Nos, igen…
Ugyanis míg néztem (és nézném még mindig…!) a Rings of Powert közben azért Katicámmal közös sorozatozásaink is voltak – csak nem akartam megszakítani a Rings-rivjúim sorozatát. (Hodász Andris kivételével – róla muszáj volt posztolnom. :respect: )
De most bepótolom az elmaradást.
…mondjuk, nem maradtatok le sok mindenről – hogy előre dobjam a buzogányomat, mint a hétfejű sárkány. :-S
The Bear s01
Nem mondhatni, hogy ne szeretném a a sütős-főzős realityket, a remek éttermeket/szakácsokat bemutató sorozatokat.
Ezért úgy gondoltam, hogy a nagyon dicsért Bear sem maradhat ki a műsorrendemből – ám… valahogy nem tudott meggyőzni.
Megnéztem, nem volt rossz – de szerintem igazán jó sem. :-/ Érdekes volt az étterem dolgozóit megismerni, hogy kinek mi a háttere, ki-honnan, milyen teherrel jön, és hogyan próbál megbirkózni a múltjával, traumáival – úgy, hogy lehetőleg ne egymásba, egy másik sérült, terhet cipelő emberbe törölje a lábát… vagy rajta keresztül „törlesszen” abból, amit a sors rá mért.
A vége pedig… az „isteni közbeavatkozás”… hááááát… én szeretem, ha happy end-del ér véget egy film/sorozat… ettől mégis megfájdult a fogam, mint a túl sok cukortól.
Nem, a Bear nem a kvintesszenciája a „szakácsos” filmeknek/sorozatoknak, és szerintem van ennél jobb is a palettán. De aki semmit nem tud a szakácsok és az éttermek világáról, vagy akinek Jon Favreau „Chef”-je az egyetlen témába vágó élménye – annak biztosan bír némi (komoly?) relevanciával. Rám nem tett különösebb benyomást.
A Private Affair s01
Miért kellett ebben a sorozatba Jean Reno…?! Szerintem „leadta” magát… Az elszállt idő, vagy a pénzhiány miatt – ki tudja… De szerintem a szerepét bárki „noname” el tudta volna játszani…
Egyébként kellemes, „asszonnyal nézős” ;-) és Aura Garrido egy tünemény, aki viszi a hátán a sorozatot. :thumbsup:
Amit még feltétlenül az előnyére/érdemére kell írnom, az a minden rész előtt más és más (az elkövetkező epizódra spoileres) rajzfilmes opening credit. Nagyon tetszett, nagyon hangulatos volt minden egyes alkalommal. :sör:
De valahogy nem tudták jól elegyíteni (szerintem) a kedves, bohókás, flörtölős, nyomozóvá válni akaró, végtelenül aranyos és szerethető lány történetét – egy brutális sorozatgyilkossággal, és a titokzatos, kíméletlen, alávaló gyilkos utáni nyomozással.
Nekem személy szerint nem jött be, hogy a sok cukiskodás, aranyoskodás, incselkedős évődés közepette szinte mellékes volt az emberek vágóállatként való lemészárlása és csonkítása…
…
Az utolsó részre viszont elvesztette minden báját és könnyedségét a sorozat, és ránk rúgta az ajtót a brutalitás – de ez nálam csak azt érte el, hogy visszamenőleg annulált mindent, amit a korábbi részekben láttunk. Tudtuk, hogy valahova ide akar/fog kifutni a történet, de az évad során mintha szándékosan nem akartunk volna erről tudomást venni, hanem azt mutatta/azt akarta elhitetni a sorozat, hogy ez egy habkönnyű lányregény. Pedig közben is – mint írtam fentebb. :-/
Katicám szerintem nézné tovább, ha lenne új évad – én vagyok ennyire fellelkesedve. :-/
A White Lotus s01
Miután rommá nyert mindent az Emmy-n, a sorozat témája és története iránti minimális érdeklődésem ellenére úgy gondoltam, hogy be kéne pótolni.
Alexandra Daddario valami gyönyörű. :amazing:
Maui valami káprázatos. A Four Seasons Resort (ahol forgatták), valami elképesztő. Talán azért is, mert tudja a legtöbb „sima, egyszerű” földi halandó, hogy az életbe’ nem juthat el oda…
De a történet… hááááát… Ennyi személyes drámát, ennyi diszfunkcionális családot, párkapcsolatot, ennyi „üres” _”barátságot”_, ennyi sérült embert nézni is rossz volt.
Olivia és Paula két olyan ellenszenves, tenyérbemászó némber volt, akiktől akkor is hidegrázást kaptam, ha meg sem szólaltak – és ahogy Quinnt alázták folyamatosan, attól a gyomrom és a talpam is görcsbe szorult…
Alexandra Daddario gyönyörű volt, mint egy csodaszép virág – és ahogy a férje és az anyósa elnyomták, az részvétet váltott ki az emberből. De a végére sikerült szemenköpni az egész sorozaton végigvonuló harcát, és belehajtotta a fejét az igába. :leöntöttekmindentszurokkal:
Quinn elmenekülése és végső jelenete felemelő lett – de annyi kérdést felvet (hogy tényleg…? és másnap nem szedetik össze a rendőrökkel, és vitetik haza…?), hogy nekem kissé hiteltelen volt. :-/
…és valahogy arra gondolok: miért is kapta épp ez a sorozat azt a csomó Emmyt…?
Én nem javasolnám senkinek az év végi értékelésemben, hogy ezt mindenképpen nézze meg.
Entrapped s01 (Trapped s03)
Andri története a végére ért. De milyen „végére”…! :-PPP
Látszik, hogy Baltasar Kormákur valahogy eleve így képzelte el Andri életét: hogy az első évadból indult fegyelmi eljárás és áthelyezés története kiteljesedjen, és lezáródjon.
…és még csak nem is az a legynagyobb fájdalmam, hogy hová futott ki Andri sorsa (rohadj meg, Baltasar Kormákur – a kedvemért… :-PPP), hanem miféle szar-semmi keretet találtak ki ebben az évadban ahhoz, hogy Andrit tovább szőjjék.
Én még motoros bandában ennél röhejesebb műmájerkedő nyomoroncokat az életbe’ nem láttam. :-PPP Ez annyira szánalmas volt, hogy szekunder szégyent éreztem végig, ha képernyőn voltak.
Mert Izland egy elhagyott gyártelepén, egy eldugott falutól messze a francban: na, ott tényleg lehet keménykedni és menőzni. :-PPP
A történet? Szót sem érdemel. :-///
Andri története? Azt lezárták, bonyek, de úgy… hogy a fal adta a másikat. :-PPPPPPP
Hogy 2015-től (a nagyszerű első évad), hogy jutottunk el idáig…? Szabadesésben, bakker. :-///
És közben ráztuk a kezünkben a pompom-izét, hogy „hurrá-hurrá!”…
Köszi, Baltasar Kormákur. :-P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése