Loft

„- Do you know Latin, doctor?

- Yes. Yes, I... I know Latin. Yeah, sorry.

- Ah. Then maybe you can explain what's written on this wall here.

- Fatum nos iungebit. 
- Yes... I can read that myself. But what does it mean? Huh?
- Fatum nos iungebit, fate will unite us.”
 

És most már a belga filmművészetből is – bár a Hergé Tintinjének feldolgozása is valahol az… de annyira azért mégsem :-) – megismerhettem egy érdekességet… de ne legyek kicsinyes, azt hiszem, nyugodtan használhatom a „gyöngyszem” kifejezést. :thumbsup:

Egy fordulatos, izgalmas, drámai krimit sikerült kicsípnem a Lofttal, ami a jelenlegi felhozatalban igencsak hiánypótlónak mondható. (Azon most ne akadjunk fel, hogy egy 2008-as filmről beszélek… :-) )

Adott öt jó barát: Chris (Koen De Bouw), Vincent (Filip Peeters), Luc (Bruno Vanden Broucke), Marnix (Koen De Graeve), és Filip (Matthias Schoenaerts).

Mindegyikük nős, családos ember, és egész jól összebandáznak együtt – bár a feleségeik nem csípik egyformán mindegyiküket. De hát ez az életben is így van, nem igaz?! ;-)

Egy nap, az építész Vincent azzal az ötlettel áll elő, hogy az egyik újonnan épülő házában, a tetőlakást, a loftot, nem fogja eladni, hanem megtartja magának – pontosabban nem magának, hanem ötüknek.

Mindenkinek ad hozzá egy-egy kulcsot, mellé pedig szabályokat – de a lényeg az, hogy amolyan a „világ előli menedéknek” szánja, ahol mindenki kikapcsolódhat, vagy éppen aktív órákat tölthet, hölgytársaságban…

A barátok között akad, aki vonakodva fogadja el a kulcsot, míg más karvalyként csap le a lehetőségre. És a szabályok betartásával, legfőképpen titkos szerelmi fészekként funkcionál a tetőtéri loft. Évekig…

Ám egy nap, amikor Luc benyit a lakásba, az ágyban egy megbilincselt nő holttestét találja, és ezért rögtön riadóztatja a többieket.

Mivel a lakáshoz kizárólag öt kulcs van, és a riasztó kódját is csak ők öten ismerik, az mindenki számára nyilvánvaló, hogy _valamelyiküknek biztosan köze van_ a halott nőhöz, sőt – egyikük biztosan a gyilkosa…

Ekkor egy flasback-ekkel teletűzdelt feszült kérdezz-felelek alakul ki az öt barát között, és percről-percre, fokról-fokra derül ki, hogy mindenkinek megvannak a maga kis… olykor sötét… titkai, ami a lofthoz köthető.

A beszélgetés során ide-oda pattog a labda: azaz, hogy ki a lány gyilkosa… de a folyamatosan formálódó szituáció egy nagyon kellemes és hatásos csattanóba torkollik bele, ami nekem igencsak bejött. :thumbsup:

A karakterek egyediek, igazi egyéniségek, és az én szívembe mind az öt nagyszerű színész belopta magát. :respect:

Talán egyetlen egy hibáját rónám fel mindössze a Loftnak.

Szerintem, kicsit túlnyújtott, túl hosszadalmas a felvezetés. :-/ Az események a film második órájában pörögnek fel igazán, és akkor érezzük, hogy mennyire… hm… „túl alapos felvezetés” folyt az első felében.

De ez talán ízlés kérdése: lehet, hogy másoknak nem lenne/lesz zavaró a felvezetés, sőt, akár még azt fogják a film sava-borsának tartani…

Lényeg az, hogy nekem ugyancsak bejött ez a jó kis fordulatos belga krimi, amit jó szívvel ajánlok mindenkinek.:sör: