Most egy kicsit (…„kicsit”, mi… ;-) ) rá vagyok kattanva az animékre… valamiért… és eleddig egészen jókat fogtam ki. Jöjjön itt egy újabb rivjú két remek animéről. :sör: :thumbsup:
Akuma-kun s01
Nehezen rántott be, de mivel a gyengém „démonos”, és egy-egy epizód csak 20-24 perces, így a „tűréshatáromon” túl is adtam neki esélyt – és rohadt jól tettem. A bonyekba... :sör:
Az animék általam „kevésbé” szeretett szegmensét képviselte: nagy szemű, visongó kislányok, és minden epizód végén három vinnyogó-idegesítő, hülye figura dobhártyakaristoló, visongó mellébeszélése… :-PPP
A magának való, senkivel és semmivel nem törődő Akuma-kun pedig annyira vonzza be az egyszeri nézőt, enmagamat, mint a héjavijjogás a cinkéket… :-/
Joggal következik a kérdés: akkor mi a francnak néztem (végig)?!
Mert a démonokkal való harc mindig a gyengém – mint mindenkié, gondolom, aki harcol a saját démonaival… –, és szeretem látni, ahogy egyenlő eséllyel fel lehet venni a harcot ellenük, sőt, le is lehet győzni őket. (Nem úgy, mint az életben, általában…)
Az azért most, utólag, kissé röhejes számomra is, hogy a 12 epizódból álló szezon 8. része – az imdb-n röhögségesen az évad leggyengébb részévé pontozott :-PPP epizód – ütött rajtam olyat, hogy felkaptam a fejemet: „whoá… ez ilyet is tud?! miért nem ezzel kezdte eddig…?!”.
Mert a kisfiú története, aki démonná szeretett volna válni… engem (…a vén szentimentális marhát… :-P ;-) ) nagyon szíven ütött. 9/10 :respect:
És ettől az epizódtól már nem volt megállás: zúztak a jobbnál jobb részek, mígnem elkövetkezett az évadzáró – amitől sokkot kaptam. Nem csak én: éppen tébláboló Katicám is pont meglátta „azt” a részt – és nem kapott levegőt. Nem akarta elhinni, amit látott… Mondjuk, én se… De megmaradt bennem Akuma-kun félmosolya: és ez éltet, hogy van, lesz valami, ami „üti” azt a döbbenetet, ami a képernyőn történt.
Nem tudom, hogy a Netflix berendelte-e a második évadot… de rohadtul jól tenné, ha sürgősen berendelné…!!! :-OOO
8/10
Pluto s01
Húúú… baszki…
A Plutóban ne nagyon szeress meg senkit. A Pluto nem kedves a hőseivel. A Plutóban nincs „védett” karakter. A Pluto kegyetlen. Nyomasztó. Félelmetes. Ahol a legerősebbeket kezdi egy döbbenetesen erős szörny egymás után kivégezni…
Basszus… a Pluto… 10/10-es. :respect:
Oké, mert ad időt magának – csak 8 részes az évad, de a nagyjából 1-1 órás epizódok bőven adnak lehetőséget ahhoz, hogy a karaktereket bemutassák, kibontsák, megismertessék és megszerettessék velünk. :thumbsup:
…hogy kicsoda az általunk nem is ismerhetett Montblanc… és a szótlan, zongorázni tanuló North #2…
…hogy kicsoda Brando és Hercules…
…hogy mi Gesicht-ben ez a rejtett, veszélyes lobogás…
…hogy miért nem harcol a szinte legyőzhetetlen Epsilon…
…hogy kicsoda Brau-1589, a rettegett gyilkos robot…
…hogy mit akar a zseniális, magának való Dr. Tenma… hogy miért jó ember Ochanomizu professzor…
…hogy kicsoda Pluto… az irtóztató, a legyőzhetetlen fenyegetés…
…és hogy miért mégis Atom a legerősebb robot a Földön… :leborul:
(Igen, egy robotot nem soroltam fel: ő Urán, az idegesítő kislány. …hm… hát ja… :-P :-/)
A 6-7-8. részektől gyakorlatilag eldobtam az agyamat: egyszerűen nem tudtak hibázni, és olyan fordulatok követték egymást, hogy csak kapkodtam a fejemet.
Annyi, de annyi epikus pillanat volt bennük…!
De nekem (és talán Ochanomizu professzornak is…) mégis az volt a legmegrendítőbb esemény, amikor Atom az esőben felvette a földről a kis éti csigát… Aki nézi, nézte, látta a sorozatot, talán(?)/biztosan(!) megérti, hogy miért gondolom így… :leborul:
Egyszerre sajnálom, és örülök, hogy ilyen mély vízbe dobtak az „Astro Boy” és a „The Greatest Robot on Earth” világába – mert annyira megszerettem a Hét Legerősebb Robotot, akik az emberek oldalán harcolnak, hogy szeretném/szerettem volna megismerni korábbi történeteiket is… nem csak ezt. Legtöbbjük számára az utolsót… :-((( :-///
De ne keseregjek már itt: a Pluto elképesztően remek, nagyszerűen felépített 8 órával ajándékoz meg bennünket – igazi élmény. Sötét, nyomasztó, félelmetes – de akik harcolnak benne értünk, emberekért, és a Földért, azok a robotok végtelenül emberiek és szerethetőek.
Kedvenceim: Gesicht (a fékezhetetlen dühét szívem mélyéig átérzem), Epsilon (olyan humánus, emberbarát, mint egy buddhista szerzetes – de amikor egy kisgyerek életéért kell harcolni… istenem…), és persze… Atom. :megarespect:
…
Óh, te jó ég… de nézném még tovább…
10/10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése