Tinker Tailor Soldier Spy – Suszter, szabó, baka, kém
Nagyon vártam már ezt a filmet… de csalódás, sajnos.
Nem simán fantasztikus, hanem egyenesen brutális a szereplőgárda: aki számít Angolhonban, az mind felbukkan benne:
John Hurt, Gary Oldman, Colin Firth, Benedict Cumberbatch, Ciarán Hinds, Mark Strong, Tom Hardy, Stephen Graham – plusz orosz részről Konstantin Khabenskiy (ha még emlékszel az Őrség-filmekre).
Nagyon kemény felhozatal: mindenki együtt van benne ahhoz, hogy egy remek filmet láthassunk.
Mondjuk… a rendezőről, a svéd Thomas Alfedson-ról még nem sokat hallhattunk (hacsak nem követjük napra készen a svéd filmgyártást)… mint ahogy a két forgatókönyvíró közül Bridget O’Connor sem hagyott eddig túl sok nyomot maga után, míg a másikuk, Peter Straughan a sokat ígérő, de keveset adó „The Men Who Stare at Goats”, valamint a különc (magamutogató) címével igen, de történetével annyira nem figyelemfelkeltő „How to Lose Friends & Alienate People” forgatókönyveit jegyzi.
Ez viszont lehetett volna már intő jel számomra… de persze, inkább a színészgárda névsora ragadott magával.
Mivel a film alapját képző John Le Carré regényt nem ismerem, így csak találgatni tudok, hogy vajon az eredeti alapanyag is „harmatos” lett volna, vagy csak a gyenge rendezés és „könnyű kezű” forgatókönyvírás miatt lett a végeredmény… hogy is mondjam… kissé unalmas és felejthető.
De feltételezem, hogy az 1974-es eredeti regény is kellőképpen „lassan építkező” lehetett, és a mai kor kívánalmainak megfelelően felpörgetni valószínűleg nem volt lehetséges.
És a fent felsorolt, általam nagyra becsült színészgárda sem igazán tud kiteljesedni a rájuk adott (mert nem szabott…) karakterek megformálásával.
Valójában, a film semelyik aspektusa nem olyan, hogy azt említésre és/vagy figyelemre méltónak lehetne találni. Láttunk már ilyet, sőt, láttunk már jobbat is ebben a műfajban.
Például, a 2001-es Spy Game minden tekintetben többet ad nála…
Ha van időtök, bőven, akkor meg lehet nézni… de egyébként… :-(
A Single Man – Egy egyedülálló férfi
Colin Firth újfent bizonyítja, hogy a színészmesterség a kisujjában van. :respect:
És ebben olyan remek partnerei vannak, mint Julianne Moore, Matthew Goode (Watchmen), és a feltörekvő Nicholas Hoult (Skins).
Elgondolkoztató, amolyan mélabús, visszaemlékező hangulatfilm egy férfiról, aki nyolc hónapja vesztette el tizenhat év együttélés után szerelmét, aki szintén férfi volt.
Nos, igen, akik nem szeretik az ilyen jellegű szerelmeket, azok nagy valószínűséggel skippelhetik a filmet.
Pedig a történet egyszerű, szerethető, érthető és értékelhető – igazából érzések és hangulatok mentén operál, mint furfangos, és szerteágazó cselekménnyel.
Mert nem tudunk, vagy legalábbis én nem tudok nem együtt érezni egy olyan emberrel, aki tizenhat együtt töltött év után még végső búcsút sem vehet szerelmétől, mert a temetésen „nemkívánatos” személy…
Egy olyan napon követhetjük főhősünket, amikor elhatározza, hogy nyolc hónap gyász, és letargia után ez a nap lesz az utolsó az életében…
Mint mondtam, rá kell hangolódni, és ha ez sikerül, egy nagyon kellemes film sodorja tova az embert…
…nem világmegváltó, vagy ilyesmi, de emberi érzelmekkel és szerethető karakterekkel bíró.
Csöndes, elgondolkodó napokra jó szívvel ajánlom. :sör:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése