…és még mindig Dél-Korea készíti a legjobb brutális
thrillereket.
:respect:
Mert még mindig ők a legnagyobb királyok ebben.
:leborul:
Úgy elmorfondíroztam azon, hogy miért pont ők ennyire jók a
műfajban: Oldboy, Sympathy for Lady Vengeance – A bosszú asszonya…
…de nem tudok rájönni. Talán a szétszakadás, és a
testvérháború okozta sokk…?!
Nem tudom. De az biztos, hogy náluk jobban senki nem készít
„(sorozat)gyilkosos thrillert”.
:respect:
Oké, nem mai csirke ez a film, 2008-as, de hogy bitangul
zúzós, ahhoz kétség sem fér. :thumbsup:
Volt már nektek olyan, hogy filmnézés közben szinte
(fel)ugrásra készen ültök a kanapén/fotelben, mert minden idegszálatok
pattanásig feszül a véretekben forrva-bugyogva robogó adrenalintól?
Ha esetleg netalán eddig nem is: majd a Chugyeogja alatt lesz! :sör:
Mert ez az üldözés egy igazi pörgős, lüktetős,
torokkiszárítós, lélegzetelakasztós, halántékon lüktetős, elmebeteg őrület.
:megarespect:
Kedvesem is, aki rendszeresen bealszik a filmeken :-) most
tágra nyílt pupillával tapadt a képernyőre – eltekintve azoktó a pillanatoktól,
amikor inkább eltakarta a szemét…
Bitang egy film, bitang. :thumbsup:
És semmiképpen nem mondható „szokványosnak”.
A főszereplő Joong-ho
(akit a nagyszerű Yun-seok Kim
formál meg!) egy kirúgott-kibukott zsaru, aki immár lányok futtatásából él
– de vannak még kapcsolatai régi kollegáival.
Joong-ho
legnagyobb aggodalma mostanában, hogy a lányai kezdenek eltünedezni, ő pedig
emögött valamelyik rivális stricit sejti, de még nem tud semmi konkrétumot.
Egyik este egy „válogatós” kuncsaft megy az agyukra, akinek
egyik lány sem tetszik, akit küldenek neki, ezért Joong-ho dühében felhívja a
lázasan otthon fekvő Mi-jint (Yeong-hie Seo), akit a kislánya Eun-ji (Yoo-jeong Kim) ápol, és fenyegetésekkel ráveszi, hogy azonnal
menjen az ügyfélhez.
Ám miután a „válogatós” kuncsaftnak megfelel Mi-jin, és elindulnak a férfi lakására,
Joong-ho kiszúrja, hogy ugyanerről a
telefonszámról hívták azokat a lányait is, akik utána eltűntek.
Felhívja a lányt, aki még úton van a kuncsafttal, hogy
megérkezése után, titokban azonnal küldje el neki a címet.
Ám ez nem megy olyan simán, mert a „válogatós kuncsaft”, Young-min (Jung-woo Ha) nem más, mint egy prostituáltakra vadászó
sorozatgyilkos, akitől… hááát… legalábbis nem „egyszerű” telefonálni.
A lányai elrablása/lenyúlása miatt teljesen felpörgött Joong-ho egyre dühödtebben próbál a Mi-jin és „kuncsaftja” nyomára akadni…
és ahogy előjön belőle a régi rendőri rutin, ami párosul a strici
gátlástalanságával, lassan megrendül az a fixa ideája, hogy a konkurenciával
van dolga…
A régi rendőrhaverok pedig úgy működnek, ahogy ő maga is
„szolgált és védett” rendőrként: csak a feletteseik se… talpát nyalják, és
kedvét keresik – és ha az nincs a közelben, akkor nagy ívben tesznek mindenre
és mindenkire.
Joong-ho hiába
próbálja felrázni őket, és segítséget kérni, falakba ütközik – ám ő már
rátapadt a nyomra, mint kopó a vérszagra, és egyre jobban bevadulva és
felpörögve űzi az emberrabló sorozatgyilkost… És már nemhogy nem kap segítséget
a régi cimbiktől, hanem még ők is akadályozzák, és ellene fordulnak.
Elképesztően izgalmas hajsza kerekedik ki ebből a filmből,
olyan, amilyenhez szvsz még nem volt szerencsém. :respect:
Oké, beismerem, hogy volt a filmben két olyan húzás, ami…
hm… nem nyűgözött le „eredetiségével”… :-S
…de ezek szerencsére nem voltak olyanok, amiktől
megkeseredne a szám íze.
Egy nagyon zúzós-horzsolós, sorozatgyilkosos thriller.
:sör:
Csúcsra járatott.
:respect:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése