A Kapitány és az Arab története.
Valahogy a Jó Isten akarta ezt így, valamiért… de szinte egyidőben került elém ez a két film.
Mindkettőben viharvert, veterán katona vesz szárnyai és oltalma alá egy-egy gyermeket, és a két film mintha egymás testvére lenne – ezért nem tudok, és nem is akarok külön-külön rivjúzni róluk.
Inkább csak azt mesélném, miben hasonlítanak, és mi az, amiben különböznek.
A Kapitány egy végtelenül jó, kedves ember. Nem akar ártani senkinek és semminek, de a Kislányért habozás nélkül meghalna, ha kell.
Az Arab komor és magának való, senkinek és semminek nem tartozik számadással. De azért, hogy megmentse a Fiút, gondolkodás nélkül adná az életét.
A Kislány múltja szörnyű, de ahogy a Kapitány a szárnyai alá veszi, valahogy… érezhető, hogy most már minden rendben lesz.
A Fiú egy aljas, ocsmány világból menekül, üldözői az emberi faj legmocskosabb, legelvetemültebb rohadékjai, akik nem ismernek irgalmat. Amikor útja az Arabhoz vezeti, és immár ketten mennek tovább, valahogy… minden pillanatban azt várjuk, hogy mikor történik tragédia.
A Kapitány küldetése az, hogy jobbá tegye a világot – hogy vezekeljen mindazért, amit elkövetett a háborúban… hogy életet és örömöt vigyen oda, ahová addig csak a halál és a szomorúság járt.
Az Arab csupán élni akar. Ott, abban a pokolban, ahol az élet kúttól-kútig tart, és ha estére nem találsz vizet, véged van… Az Arab tudja, hogy a világ kegyetlen és igazságtalan, és csak fogvicsorgatva, marva-harapva lehet benne megmaradni. Csak megmaradni – nőni, gyarapodni lehetetlen. Talán abban sem hisz, hogy a Fiúnak jobb sorsa lehet ennél… mégis tétovázás nélkül megy harcba azért, hogy megadja neki a lehetőséget egy szebb életre.
A Kislány két világot ismert, két életet élt – és most várja az ismeretlen harmadik. De mivel az oldalán a Kapitány van, érezzük, hisszük, tudjuk, hogy révbe fog érni.
A Fiú csak egy életet ismert – olyat, amilyet ne ismerjen inkább soha senki… Tudja, hogy küzdenie kell magáért, mert más soha nem fog érte tenni. Az Arab pedig méltó mester abban, hogy megtanulja a soha meg nem adást, a becsületet és a tisztességet.
A Kapitány és a Kislány története rengeteg fájdalmat és szörnyűséget – de rengeteg felemelő, életigenlő, a szebb jövő reményét hordozó pillanatot tartogat számunkra. A Jövő egy egészen más világ lesz, ami nyomokban sem fog hasonlítani a szörnyű Múltra.
Az Arab és a Fiú története is rengeteg fájdalmat és szörnyűséget mesél nekünk – és közben azt mutatja meg, hogyan lehet ezeknél erősebbnek lenni. Vagy legalább felemelt fővel elbukni. A fiúra váró Jövő pont ugyanolyan lesz, mint a szörnyű Múlt – de már lesz benne elég hit és erő, hogy harcoljon benne a túlélésért. És talán már győzhet is…
…
Igen, azt hiszem, kár is lenne tagadnom: a fenti soraimból nyilván leveszitek, hogy a Fiú és az Arab története jobban a szívembe mart.
Tom Hanks hatalmas színész a szememben, akit mindig imádni fogok – de ebben az összevetésben szerintem Luis Tosar alkotott nagyobbat. :respect:
Ha nem tudjátok/akarjátok megnézni mindkét alkotást, csak az egyiket, akkor… legyen az az Intemperie. :sör:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése