Io mio ricordo: Zavet – Macskajaj 2. Az ígéret szép szó & Cockneys vs Zombies

Zavet – Macskajaj 2. Az ígéret szép szó

Újfent tanúbizonyságot tettem arról, hogy néha mennyire vödörben élek… :-) mivel csak most találtam rá erre a 2007-es filmre.

Emir Kusturica munkásságának két darabját nagyon szeretem: „Crna macka, beli macor” és az „Underground”. :respect:

És nem is tudtam, hogy van folytatása valamelyiknek… Tulajdonképpen nincs is. :-P

Mert természetesen… milyen szomorú, hogy azt kell írnom „természetesen” :-/… ez csak egy magyar filmforgalmazói húzás, hogy „Macskajaj 2.” – hogy a nézőket berántsák a filmre, mert azonnal nyilvánvaló, hogy nem, nem a „Crna macka, beli macor” _folytatásával_ van dolgunk. :-P

…de a másik oldalról mégsem tudom _teljesen_ ráhúzni a vizes lepedőt a magyar filmforgalmazóra: mert sajnos valahol jogos a „Macskajaj 2.” alcím…

És hogy miért írom le azt, hogy „sajnos”, amikor az előbb még a mellemet döngettem :-) hogy mennyire szeretem a „Crna macka, beli macor” -t?! Hát azért, mert maga Kusturica sem gondolhatja komolyan azt, hogy ezzel a filmmel nem a „Crna macka, beli macor” -ról húz le egy újabb bőrt. Mondhatnánk, hogy önmagát „plagizálja”, ha nem hangozna ez olyan hülyén… :eeekkk:

Ami pedig végtelenül zavart az egész alkotásban (pedig nem vagyok egy prűd, vagy álszenteskedő valaki…) az az irgalmatlan trágár beszéd. :-(((

Ahogy szeretett magyar színészek szájából (Tahi Tóth László, Harsányi Gábor, stb.) sorjáznak az útszéli, legalja kiszólások… hááát… nekem legalábbis sok(k) volt. :-///

Mintha sokszor eredeti(!) ötlet híján a trágárság megbotránkoztató erejével próbálna hatni ránk a rendező, amit engedtessék meg nekem, hogy egyrészt kisstílű alkotói eszköznek nevezzem, másrészt pedig a nézőnél… a Kedvesemnél és nálam legalábbis… állandóan csapkodja a biztosítékot.

Sajnos, tényleg mondhatom azt, hogy ez a „Macskajaj” újrája – ami sajnos minden téren alulmarad az 1998-as, nagy előddel szemben…

Nekem a filmből igazán csak két dolog tetszett: a gyönyörű, aprócska falu a völgyben, ahonnan a főhősünk elindul – az valami csodálatos kis gyöngyszem. :sör:

A másik pedig az elvetemült testvérpár, Topuz (Stribor Kusturica) és Runjo (Vladan Milojevic), akik marha jó színfoltja voltak az alkotásnak. :sör: :-)

Remek szerb zene szól végig – mint ahogy ezt már a Kusturica filmekben megszokhattuk –, de az sem ad a filmhez olyan pluszt, ami miatt olyan emlékezetesnek tarthatnánk, mint a neves elődöt…

Egyszer meg lehetett nézni: de Kusturicától azért ennél többet vártam volna. :-/

Cockneys vs Zombies

Mintha lassan már tele lenne a padlás zombifilmekkel és sorozatokkal, nem?!

Mondjuk, én azért sajnálnám, ha a „Cockneys vs Zombies” nem készült volna el… :-)

Volt egy kis ráérő időm, így rögtön a „Zavet” után toltam a „Cockneys”-t és azt kell, hogy mondjam, ez utóbbi lett a nagyobb élmény…

…ami nem tudom, hogy istenigazából Kusturicának kritika, vagy a Cockneysnek dicséret… de talán ez is, az is. :sör:

Pedig itt sem nagyon lépünk túl a nagy előd, a nagyszerű „Shaun of the Dead” árnyékán, de mégis sikerül valami jópofát, valami pluszt adni az egészhez, ami miatt nem kényelmetlen és feszengően nyaktekergetős a végeredmény (mint a „Zavet” esetében…). :thumbsup:

Két szó az alapszituról: Terry (Rasmus Hardiker) és Andy (Harry Treadaway) elhatározzák, hogy megmentik a „Bowbells” idősek otthonában élő nagyapjukat, Ray-t (Alan Ford), és a többi bentlakót is attól, hogy az intézmény lebontása miatt az utcára, illetve az ország különböző pontjaira kerüljenek áthelyezésre.

Ezt az elhatározást egy bankrablásban látják kivitelezhetőnek :-) amihez segítséget is szereznek: a háborús veterán Mental Mickey (Ashley Bashy Thomas), akinek a fél fejét acéllappal pótolták :-) és a gyönyörű kuzinjuk, Katy (Michelle Ryan) képében.

Persze, mikor is ütné fel Londonban a cafatos-hörgős fejét a zombi-vész, ha nem pont a bankrablás alatt – és a kis csapat megpróbál előbb „csak” _szimplán_ túlélni :-) majd rájönnek, hogy nagyapát is jó lenne kimenteni az idősek otthonából…

Ám a nagyapa is kőkemény egy vén csataló :-) és nem ül tétlenül a karosszékben, várva, míg zombikaja lesz belőle, hanem organizálja az otthon védelmét… :-)

Egy végig jól felfogású, humoros és jó beszólásokkal teli film – amiben sikerült néhány olyan orbitális nagy poént elsütni, amin a térdemet verve röhögtem… :-) :-) :-)

Különösen a járókeretes Hamish (a fantasztikus, 78 éves(!) Richard Briers alakítja, akit 1993-ban még a „Much Ado About Nothing” Leonatójaként, Hero apjaként láthattunk :thumbsup: ) jelenetei voltak irgalmatlan jók, amik azt hiszem, hogy méltán iratkoznak fel a feledhetetlen zombis-filmjelenetek pantheonjába. :respect: :-)

De nekem nagyon kellemes és pozitív meglepetés volt Alan Ford színészi játéka és teljesítménye, akiről korábban még nem hallottam… :shameonme: … de nagyszerűen hozta a kőkemény, meg- és feladást nem ismerő nagyapát – aki dührohamot kap, ha „nagyapának” hívják… :-)