2013. augusztus 14., szerda

The Field of Blood s01e01-e02




„Dead men naked
They shall be one
With the man in the wind
And the west moon.
When their bones are picked clean
And the clean bones gone”

Igazából nem tudom, miféle kategóriába lehetne húzni ezt a… Field of Blood-ot.

Mert azért erős túlzás lenne, ha ráaggatnánk a „minisorozat” jelzőt, a maga két részével…

…és ezt tartom még akkor is, ha van már máso… izé… csak ne mondjam már, hogy „második évad”!… szóval, van már újabb két rész belőle.

Mondjuk úgy, hogy ez egy egész estés film – amit kétfelé szedtek. De hogy akkor már mindjárt „sorozatnak” számítana…?! Na, ne vicceljünk már… :-P

De az imdb-n úgy van fent, hogy „TV Series” meg úgy, hogy „Season 1” és „Season 2” – így kényszerűségből maradok ennél az analógiánál. :-/

Ha valakinek (remélem: mindenkinek!!) megvolt a szerény, nyomott véleményem szerint brutális(an jó) három részes „Red Riding” sorozat (1974, 1980, 1983), akkor neki talán mond valamit, hogy nekem a Field of Blood alatt többször is az jutott az eszembe.

Nem volt _annyira_ komor, sötét, kegyetlen, és aljas, mint a Red Riding… de az ösvény, amin halad(t), ugyanazokkal a véres, hátborzongató kövekkel van kirakva – és emberi aljassággal van övezve.

A film főhősnője a fiatal újságíró gyakornok, Patricia „Paddy” Meehan, akit a szerintem rendkívül helyes és szerethető Jayd Johnson formál meg. (Igazából annyira szépnek találom őt, hogy személyes sértésnek vettem, hogy a film folyamán végig „lekövérezik” és „ledagadtozzák”… :-( )


A film 1982-ben játszódik, Glasgow-ban, főként a Glasgow Daily News újság szerkesztőségének háza táján – egy három éves kisfiú meggyilkolásának kapcsán.

Bitang egy felütés – húsbavágó, gyomrot felfordító téma…

Paddy mellett zúzós-karcos angol színészek keltik életre a karaktereket: David Morrissey – aki akkor sem tudna rosszul játszani, ha direkt akarna :thumbsup: ; Peter Capaldi – aki keveset szólt, de amikor játszott, senki nem tudott mellette labdába rúgni :respect: ; és az általam eddig nem ismert Ford Kiernan – aki úgy hozta a tenyérbemászó McVie-t, hogy legszívesebben bevertünk volna neki egyet. :-) :sör:


A fiatal újságíró gyakornok nyomozása olyan nyomasztó és sötét, olyan szívet dermesztő vizekre visz, hogy egymás után azonnal megnéztük mind a kettőt.

Így sem tudtunk elégedetten felkelni a képernyő elől: mert az ügy olyan sötét és aljas volt, hogy hiába sikerült „megoldani”, a történések még órákig nyomasztottak bennünket…

De az biztos, hogy nézni fogjuk a… ehh… a „következő évadot” :-P is.

Mert zúzós egy film volt. :respect:


„Though lovers be lost
Love shall not.
And death...
Shall know no dominion.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése