Ez egy tökéletes befejezés volt. :respect:
Keresnék, de nem tudok hibát találni benne. :-)
Oké, nekem az első évad befejezése is nagyon bejött, de ez a
második évadé (bár sok tekintetben eltér az első évad lezárásától) legalább
annyira szenzációs volt. Ha nem még jobban… :sör:
Ritka az a sorozat, amelyik tud olyan lezárást „rittyenteni”,
ami minden tekintetben megfelel… hm… „kényes ízlésemnek”. :-) A Dexter első évada
volt képes erre a ritka csodára – és a The Wire _összes_ évada. :respect:
Erre most a Killing is belép ebbe a különleges táborba.
:sör:
Nem tudom, azt hiszem, nem elemezném az évadzáróban és a
sorozat összességében történteket.
Gyorsan csak annyi – előbb a negatívumokról:
- Mitch szála tök felesleges volt, ennek ellenkezőjéről senki és semmi nem tud meggyőzni… :-(
- a 6-7-8-as részek felesleges ballaszt voltak, ebben sem tartom értelmét vitának… :-(
Kár ezért a két dologért, annál is inkább, mivel az első
évadban nem voltak ilyen, vagy ehhez hasonló fenntartásaim.
És most nagy örömmel fényezem a Társaságot. :-) :sör:
Linden & Holder – Mireille Enos és Joel Kinnaman. Bitang
jó castingos választotta ki ezt a két remek (korábban általam nem ismert…
:shameonme: ) színészt, akik _tökéletesen_ oldották meg a rájuk bízott
feladatot. A két nyomozó élő, létező-lélegző karakterré vált általuk, akikért
öröm volt szorítani. :thumbsup:
Richmond & Jamie & Gwen – Billy Campbell, Eric Ladin és
Kristin Lehman. Utálom a politikusokat és a politikát. De ez a három remek
színész olyan szerethetően és beleéléssel formálta meg a stábot, hogy nemhogy
nem untatott, vagy idegesített a történetszáluk, hanem kifejezetten tetszett.
:sör:
Stan-Terry & Tom-Denny – Brent Sexton, Jamie Anne
Allman és Evan Bird, Seth Isaack Johnson. Ők is – nincs rá más szó –
szerethetően, hihetően alakították a Larsen családot. Ahol vannak hibák, vannak
bajok, vannak hibás és fájdalmas döntések – de van szeretet és összetartás is.
Mint amikor él egy Család. :respect:
Voltak még remek mellékszereplők: Belko & Janek – Brendan Sexton
III és Don Thompson. Mindig szerettem, amikor képernyőn voltak, karcosan és
egyedien hozták a rájuk bízott karaktereket. :sör:
Veena Sud és Søren Sveistrup: ők írták a 26 részt. 26-ból 3…
hm… „töltelék”, és 23 nagyon jó epizód.
Azt mondom, hogy nem egy rossz teljesítmény. :respect:
…és még egyszer: Veena Sud. Aki producere és showrunnere is
volt sorozatnak. Neki csak köszönettel tartozunk, azt hiszem. :respect:
Szóval, egy nagyszerű Csapatnak köszönhetően huszonhat
résszel és két nagyszerű évaddal lettünk gazdagabbak. Nekem mindkét évad
befejezései egy-egy igazán emlékezetes csúcspontot adtak.
És a sorozatzáró minden szempontból tökéletes volt.
:respect:
Rosie Larsen halálának rejtélye megoldódott, és sikerült
feloldani a nyomasztó, sötét feelinget is a végére.
Elbúcsúzunk a karakterektől, bár… én a magam részéről még
néznék velük egy-két évadot: természetesen már más gyilkosságok felderítését –
mert ha ilyen profin meg tudják/nák csinálni, akkor kár lenne, hogyha otthon
ülnének a babérjaikon… :-)
A záró epizód végén a Kedvesem rám nézett és így sóhajtott: „Óhhh…
és akkor mit fogunk ezután nézni?”. :-)
Azért remélem, majd csak akad a „horgunkra” valami… :-)
Köszönjünk, Killing. :sör:
Nagyon egyet kell értenem: ez egy tökéletes befejezés. meglepő, megindító, olyan, amilyennek lennie kell. Nem hagy hülye cliffhangereket, hogy "hátha felkapják még 40 évadra, legyen miből dolgozni".
VálaszTörlésMinden sorozat így volna jó: 2-3 évad, és utána lezárni ilyen tökéletesen, elegánsan, méltósággal.
Bravó.
Justin