Vegas s01e02 Money Plays & Go On s01e03-e04

Vegas s01e02 Money Plays

Nekem még mindig tetszik. :-)

Tartja a felütés feszültségét, és már ugye előrébb is léptünk, mert Dennis Quaid seriff lett, így komoly, törvényes hatáskörrel lép fel a bűnözőkkel szemben – akik élén viszont Michael Chiklis áll…

Ám őt sem kell félteni: a maffia keze messzire elér, és ezzel a seriff is hamarosan kénytelen szembesülni…

Nem tudom, mit mondjak, de azt hiszem, nem kell sokáig ragozni: nekem bejött/bejön. :sör:

Mondjuk, nekem mindig is bejöttek a cowboyos cuccok. :howdy: :-)

Ebben az epizódban Scarpone „legázolása” tetszett a legjobban. Az kellően „oda volt téve”… :cool:

És nem volt rossz Mia Rizzo (Sarah Jones) megjelenése sem, valahogy úgy érzem, ő többet fog adni a történethez, mint Carrie-Anne Moss…

Az ilyen „new sheriff in the town”-típusú sztorikból engem csak vasvillával lehet elkergetni, szóval: „I’m still ridin’ ”… :sör: :-)

Go On s01e03-e04

Nem tudjuk nem szeretni ezt a sorit. :-)

Feelgood, végigmosolygós, szentimentálisan emberbarát, valahogy úgy… „nézeti magát”. :pageturner:

Mert igazán szerethetően, csöppet sem irritálóan vagy szájbarágósan(!) adja át a veszteség feldolgozásának embert kívánó munkáját, és azt, hogy az igazi barátok mennyi mindent tudnak tenni egymásért…

„Every night, 1:23 A.M. Janie used to roll over in her sleep and slap me in the face  and scare the living hell out of me. So I used to wake up at that exact moment every night, you know, to brace myself. And I still do.”

„- Hey

- Hello. What are you guys doing here?

- It's 1:23, right? Isn't this when you need someone?”

:-)

Nem tudom, hogy meddig szippant be minket – mert azért előbb-utóbb… gyakrabban inkább előbb, mint utóbb… ki szoktunk szeretni a sitcomokból…  –, de hogy egyelőre szeretjük, keressük és részről-részre nézzük, ahhoz kétség sem fér. :sör:

„The emotional cheetah, jaws bloody from her fresh kill, disappears into the African night.”

:-)

Exile – Száműzetés s01e02-e03

„l need to know why my dad became the person he became.”

Egy újabb remek angol minisorozat! :thumbsup:

Nehezen, lassan, az én ízlésemhez képest túl vontatottan indult… de egy igazán emlékezetes történet kerekedett ki belőle, amire érdemes időt szánni! :sör:

Kezdem azzal, hogy szólok pár szót két remek színészről, akikről az első rivjúmban eléggé elítélhető módon nem tettem említést: a gyönyörű Claire Goose… :-)

…és Shaun Dooley (akit az általam nagyon nagyra tartott „Red Riding – 1974, 1980, 1983” sorozatban is láthattunk)…

Szégyellem magam, hogy korábban nem neveztem őket néven, mert igaz, csendesen, visszafogottan, de igazi színészekként hozták a rájuk bízott karaktereket, akik a sorozat végére igenis fontos és emlékezetes szereplőkké váltak. :respect:

A történet nagyon szépen kanyarog, feszültséggel, és súlyos terhekkel nyomul előre, a fájdalmas és húsba vágó végkifejletig…

A magam egyszerű módján csupán azt nem értem, hogy azok az emberek, akik tudnak valamit – mint például Wendy (Daryl Fishwick) – és segíthetnének is Tomnak a nyomozásban, miért nem teszik? Miközben ők azok, akik kőkemény és sötét titkokkal élnek – amikkel egész életükben nem kezdtek semmihez… –, és amikor jön egy ember, Tom, aki éhezik az igazságra, aki tud és akar is tenni, akire rátehetnék a terheiket, hogy ő vigye azokat tovább: akkor miért hallgatnak még mindig?!

És tartok tőle, hogy ez nem csak egy „szimpla filmbéli” attitűd, hanem az életből merített… Pedig van egy mondás is a vétkesekről és a cinkosokról… :-///

Szerettem viszont a filmben Tom (John Simm) és Mike (Shaun Dooley) barátságát… bár kissé „túlment minden határon”… de szerettem azt elhinni, hogy igenis létezhet ilyen erős barátság is. :thumbsup:

Szerettem Tom és Mandy (Claire Goose) szerelmét, ami elsőre csak a test fellángolásának látszott, de aztán szépen lassan megmutatta, hogy jóval több és nagyobb annál. :respect:

Határozottan megszerettem a végére az eleinte drogos és magát túlzottan nagyra tartó Tomot is: köszönhetően John Simm kiváló játékának. :sör:

A film, igazi angol sorozathoz méltóan, megint zsigeri mélységekbe viszi az egyszeri nézőt, ahol a képernyőn keresztül szinte ránk tapad a mocsok…

…de mégis képes onnan kijönni, és körbemutatni a világon: „Van itt jócskán gyomorforgató aljasság… de akad olyan is, ami miatt érdemes élni.”.

És én szeretem ezt az üzenetet. :thumbsup:

Egy emlékezetes sorozat, érdemes a rá szánt időre. :sör:

„Well, you were my dad, weren't you? l idolised you... wanted to be you. Everything l did, copying... pretending we were just the same. You were this man… You were this man… But you're not him any more. You're already gone. So it doesn't matter now what comes out, what he says. They can't hurt you any more.”

Vegas s01e01

Asssssszzzzta… :thumbsup:

Nagyon jó volt az Exile és a Go On is – de a napra a Vegas tette fel a koronát és kőkeményen berántott. :respect:

Úgy látszik, most divatja van a „modern cowboyoknak” (Justified, Longmire) és most a Vegas is felpattan ugyanerre a musztángra, és megpróbálja meglovagolni azt… :-)

…és egyelőre úgy tűnik, hogy marha jól csinálja. :respect:

Már az is nagyszerű ötlet, hogy egymással szemben összehozták Dennis Quaid-et és Michael Chiklis-t: ez a két nagyszerű színész azonnal élettel és markáns karakterrel ruházza fel a főszereplőket. :thumbsup:

Mellettük pedig remek játszótársak tűnnek fel, mint Jason O’Mara, Carrie-Anne Moss, James Russo, Michael O’Neill…

És ráadásul a felütés is érdekes, a sztori pedig… nem, nem pusztán „végig lekötött”, hanem egyesen pörgetett és felcsigázott. Marha jó volt, na. (Ha már cowboyok, ugye… ;-) :sör: )

Elsősorban a Longmire-hez hasonlítanám, azzal vélek legtöbb párhuzamot felfedezni – de ezt egyáltalán nem rossz értelemben véve mondom.

A Dennis Quaid által megformált Ralph Lamb egy vérbeli régi vágású western hős, igazi seriff-alkat, aki félelem, vagy pillanatnyi megingás nélkül, ellentmondást nem tűrően lép fel a jog és az igazság érdekében.

Michael Chiklis, mint Vincent Savino pedig vérbeli régi vágású gengszter :-) aki nem restell saját kézzel sem „rendet tenni”, ha kell… De valahol örülne annak, ha inkább üzletemberként tekintenének rá. Miközben azt sem szeretné, hogy valaki botorul elfeledje: itt ő a keménykezű „Big Boss”, és kész.

Kettejük azonnali összefeszülése remek alaphangot fog adni a sorozatnak, ez már most nyilvánvaló. :sör:

Egyébként úgy nézem, hogy az „egy rész – egy eset” felállás fog dominálni, de érezhetően erős lesz benne a „két harci kutya” átívelő összecsapása is.

A pilot, mint mondottam volt, engem berántott: várom a következő epizódot!

:thumbsup:

Exile – Száműzetés s01e01 & Go On s01e01

Exile – Száműzetés s01e01

Ezek az angolok, ezek… :cöcöcö: :fejcsóvál:

…ezek csak tudnak valamit. :sör: :-)

Kristálytisztán emlékszem, mintha ma lenne – tegnap volt :-) – a 38.percnél néztem meg, hogy hol tartunk az epizódban, és hogy mennyi van még hátra, aztán összenéztünk a Kedvesemmel, a fejünket csóválva, egyetértően kijelentettük: _unalmas_. Bakker… :-/

Erre majd’ negyven percnyi tökölődés-töketlenkedés-túlnyújtott felvezetés után, az utolsó 20 percre dobott egy olyat, hogy egyöntetűen jelentettük ki: nézni kell tovább! :sör:

Nem tudom, hogy miért csinálják ezt… miért jó nekik a néző (mondom: „A Néző!” :-P ) idegein táncolni… de azért valamit tudnak. (A fene a jó dolgukat… :-P :sör: :-) )

John Simm (Mad Dogs s01-s02) alakítja Tom Ronstadt figuráját, aki éppen kibukik jól menő bulvárújságírói állásából, és kénytelen-kelletlen hazatér a szülői házba, ahol nővére, Nancy (Olivia Colman) él együtt az Alzheimer-kóros apjukkal, Sam-mel (Jim Broadbent), aki valaha viszont kőkemény oknyomozó újságíró volt, az ifjú John igazi példaképe.

„- What are you writing?

- I'm shaming the devil.

- What do you mean?

- "There can be no higher law in journalism than to tell the truth and shame the devil." Walter Lippmann. A great man.”

Közben szépen lassan (nagyon lassan…!) kiderül, hogy Tom miért és hogyan hagyta el anno a szülői házat…

„- The only reason I left is because he beat me half to death.

- Your dad?!

- The great bloke.

- He used to beat you?

- No, it was just this one time. But it was pretty savage.”

…és az is kiderül lassan, hogy mindennek az oka egy akta volt, amit az apja az egyik cikkéhez gyűjtött össze.

„There was one file. I'd seen it before. It was... enticing. Inside, there was just reams of paper, printouts, research, loads of other guff, too much to get through. And so I started skim-reading it... (…) When suddenly I hear this noise behind me. I turn around... and there he is. (…) He came tearing towards me,his fists already clenched,and he yells: "What the fuck do you think you're doing?" ”

Szóval, ahogy lassan (…) fény derül a múlt titkaira, egyre izgalmasabbá, és veszélyes vizekre vivővé válik a történet, ami felcsigázza az egyszeri Nézőt. :sör:

Mi mindenképpen toljuk tovább. .thumbsup:

Go On s01e01

Hehe… Hoppá, hoppácska… :-)

Nekem jobban bejött, mint az Charlie Sheen fémjelezte Anger Management: persze, az is jól indult, és persze, mindenki tudja, hogy csak _jó_ pilottal lehet eladni egy sorozatot… utána aztán lehet engedni a minőségből… :-P :broáfh:

De, mindenesetre ez egy nagyon kellemes felütés volt. :sör:

Matthew Perry mellett remek mellékszereplők villannak még: Brett Gelman, Julie White, Tyler James Williams, Bill Cobbs, John Cho… és valahogy együtt-egymásért nagyon szerethetővé és jópofává formálják a show-t. :respect:

Nem azt mondom, hogy „térdet csapkodósan röhögtető”, de kedves, szerethető humora van – aláröhögés nélkül.

Korai lenne nagyon dicsérni, de nekünk határozottan bejött az első rész, és érdeklődve várjuk a következőt. :thumbsup:

…és majd meglátjuk, hány zsákkal telik. ;-)