Indigénés – A dicsőség arcai
A II. világháború alatt Franciaország az észak-afrikai
gyarmatairól toboroz csapatokat – akiket persze másod-, sőt, harmadrendű
polgároknak tartanak.
Ahhoz, hogy csatlakozzanak az anyaország felmentéséhez,
szítják bennük a „ti is franciák vagytok!”-hitet, de amikor beküldik őket a
húsdarálóba, és eltávozás helyett balettelőadást szerveznek nekik, már mindjárt
„büdös arabok”…
Keserű film. Ahogy az ember nézi a megfelelni vágyást, a
megaláztatások ellenére lelkes harci szellemet, az újabb és újabb pofonok után
is pislákoló hitet és reményt („mi is franciák vagyunk!”)… az valahogy olyan
mélységesen elkeserítő.
Mert tudjuk, hogy „nem, ti nem vagytok franciák… nem
is lesztek _igazi_ franciák soha…”.
És még abban is csalódnak, aki tisztességes embernek
látszik, aki szavatartónak hihető… aki – úgy tűnik – tényleg egyenrangúnak
tartja őket. Ez mind-mind hamisság és áltatás.
De parancsra azonnal leszegett fejjel, habozás nélkül rohanjanak
bele az ágyútűzbe…
A szereposztás remek: Jamel Debbouze, Samy Naceri, Roschdy
Zem, Samy Bouajila és Bernard Blancan. :respect:
…de valahogy nem tudják igazi szerethetőséggel megtölteni a
filmet. Én legalábbis az egész film folyamán csak valami végtelen szánalmat
éreztem irántuk… :-(
És így már az ember nem tudja elővenni a „suspension of
disbelief”-jét, és a legvégén, a hősies „városvédésükben” egyre-másra találja a
bődületes taktikai baklövéseket…
…mert ki az az idióta, aki a csapat _mesterlövészét(!)_ pont
az út menti fabódéban állítja fel?! Azon az úton jönnek be a városba a nácik,
bakker! Mindenki _magas, jól védhető, belövések ellen téglafallal védett
harcállást foglal el!_ Mindenki más! A mesterlövész meg az út menti fabódéban…
Hogy a képességeit jól ki tudja aknázni… :eszemmegáll: Naná, hogy őt lövik ki
elsőnek. :szerencsétlenek:
…mert ki az az idióta, aki ordítozva rohan be a házba, hogy
kihozza a sebesültet: ezzel rögtön a vállról indítható páncéltörő célpontjává
tenni magát és a megmenteni szándékozottat is?! :eszement:
Értem én, hogy a csatában másként jár az emberek agya… de
könyörgöm… akkor legalább a mesterlövész?! Arra volt bőven idő, civilek! Nem
két napja voltatok már ekkor katonák! :ehhh:
És a végén még megfejelik az egészet azzal, hogy a
mindenkori francia kormány milyen „becsülettel és tisztességgel” _bánt (el)_ a
veteránokkal…
A csata- és harcjelenetek korrektek, a szereplők megvannak,
a történet tanulsága keserűen fájdalmas… mégsem sikerül egy igazán emlékezetes
filmet összehozni a drámából.
Kár. :-(
The Woman in Black – A fekete ruhás nő
…és köszöntsük álló ovációval az „Ezt meg minek kellett
leforgatni?!”-filmek csoportjának újabb tagját! :thumbsdown: :-P
Az 1989-es(!!!) verzió már annyira elavult volna?! A digitális
filmtrükkök, a CGI és a 3D olyan plusz lehetőségeket nyújtanak, hogy azt muszáj
volt a remake-ben kiaknázni?! Vagy olyan remek csavart tudtak adni a sztorinak,
hogy az egészen más megvilágításba helyezi a történéseket, és az újszerű feldolgozás
egy teljesen más, új film benyomását kelti?!
Hát egyik sem. :-(
Susan Hill 1983-as novellája kapott egy új verziót.
Ugyanazt, kicsit másként – de semmi pluszt és érdemest nem kapott a remake. És
én a magam egyszerű, faékszerű gondolkodásommal azt sem vagyok képes felfogni,
hogy mi a fene olyan nagy cucc ebben a szimpla „bosszúálló kísértet” –történetben,
hogy újabb feldolgozást érdemeljen meg?!
Daniel Radcliffe és Ciarán Hinds szerepelnek… szerepelgetnek…
statisztálnak a történésekben.
A többiek még csak szóra sem érdemesek…
Üres ijesztgetés az egész, semmi több. :-P
Üres ijesztgetés az egész, semmi több. :-P
Minek kellett ez a nagy nullát annyira hypolni?! …és minek
kellett nekem ezt elhinni…?!?!
Eh… :-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése