: . Legyen mondjuk „Charlie Firpo”. :budspencerforever:  Illetve, immár _„csak”_ „Charlie”. :akkorisbudspencerforever:



 (Ugyanis tavaly óta (a jogdíj túlzott megemelése miatt), a Hedon Sörfőzde nem gyárt már „Charlie Firpo” fantázianevű sört, Bud Spencerrel a cimkén – helyette „Charlie” néven, immár arckép nélkül lehet megkapni ezt a nagyszerű italt. :respectHedon: )

2012-ben (induláskor) 180 blogbejegyzésem volt – 2021-ben pedig csak 48… Oké, még mindig nem ez a legkevesebb, mert 2019-ben meg csak 46 jelentkezést „kapartam össze” – míg 2016-ban meg 51 poszttal „büszkélkedhettem”… :-/

Oké, kifogásom van (pandémia, családi dolgok, miegymás… :blablabla: ), de talán a lényeg az, hogy megöregedtem és marhára válogatóssá váltam. És rohadt rátartivá is. Azaz, nem vagyok hajlandó írni minden szarról, és a közepes, „futottak még”-kategóriáról sem: komolyan oda kell tennie magát annak a filmnek, vagy sorozatnak, hogy átüsse az ingerküszöbömet, és hajlandó legyek a kedvéért billentyűt ütögetni. :-P

Meg ugye, filmek se nagyon vannak, nem? És az meg nálam elvi kérdés, hogy maszkban nem nézek filmet. Se itthon, se moziban. :-P :-) Így aztán már tényleg eléggé leszűkítem a lehetséges listámat.

Ez van, havercimbik. :that’sallfolks: Keressetek egy maszkos hőst, aki így is jár moziba – én csak egy egyszerű, nógrádi szegénylegény vagyok… de ezt büszkén vállalom. :Nógrádforever:

Szóval, karcsú a listám – és le vagyok maradva, sajnálom, ugyanis a december az a Karácsony nélkül is elég sűrű nekem, ugyanis ilyenkor NFL-t, dartsot, és síugrást is nézek, így az év végi hajrában nem jutottam oda, hogy minden filmet rivjúzzak, amit érdemes: így az idei első posztom egy olyan filmről és egy olyan sorozatról fog szólni, amiket még tavaly láttam. :-P

Vekenghetnék még a régi szép időkön, meg miegymás – de minek?!

Mondom, mi volt az a marha kevés alkotás, amiket ebben a karcsú évben szóra érdemesnek találtam.

(Nem fog belefájdulni a szemetek a felsorolásba, nyugi… :-PPP )

 

Cidade Invisível - Invisible City - Láthatatlan város s01

Iberê/Curupira: az erdő védelmező démona. Bakker… hiába „rejtették el”, az első pillanattól fogva üvölt róla, hogy messze ő a legerősebb mitikus lény mind közül. És az utolsó részben végre el is szabadulhat féktelen ősereje. Fábió Lago jeleníti meg, átütő erővel és karizmatikussággal. :respect:

A fenébe is: nem írok róla többet – egy igazi unikum, egy bitang jó sorozat. :leborul: :thumbsup:”

 

Intemperie - Out in the Open - Szabadon

„Az Arab csupán élni akar. Ott, abban a pokolban, ahol az élet kúttól-kútig tart, és ha estére nem találsz vizet, véged van… Az Arab tudja, hogy a világ kegyetlen és igazságtalan, és csak fogvicsorgatva, marva-harapva lehet benne megmaradni. Csak megmaradni – nőni, gyarapodni lehetetlen. Talán abban sem hisz, hogy a Fiúnak jobb sorsa lehet ennél… mégis tétovázás nélkül megy harcba azért, hogy megadja neki a lehetőséget egy szebb életre.”

 

The Irregulars - A Baker Street-i vagányok s01

„Azt hittem, hogy Jeremy Brett és Benedict Cumberbatch után már nem jöhet senki, aki új ízt, színt tud(na) hozni a karakterbe. Mekkorát tévedtem… :meaculpa:

Köszönet érte Önnek, Mr. Lloyd-Hughes. :leborul:

 

Mubeu tu hebeun: Naneun yupumjeongnisaimnida – Move to Heaven – Mennybemenetel s01

Ez egy olyan _gyönyörű_ sorozat volt, hogy az embernek a szíve szakad belé – és közben annyi, de annyi jó érzést ad, hogy az megfizethetetlen. :megarespect:”

 

Mare of Easttown s01

Egy marha jó sorozat. :thumbsup:

Végig lekötött, bitang jó húzások-fordulatok voltak benne: és egy különleges, bajjal és gonddal teli nyomozónő a főszereplő – akit nagyon meg lehet szeretni: Kate Winslet. :respect:

 

Shaun the Sheep Movie

 


2015-ös, de nagyszerű, megnevettető-megindító film. Mátéval megunhatatlannak tartjuk a sorozatot, de a film… azért egy egészen más ligában játszik. :sör: ”

 

Midnight Mass - Mise éjfélkor s01

 

Végig volt benne fény, volt benne remény, mert akadtak, még ha csak maroknyian is, akik szembeszálltak az őrülettel, és mindhalálig harcoltak egy jobb világért.

Ha egy horrorsorozat képes erre… akkor még van remény.

 

Hellbound - Út a pokol felé s01

 

Ha ilyen lélekemelő, rendíthetetlen, legyőzhetetlen humanizmust sugárzó horror-sorozatok vannak… akkor ezeket nézném rogyásig. :respect:”

 

The Harder They Fall - A Vadnyugat törvényei szerint


Ha valaki tett és tesz az asztalra a western műfaj megmaradásáért, akkor az a Netflix – ami a 2017-es  fantasztikus Godless sorozat után elhozta most nekünk a durván horzsoló The Harder They Fall-t. :respect:”

 

tick, tick... BOOM!

 

Nem „egyszerre, egy ültő helyünkben” néztük meg, hanem három nap alatt – mert annyira szíven vágott a film egy-egy ponton, hogy azt mondtuk: oké, itt álljunk meg, mert ez olyan súlyos, olyan ütős volt… hogy ezt most át kell gondolni, hagyni kell, hogy a lelkünkön átfolyjon.”

 

Strappare Lungo I Bordi - A pontozott vonal mentén s01


6x 16-22 perc, és tartalomban, mondanivalóban az idő, az epizódok előrehaladtával egyre erősebb – míg a 6. rész már horzsol, de durván. :respect:”

 

Hááát... ennyi. Reméljük, idén több és jobb lesz. :fingerscross:

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése