What We Did on Our Holiday & sorozatok…

What We Did on Our Holiday

És megint egy gyöngyszem Angliából…! :beer: :sör: :-)

Ezt a családi komédiát/drámát nem a nagy nevek Rosamund Pike és David Tennant adták el (pedig Rosamund Pike számomra nagyon kedves színésznő, és… na jó, David Tennantot is bírom :sör: ), hanem a nagyon színes-kedves, szeretetreméltó gyermekszereplők: Emilia Jones, Bobby Smalldridge, Harriet Turnbull. :respect:

És ahogy néztük ezt a nagyon-nagyon feelgood filmet, szinte észbe sem kaptunk, és egyszer csak azt vettük észre, hogy elcsendesedtünk… és nagyon elgondolkoztunk saját életünkön.

Saját emberi mivoltunkon. Saját fontossági sorrendünkön. Saját hibáinkon. Halandó mivoltunkon…

:respect:

És tette ezt az elgondolkodtatást a film mindenféle szájbarágás, mindenféle tukmálás, mindenféle erőszakos térítés, és izzadtságszag nélkül – csak úgy, szinte mellékesen.

:leborul:

Bár nem mi szerepelünk a vásznon, de mégis úgy érezzük, mintha magunkat látnánk – és megszégyenülten vesszük tudomásul, hogy már csak a gyerekek azok, akik még képesek tisztán és őszintén gondolkozni. Akik képesek _nem_ önmagukért cselekedni. :thumbsup:

Ám az is bőven benne van a filmben: hogyha felnőnek, ők is ugyanúgy elvesztik ezt a tisztaságot, ezt az egyszerű őszinteséget, és egyértelműséget.

De ahogy akár a filmbéli felnőttek, akár a képernyő előtt ülő felnőttek látják őket most… az azért mellbevágóan elgondolkoztató – hogy honnan indultunk ifjúkorunkban, és hová jutottunk mára…

Viszont ez is „emberfüggő”: Katicám teljesen feldobódott a film végére, és tele lett pozitív érzésekkel, gondolatokkal – én meg teljesen magamba zuhantam, és elszomorodtam. Mert szíven ütött az érzés, hogy elveszett valami belőlem. Valami, amit már soha többé nem fogok megtalálni…

Talán, ha igazán szeret a Jó Isten, akkor a srácaim szemében még megtalálhatom. :ihopeso:

A súlyosan beteg, a világ dolgait gúnyosan kinevető, és rájuk már nagy ívben tevő nagypapa (Bill Connolly) születésnapjára összegyűlő család (és a meghívott 215 vendég… :eeekkk: ) története engem hangulatában leginkább a Benedict Cumberbatch fémjelezte Third Star filmre emlékeztetett – ha mond ez nektek valamit. :sör:

Sorozatok…

Csak jelzem, hogy haladok szépen a Mr. Robot-tal, a Zoo-val, és a Dark Matter-rel: és továbbra is tetszik mindhárom! :sör:

Valamint a sorozatjunkie.hu ajánlására belevágtam az Orange Is the New Black-be, és a Battle Creek-be.

Érdekes: az Orange elsőre bejött (jobban, mint Katicámnak, pedig azt hittem, mint csupa női szereplős sori, neki fog inkább bejönni, de nem…), de aztán észrevettem (kb. négy rész után), hogy hiába vár megnézésre az egész évad – _mindent_ eléveszek, ami hetiben bejön, és azóta is csak tolom magam előtt, sz’al… lehet, hogy mégsem kellene erőltetnem. :-/

A Battle Creek is tetszik (egyelőre), és szívesen meg-megnézek egy-egy részt belőle (szívesebben, mint az Orange-ból…) – de az sem ér fel egyik jelenleg futó mindseason sorozattal sem…

Hát ennyi, sorozat téren. :sör:

Mr. Robot s01e02-e03 & Zoo s01e01-e02 & Complications s01e01-e02 & Dark Matter s01e03

Mr. Robot s01e02-e03

Oké, megadom magam. :sör: Már a második rész megfogott, de a harmadik végképp maradásra késztetett. :respect:

Ez tényleg egy remek sorozat, és számomra csak azért nem a nyár legjobbja (egyelőre…), mert szerintem a Zoo is iszonyat erős felütést produkált, és mindkettő egyformán tetszik.

Hja, persze, ott a The Brink is… Lényeg a lényeg: elég erős mezőny jött így össze, nyárra. :thumbsup:

:-D

Rami Malek (aki számomra jobbára… ööö… ne szépítsem: pontosabban, _teljesen_ ismeretlen volt eddig) baromi jó főkarakter: a kapucnis pulcsija, a zavarodottsága, az érzékenysége, az elhúzódása, a begubózása – mind-mind hitelessé teszik.

Christian Slater pedig, mint főkavarnok, mindenre és mindenkire nagy ívben tevő Mr. Robot, csak úgy lubickol a szerepben. :sör:

Imádom, ahogy Elliot (Rami Malek) narrálja a történetet, imádom a fejben elhangzó eszmefuttatásait, és a beszólásait – és egyelőre baromi jól kevergetik a történet kártyáját. :respect:

A két „negatívum”: szerintem Wellick (Martin Wallström), feltörekvő főgonosz karaktere kissé túl van tolva… „hogy ez mindent bevállal, és hogy micsoda pszicholólábvég, ez aztán a gátlástalan-kíméletlen überellenség!”. :-P :-///

…és Parker (Ben Rappaport – akit a nagy kedvenc Számkiszervezett című, sajnálatosan csak egy évadot élt sorozatban szerettem meg! :-))) ), mint munkatárs, gyermekkori szerelmet „elvevő” ficsúr – ő meg pont olyan súlytalan-semmijen… :-///

De tőlük függetlenül vagy éppen velük együtt (is) nagyon jó a sorozat! Bízom benne, hogy tartani fogja a színvonalat. :sör:

Zoo s01e01-e02

„For centuries, mankind has been the dominant species. We've domesticated animals, locked them up, killed them for sport. But what if, all across the globe, the animals decided, "No more"? What if they finally decided to fight back?”

Bakker… :sör: :sör: :sör:

Nekem nagyon bejött az első két rész. :respect:

A fenti szvsz zúzós bevezető után már megállt bennem az ütő, és arra gondoltam – ez nagyon jó felütés!

És az is lett. :thumbsup:

A sztori remekül csavarodik – és ebben bizonnyal jó része van annak, hogy James Patterson és Michael Ledwidge azonos című sci-fi thrilleréből készült sorozatról van szó, szóval, nem „kreatív íróstáb” gründolja össze részről-részre, a nézettség, és az „Aggódó Szülők” az „Unatkozó Háziasszonyok”, meg az „Ráérő Idejükben Mindent és Mindenkit Fel- és Bejelentők Szabadidős Szakszolgálatának” visszajelzései alapján… :-PPP

És ami a döbbenet, hogy eddig minden egyes szereplőt szeretek, értük szorítok, és a különálló történetszálat egyformán izgalmasak és lekötnek. :sör:

(Nem akarok állandóan Havas Jon jeleneteihez lapozni… ;-) )

James Wolk, Christen Connolly, Nonso Anozie, Nora Arnezeder, Billy Burke

:respect:

Oké, most úgy tűnik, hogy a harmadik részre elhagyják Afrikát, ahol ugye, a vadállatok tömegesen vannak jelen, ami eleve ad aggodalomra okot – azaz állandó a feszültség –, de bízom benne, hogyha tényleg átmennek Japánba (ahogy tervezték a rész végén, de persze, még bármi lehet…), ott sem leszünk híján az izgalmaknak. :sör:

Egy szó, mint száz, eddig nagyon odapakolta magát a Zoo is – és nálam versenyben van a „2015 Nyarának Legjobb Midseason Sorozata” címéért. :cool: :-D

Complications s01e01-e02

Baszki… :-/

Így kellett az utolsó 30 mp-re(!!!) elcseszni egy remek élményt – és elérni, hogy kaszáljam az egész sorozatot. :-PPP

Illetve nem is akkor "cseszték el", hanem akkor derült ki, hogy mit akarnak kihozni belőle. :-P

Mert a Complications első két része (illetve, a nyitó duplarész) egy remek élmény, egy igazi adrenalinpumpa (kb. hajnal fél 1-ig néztem, kiguvadt szemekkel…!), és végére odatett egy nagy pacát a „kreatív íróstáb”, mint a mesterszakács a Gourmand-díjas ebéd végén, egy kis darab kutyaszart, a desszert tetejére… :-OOO :-PPP

Ha vinnénk tovább (de nyilván viszik is, szóval, rosszul fogalmaztam), tehát, ha _csak_ az lenne továbbra is a feszültségforrás, hogy a dokinak (Jason O’Mara) mindenáron meg kell vége védenie a néger kissrácot az ellenséges bandától, meg a hatóságoktól is, akkor nézném rogyásig.

De, ha az lesz a koncepció, ami az utós 30 mp-ben kiderült, miszerint „baszki, megint megöltünk valakit – de persze őt is jogosan! – és most azt is helyre kéne hozni valahogy, miközben a kis néger srácot se nyírja már ki senki”, az nekem már: sok(k).

És winnie kritikáját/ajánlóját olvasva a sorozatjunkie-n, nekem nagyon úgy tűnik, hogy ez csak fokozódni fog, mert:

„spoilerezni nem akarok, azt viszont el tudom mondani, hogy két tűz közé szorulva, az életveszéllyel dacolva a két főhős nagyon ért ahhoz, hogy rossz döntéseket hozzon. Jót akarnak, csak nem túl profik, így azzal, amit csinálnak egyre nagyobb és nagyobb szószba kerülnek, amiből csak egyre komolyabb következményekkel lehet kimászni, s eközben a körülöttük lévő világ is kezd összeomlani.”

Na: ez az, amire nem vagyok kíváncsi. Köszönöm. :-///

Sajnos, ez viszont nem az én sorozatom lett. :-(

Dark Matter s01e03

Oké, valahol úgy érzem, hogy guilty pleasure... de akkor is be kell vallanom, hogy tetszik. :-)

Valahol-valahogy igenis tetszik – minden hibája ellenére. :sör:

Nosztalgikus "Firefly-feeling" – Three (Anthony Lemke) szerintem tisztára Jayne Cobb (Adam Baldwin), de ez a "hommage-tribute" bejön. Nagyon is. :sör: :-)))

A hazugságvizsgálós jelenetén nagyon jókat vidultam. :-)))

"– This is gonna influence the test!

– Just try to relax
– Seriously? With Twitchy Fingers over here?
 – If you shoot him you may skew the results."

:-D

Nem tudom... azt nem mondom, hogy kezdem megszeretni őket... de határozottan érdekel a következő rész is, szóval... egyelőre nem is kell ennél több. :sör:

Penoza s01 & The Brink s01e01 & Mr. Robot s01e01 & Dark Matter s01e01-e02 & Killjoys s01e01

Mostanában belenéztem pár sorozat pilotjába – egynek le is tudtam a teljes első évadát – és most ezekről akarok pár gyors szót mondani.

Penoza s01

István ajánlására vágtam bele ebbe az „ismeretlen” holland sorozatba – és nem bántam meg! :sör:

Igaz, nem mi csirke, 2010-es az első évad (mindössze nyolc rész), de nekünk (merthogy Katicámmal nyomtuk végig :-) ) nagyon bejött. :sör:

És azt hiszem egyértelműen azért volt nagyon nyerő számunkra, mert Anya (a női főszereplőt, Carment, következetesen „Anyának” neveztük végig, amikor a filmről beszéltünk – és többször is témába jött :-) ) végtelenül szimpatikus volt: őt a szerintem egyszerűen gyönyörű Monic Hendrickx formálta meg – akiért végig szorítottunk. :respect:

 

És hogy miről is szól?

Az öt fős család éli hétköznapjait – nem nagyon szűkölködnek semmiben, mert Apa (Niels Gomperts) fű(alatti)ügyeiből ;-) egészen gyönyörű, éppen csak nem fényűző körülmények között élnek.

SPOILER ON!

Aztán mivel Apával még az első részben végez egy bérgyilkos, Anya kénytelen szembesülni azzal, amit eddig nem volt hajlandó (kényelmi okokból…) tudomásul venni. Nem is nagyon tetszik neki az, amivel szembesül, próbálja a tornyosuló felhőket elhajtani a feje fölül, hogy neki semmi köze hozzá, de a dolgok nem így működnek: Apa „üzleti ügyeiért” valakinek felelni kell. És Anya hirtelen három fusztrált gyerekkel kalapács (a bűnözők) és üllő (a rendőrség) között találja magát – és rájön, hogy mivel mindenki csak a saját kedvére akarja őt rángatni, kihasználni, és csak saját leleményességében, és a szintén „fél(al)világi” édesapja hallgatag „elintéző emberében”, Lutherben (Raymond Thiry) bízhat.

SPOILER OFF!

Nekem nagyon tetszett, ahogy csürték-csavarták a dolgokat, hogy nem nagyon lacafacáztak – és a nyolc részes évad pont kellemes volt ahhoz, hogy végig tudják tartani a színvonalat: ráadásul a végét úgy zárták le, hogy az embernek semmi hiányérzete nem marad. Teljes, kerek, és tökéletes az évad, mindenféle cliff nélkül. :sör: :respect:

Nyilván, akkor még nem is gondolták, hogy mennyire jön be a nyilván szűk, hazai közönségnek a dolog, és – feltehetően a pozitív visszacsatolásnak köszönhetően – két év múlva, 2012-ben kezdtek második évadba.

De a magam részéről nem vagyok „rápörögve” a folytatásra: mint mondtam, számomra tökéletes, kerek egész volt az évad, semmi szükségét nem érzem, hogy a karakterek „újbóli előráncigálását”, és nyilvánvalóan ismételt mély vízbe dobását nézzem.

A Dexter első évadával voltam még így: annyira rendben levőnek és tökéletesnek találtam, hogy eszembe sem volt a következő évadokkal tölteni az időmet – számomra onnan már mindenképpen csak lefelé vezetett volna az út, akkor meg minek.

Szóval, remek volt a Penoza (hja, mi állandóan „peonzának” hívtuk egymás között :-) Dávid egy időben nagy híve volt a játéknak… :-) ), talán méltatlanul nem került bele a köztudatba.

:sör:

A többiekről tényleg csak címszavakban.

The Brink s01e01

 

Marha jó felütés, rengeteg poén, Jack Black töméntelen „jack blackes”-húzása, Tim Robbins marha jó karaktere – pol korrektség nulla :sör:  durva nyelvezet pipa :-) „nudity” :-D, szóval, egy igazi, bevállalós HBO sorozat.

Még Katicám is végignevette – én meg csak röhögtem, mint a fakutya. :-DDD

Meg merem kockáztatni, hogy egy HBO sorozat tartani is fogja a színvonalat, szóval, tuti, hogy egy remek évadnak nézünk elébe! :fingerscross: :sör:

(Katicám azóta mindig nyaggat: „mikor nézzük már annak a vicces sorozatnak a következő részét?!”. :-))) )

Mondjuk, szinkronosan lenne/lehetne tökéletes… ;-)

Mr. Robot s01e01

Sokan dicsérték, nekem is tetszett, de jóval visszafogottabb vagyok vele, mint a The Brink-kel.

Ugyanis az epizód végén a „cliff” számomra inkább fanyar volt, mint „finom”, és rögtön belém vágta a kést a továbbiakkal kapcsolatban… Ergo: ezt simán el lehet innen cseszni. :-S

Várom, és meg fogom nézni a második részt is – csak aztán nehogy Traveler-szindróma legyen belőle… :-S

Dark Matter s01e01-e02

Marha mázli, hogy egyből két részt szedtem le belőle, mert a pilot után (ha nincs a gépen megnézésre várva a második epizód) simán kaszáltam volna. :-P

Így viszont, a második rész tudatában, bár még mindig látom a hibáit (hajaj, de bizony! :-/ ), azért megcsillan egy-két dolog, ami miatt a harmadik részt még tuti, hogy bevállalom.

Mert mi volt az, ami nem tetszett?

A műmájerkedés. :-P Attól tele van a tök… födőm. :-P

A „kóbojosan” combra szíjazott dupla stukkerek már elég durva, szemkitolós „jellemző” (ráadásul nekem több szinten is a Firefly jutott eszembe… koppintás? vagy tribute? hm…), de amikor azt egy csaj úgy viseli, hogy közben dobálja a seggét mint egy tüzelő tenyészkanca a lóvásáron, hááát… akkor már kissé nevetséges a dolog. :-PPP

Hja, és láttátok, hogy a vezérlő egy-az-egyben a Star Trek űrhajók vezérlője?! Mindig vártam, hogy mikor lép be Leonard Nimoy ( :RIP: és :respect: ), vagy William Shatner azzal, hogy „átveszem a hidat!”. :-)

A másik meg: könyörgöm. :please:

Nem lehetne esetleg, netalán, mert ugye mégiscsak tévésorozat, ugye, van neki _képi világa_, meg esetleg helyzetek, ahol adódik lehetőség ezt bizonyítani, bemutatni… Mert azért egy kicsit… hm… tré :-P, hogyha a szereplők szájába adott szöveggel mondják el a készítők, hogy „Mert veszélyesek vagyunk.”.

Tényleg?! Nem mondod?!

De. Igen. Mondod. :-PPP

Hát ne mondd, csesszus, hanem _éreztesd_ velünk, _láttasd_! :-PPP

Mindegy, ezektől eltekintve (mert képes vagyok azért túllépni a pozitív dolgok miatt :sör: ) a harmadik részre még biztosan benevezek.

Aztán majd meglátjuk…

Killjoys s01e01

 

Huhhh… Na, itt aztán végleg elgurult a gyógyszere (és elment a józan esze… :-PPP) mindenkinek a SyFy-nál.

Ez akkora gagyi, hogy nem hittem a szememnek – ehhez képest a Dark Matter az a Matterhorn csúcsa!

De tényleg senki? Senki nem vette észre az egész cégnél, hogy micsoda nevetséges, ripacskodó műmájerkedés az egész? Hogy ez nem menő, hanem vérciki?!

„Ötös szintű fejvadász vagyok, te csak hármas szintű! Te még nem vállalhatsz olyan komoly feladatot, mint egy hatos szintű, felturbózott, spéci kiegészítőkkel felszerelt ember megölése! Legfeljebb, ha… na jó, dobj a tizenkét oldalú kockával, aztán meglátjuk!”

Óh, öcsém… :-PPP

Szereplők? Mert karakterek azok nincsenek. :-PPP Hja, igen, vannak szereplők, akik annyira érdekelnek, mint az elefánt seggén a kelés. :-PPP

Történet? Az nincsen. :-PPP Küldetések vannak. (Hurrá, kockacsörgés! :-PPP Hanyas szintű monsztát kell legyakni a dándzsönben?)

Egész egyszerűen ijesztő, hogy a SyFy ennyire lement kutyába. :-PPP A Dark Matternél még csak ijesztgettek (…eddig…), de a Killjoysnál már fullba’ nyomják a kretént. :-PPP

Tényleg annyira rossz a Killjoys, hogy komolyan féltem/félek tőle, hogy fertőző is… :-PPP

…majd figyelem, mikor jönnek ki rajtam kiütések…

:-P

;-)

Meg ne nézzétek, barátaim! Fussatok, bolondok!

:-)))

  

天注定 – Tian zhu ding – A Touch of Sin – A bűn érintése

Nemrégiben a geekz.444.hu-n, a Wu ren qu - No Man's Land című kínai film kapcsán Rusznyák Csaba azon polemizált, hogy a kínai cenzúra „mennyit rágcsálta” a 2009-ben forgatott filmet a 2013-as bemutatásáig, hogy mennyire meg kellett vágni/változtatni, és hogy ez mennyire nem látszik meg a végeredményen.

Én meg így, A Touch of Sin után, azon merengtem el, hogy vajon hogy a búbánatos égbe sikerült ennek a filmnek elkerülnie a cenzúrát. (Elkerülnie?! Kínában?! Irónia!!! :-P)

Mert ha ezt cenzúrázták, öcsém, akkor én nem tudom, milyen félvak-félsüket-féleszű cenzúrázhatta… :eeekkk:

Vagy tudod, mit mondok?! Hát azért nem cenzúrázták, mert ez egy kínai propaganda film! És jócskán kilóg benne a lóláb, hogy mennyire is dicséri a kommunista diktatúrát! :neeeem: :-P

Mindegy, nem is hülyülök tovább ezen :sör: csak annyit mondok: a kemény, „belemenős”, bitang dél-koreai filmek méltó kínai párja került elém. :respect:

Zhangke Jia, aki a forgatókönyvet jegyzi, és rendezte is a filmet, számomra piszkosul letette ezzel az asztalra a névjegyét. :leborul:

És hogyha ebből nem üvölt (legalábbis, egy kicsit is vájt szeműek által észrevehetően) a rendszerkritika, akkor semmiből. :sör:

Nemrégiben dühöngtem baráti körben pár _általam_ szemétnek tartott hollywood-i film kapcsán, és megdöbbenve szembesültem azzal, hogy vannak a barátaim között olyanok, akik kifejezetten remeknek tartják az általam… hm… „rendkívül alacsonyan értékelt” :-P műveket.

Az egyikről megfogadtam, hogy soha többet szóba se hozom, és a címét sem vagyok hajlandó kiejteni (MMFR :-P ;-) ), a másikkal viszont nincs ilyen fogadalmam, szóval, ide is hozom menten, hogy összeméressék és könnyűnek találtassék A Touch of Sin mellett.

A kutyája megölése miatt egy fél várost kiirtó John Wick esztelen gyilkolásorgiája számomra végtelenül taszító, mint ahogy a The Raid 2: Berandal-é is… :-///, és csupán az az „eszmei” (Jézusom…  ezekkel egy szövegkörnyezetben az, hogy „eszmei”… :eeekkk: ) mondanivalójuk, hogyha profi gyilkos/harcművész vagy, képességeidnek teljében, akkor bárkit/mindenkit megölhetsz. Bárhogyan. A lehető legváltozatosabb módokon. :-///

A Touch of Sin – bár van benne halál és gyilkolás bőven… no, azért korántsem annyi, mint a fent említett két filmben – valójában arról szól, hogy egy ember hogyan juthat el arra a szintre, hogy kioltson egy emberi életet. És hogy ez mekkora dráma is, eljutni az ilyen kényszerű, vagy vállalt lealjasulásig…

…és ember legyen a talpán közöttünk az, aki a főhőseink helyzetében, lelkiállapotában, képes lenne (_ott és akkor_) másként, jobban dönteni…

A Touch of Sin egy antológia, végtelenül laza szállal összefűzött, négy önálló történet, négy teljesen különböző emberről, akik mind eljutnak az emberi élet kioltásáig – ebben talán csak Zhou San (Baoqiang Wang), a Chicago Bulls sapkás motoros a kivétel, akinek az emberi élet kioltásában rejlő drámája egy egészen másik szinten van…

Súlyos, nyomasztó, fojtogató film A Touch of Sin, ami közben egyáltalán nem fest idilli képet korunk Kínájáról. (Cenzúra?! Egy nagy lófüttyöt, azt…) :sör: A No Man’s Land szerintem a lába nyomába nem érhet.

Basszus, és én, aki nem nagyon tartom magam a kínai rendszer „barátjának” :-S :-P , most kénytelen vagyok egy újabb kínai filmre azt mondani, hogy: must see.

:respect: