Get Duked! & Kilakoltatás & Heroes of the Empire

Három egymástól teljesen eltérő műfajú – mégis, egyformán nagyszerű, remek film. :respect:

 

Get Duked!

Épp ideje volt már végre (újra) kikapni egy remek, elborult angol vígjátékot.

Az ökörmarhaság fokozatai lehet, hogy valakit/valakikeket nem szórakoztatnak, de én nagyon jókat röhögtem ezen az agymenésen.

Három havernak (büntetésből) végig kell csinálni a skót felföldön egy amolyan cserkésztúrát, egy tanáruk felügyelete alatt.

Ám baromkodós cserkésztúra hamar túlélőtúrába csap át, amikor kiderül, hogy helyi elmeőrültek imádnak az ilyen magányos, elveszett hülyegyerekekre vadászni. :-D

A három haverből (akik igazából már indulásnál négyen lesznek – az is vicces :-) ) nekem a személyes kedvencem Lewis Gribben (Duncan, the Pyro) lett – aki szerintem tök olyan, mint a fiatal Marc Warren.

A film humora egyedi – ha neked bejön, remekül fogsz szórakozni; ha nem – úgyis kikapcsolod… ;-)

 

Kilakoltatás

Orosz Ákos miatt néztem meg, de imádott nagy kedvencem, a szépséges Mészáros Blanka is gyönyörködtetett. :-)

Ami miatt nagyon tisztelem ezt a filmet, hogy igazán nem vitte el a témát full drámába, és nem vitte el vígjátékba sem: emberi lett. Gyarlóságokkal, hibákkal, vicces jelenetekkel, és torokszorító pillanatokkal – valahogy úgy tudta hozni a helyzet mindkét oldalát, hogy egyensúlyban volt minden. Megmondom, a végén úgy álltam fel előle, hogy tökéletesnek találtam az élményt. :respect:

Benne volt minden, ami az embert emberré teszi: egyformán bemutatva a hibáinkat és erényeinket – nem volt benne egy teljesen fekete, vagy színfehér karakter. Ez talán a legnagyobb erénye.

Akadt benne olyan finom utalás is, ami nagyon tetszett: a Láng Annamária által megformált madárbarát rendőrnő egy könyvet olvasgat várakozás közben.

És az a töménytelen különböző karakter, akiket felvonultatott: a végrehajtótól, a rendőrön, a sintéren, a kommandóson, az aktivistán, a végrehajtást elszenvedő nénin, a szomszédokon, a családi kapcsolatokon, és a házra váró friss házaspáron keresztül.

Mindenkinek jár a nagy riszpekt. :sör:

De akit még én nagyon csíptem, az a Sintér Zolit megformáló Laboda Kornél. :sör:

„Kutyulik! Jó kutyulik! Gyertek, jó kutyulik! De sokan vagytok… Aszta-paszta, jó kutyulik! Még mindig vagytok…?! Ez nem jó hír…” :-DDD

Nagyon örültem, hogy újra egy remek magyar filmet láthatok – nagyszerű színészekkel. :respect:

 

Heroes of the Empire

Köpni-nyelni nem tudtam… egyfolytában a sírás fojtogatott… miközben néztem a geek-eket, akik… „hétköznapi” SW-fan létükre olyan nagy terhet vesznek a vállukra, amivel embernek sosem lenne szabad szembesülnie…

…

…és látsz gyerekeket borzalmas helyzetekben, amik láttán az ember szíve megszakad… amibe egy szülő simán belerokkanhat, amitől felnőtt ember elveszítheti ép elméjét…

…és jönnek ezek a kosztümös, beöltözött srácok, férfiak, akik derűt és hitet visznek.

Én nem tudnám csinálni. Hamarabb tébolyodnék meg, habzó szájjal, hisztérikusan sírnék, miközben saját tíz ujjammal vájnám ki önnön szememet – és üvöltve gyaláznám azt az Istent, aki ezt megengedi.

De én nem is vagyok az 501st UK Garrison tagja: ők 100x többek-jobbak nálam. :leborul:

Tudod, mondom így, négyszemközt: én már kiszerettem az SW-ből (Rian Johnson és Kathleen Kennedy* óta… :-P), de látva ezeket a meglett férfiakat, nőket, ahogy rajongásig szeretik** az SW-t – és olyan gyűjteményeik vannak, hogy a lakásukban órákig el tudnék nézegetni, mint egy múzeumban –, és amilyen szeretettel és lelkesedéssel beszélnek róla… valahogy bennem is megmozdította a réges-régi, messzi-messzi kisfiút, aki tátott szájjal bámulta a Halálcsillag ellen induló X-szárnyúakat.

És ez a karitatív tevékenységük, hogy gyermekkórházakba látogatnak, felderíteni a kis betegeket – vagy amikor végstádiumos gyerekek utolsó kívánságát teljesítik… az hatalmas empátiáról és humánumról árulkodik.

A temetésről meg ne is beszéljünk. Akkor leállt a szívem.

…

Sosem hittem volna, hogy egy geekekről, egy cosplayerekről szóló film után a „tisztelet és elismerés” szavak jönnek majd a számra. De így történt.

Az Erő legyen veletek, 501st UK Garrison – szükségetek van rá. :leborul: :megarespect:

 

 

*= Mátéval a napokban néztük meg az 1985-ös „Goonies”-t (ami még mindig remek egy kis film :sör: ), és döbbenten láttam a végén Kathleen Kennedy nevét… Ami akkor még nem volt szitokszó. :-P

**= a dokut 2015-ben, a „The Force Awakens” bemutatója előtt/körül forgatták… ki tudja… lehet, hogy azóta (Rian Johnson…Obi-Wan…) már ők sem _akkora_ fanok… :-/ :gyagya: