2013. október 14., hétfő

The Encounter – Apostle Peter and the Last Supper



Figyelem! Keresztényfilm-veszély!

Alert! „Blinded fanatical Christian!” :-P :suxxx:

Csak hogy meglegyen a megfelelő figyelmeztetés… :-P

Ugyanis az elmúlt héten láttam két keresztény filmet, és most azokról fogok beszámolni.


The Encounter



Öt ember utazik az éjszakában: egy válófélben lévő afroamerikai házaspár, egy magányos tini lány, egy szerelméhez igyekvő ifjú hölgy, és egy nagymenő üzletember.

Egyszer csak egy útelzárás állja útjukat, ahol egy rendőr közli velük, hogy az áradás miatt az útra bizonytalan nem engednek járműveket. Az utazók ekkor úgy döntenek, hogy elmennek egy kicsivel korábban, az út szélén látott kis étterembe, és ott vészelik át a várakozás óráit.

Bár a „road block”-nál álló rendőr először megpróbálja lebeszélni őket az étteremről, majd később gúnyosan azt mondja:

„Tell that guy at the diner Officer DeVille sent you.”

 Utazóink visszamennek az étterembe, ami nagyon kicsi, de hangulatos, és rajtuk kívül nincs egy vendég sem. És meglepődve konstatálják, hogy egy „Jesus” nevű személy egyszemélyben a szakács és a pincér.

„-H-E-S-U-S?
-Most people pronounce it Jesus.”

„-The state trooper down the road said you guys were closed.
-Yeah, he's been trying to keep people away from me for years. It's a personal thing.”

A helyzet természetesen először mindenkinek furcsa, „weird”, de Jesus barátságossága, és segítőkészsége lassan megnyugtatja őket.


Percről-percre derül fény arra, hogy „szakács-pincér” jobban ismeri őket, mint ők saját magukat…

…és egyre olyanokat mond, amitől nem csak a karakterek, hanem az egyszeri néző is egyre jobban elgondolkodik a saját életén.

„I've given you a lot to think about, haven't I?”

Nagyon szeretem, ha elgondolkodtatnak, ha gondolkodásra, önvizsgálatra késztetnek – ilyenek a jó vasárnapi prédikációk is, amiket Pál Feri atya, vagy Fazekas György atya szoktak tartani. :respect:

És ez a film is képes volt ilyen „magamba nézésre” késztetni. :thumbsup:

Érdekesség, hogy Jézus szerepében itt is azt a Bruce Marchiano-t láthatjuk, mint a „Revelation Road: The Beginning of the End”-ben.

Egy kicsit utánanéztem, és rájöttem, hogy Bruce Marchiano kultikus és ikonikus megformálója az amerikai keresztény filmekben Jézusnak.


Valamint az is érdekes, szvsz, hogy a „Revelation Road” főszereplője, David. A. R. White rendezőként jegyzi a „The Encounter”-t.

Mindenesetre, ez egy igazán remek, egyáltalán nem „porszagú”, friss, mai alkotás volt, ami nem szájbarágósan és/vagy erőszakosan akar téríteni.

Sőt, téríteni nem is akar: csak arra kér, hogy nézzünk magunkba. :respect:

Nekünk nagyon tetszett.


Apostle Peter and the Last Supper



Jóval a megtérésem előtti időkben olvastam Henryk Sienkiewitz regényét, a Quo vadis-t – és minden sorát imádtam. :respect:

Akkoriban egy baráti pár mindenáron azon dolgozott, hogy „megtérítsen” a szektájukba – és borzasztóan irritált erőszakos nyomulásuk, és hiteltelen volt minden szavuk ezzel kapcsolatban… :-///

Miután elolvastam a könyvet, annyit mondtam nekik: „ha tudtatok volna, ha megpróbáltatok volna olyan szeretettel, emberséggel, és kedvességgel téríteni engem, ahogy a regényben Péter apostol beszél, akkor már rég megtértem volna”.

De nem tették – én meg (akkor még...) nem tértem meg. Ám Péter apostol azóta is egy szívemhez nagyon közel álló szent.

Így nagyon lelkesen vetettem rá magam, hogy megnézzem az „Apostle Peter and the Last Supper” című filmet.

Szerintem egyáltalán nem rossz film – sőt! –, de tartok tőle, hogy nekem nem nagyon lehetne Szent Péterről „rossz” filmet készíteni, szóval, vegyetek nyugodtan elfogódottnak. :-)

Az élete során már ezer és ezer karaktert megformáló, 82 éves(!!!) Robert Loggia személyesíti meg az élete végén járó Pétert, szerintem különösen emlékezetesen. :respect:
 

A történet azt a három napot öleli fel, amikor Pétert már a rómaiak elfogták, és a börtönben a keresztre feszítésre vár…

Két római katona van megbízva az őrzésével: a kíváncsi és érdeklődő Martinian (Laurence Fuller), és a morcos és magának való Processus (David Kallaway).
 

A paranccsal ellentétben a kíváncsi Martinian bejár a fogolyhoz, és egyre csak faggatja életéről, és Jézusról.

Péter apostol pedig megnyílik, és elmeséli neki az életét, attól a naptól kezdve, amikor testvérével, Andrással (Leon Melas) először találkoztak Jézussal – akit ebben a filmben is Bruce Marchiano formál meg.

A fiatal Pétert Ryan Alosio alakítja, és bár egyáltalán nincs baj vele, Robert Loggia erős alakítása elnyomja az övét.

Természetesen, ahogy a film címe is mutatja, a kulcsjelenet az utolsó vacsora – és ezt valóban sikerült olyan szemszögből megközelíteni, hogy még levegőt is alig mertem közben venni, nehogy lemaradjak valamiről.

Az apostolok „belső kérdései” életszagúak, hihetőek, és nagyon fájdalmasak voltak, ami még közelebb hozta/hozza őket az egyszeri nézőhöz. :respect:

Érdekesség, hogy a film rendezője, és részben forgatókönyvírója az a Gabriel Sabloff aki… hm… „kevéssé sikerült” „Revelation Road: The Beginning of the End”-et is rendezte, és a forgatókönyvét is részben ő jegyzi.

Meg kell, hogy mondjam, a magam részéről nem tudnék az „Apostle Peter” és a „The Encounter” között olyan különbséget tenni, hogy „melyik a jobb”.

Az biztos, hogy mindkettő sokkal jobb, mint a „Revelation Road: The Beginning of the End”, ám számomra mindkettő máshogy, mégis hasonlóképpen hatásos élmény lett.


Remélem, értitek, mire gondolok… :-)

…de persze mindkettőt úgyis csak hozzám hasonló „elvakult keresztények” nézik meg, úgyhogy… aligha fogunk elfilozofálgatni rajtuk/felettük.

De talán ez nem is baj.
:sör:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése