2020. október 23., péntek

American Barbecue Showdown s01 & Rust Valley Restorers s01-s02-s03 & La Révolution – A kék vér vírus s01

Tolom ezeket magam előtt egy ideje (az első kettőt), és most már végképp le akarom tudni a rivjúkat róluk – épp itt az alkalom, hogy tegnap befejeztük a La Révolution-t is, így azt is hozzá csapom az egészhez.

 

American Barbecue Showdown s01 

 

Tetszett: szerettem a versenyzőket, szerettem a kajákat (nézni), szurkoltam, elégedett voltam. :sör:

Rasheed eszméletlen tehetséges, és brutál kreatív szakács :thumbsup: – Tina… eleinte idegesített :-)… de aztán egyre jobban megszerettem, és a végére teljesen behódoltam neki :respect: – és akit még nagyon szerettem, a lelkes, állandóan vigyorgó Grubbs. :sör:

Grubbs: Oposszumot süthetek?! Végre nem az út szélén kell összeszedegetnem őket!” :-DDD

És most rátérnék arra, hogy mi nem tetszett… :-P

1.) Nem derült ki számomra, hogy milyen szűrő alapján lett kiválasztva a nyolc versenyző. Rasheed pölö elmondja, hogy ő életében nem vett részt sütőversenyen – míg Tina azt deklarálja, hogy egy csomót megnyert… Akkor ezt hogy?! Kikaptunk a tömegből nyolc random embert, hogy süssenek? Vagy mi?! Mi volt a mérce, amit meg kellett ugrani?! Érthetetlen…

 2.) Mi a franc haszna és értelme volt a két „host”-nak a biodíszlet (Lyric Lewis) és a felesleges alákérdezés (Rutledge Wood) szerepén kívül…?

 3.) A két séf nagyon nem illett össze: a maró, epés, pikírt, állandóan beszélő Melissa Cookston – és az alvajáró, dörmögi medve, akiből alig-alig lehet egy-egy mondatot kicsikarni: Kevin Bludso. Nem vitatom a tudásukat, de a reprezentálásuk bőven hagy kívánnivalót maga után. Melissa teljesen vitte/átvette a főnök szerepét – de azért, mert Kevin ezt hagyta… Két különböző karakter – ha hajlandó mind a kettő beszélni – nagyon jó ízt adhat egy ilyen shownak. De ha az egyik megkukul, akkor a másikat kénytelenek előtérbe helyezni: és a one woman show nem annyira érdekes (hacsak nem egy Ramsey-féle dinamikus, robbanékony exhibicionistáról lenne szó).


Mondom, tetszett: ha lesz folytatás, nézni fogom – de kicsit lehetne javítani az összképen…


Rust Valley Restorers s01-s02-s03


Azt hittem/Abban bíztam, hogy pótolni fogja számomra a „Misfit Garage – Száműzöttek műhelye” sorozatot, amit nagyon szerettem…

Mike Hall és Avery Shoaf párosában megvolt minden, ami miatt lehet szeretni egy „buddy” comedyt, vagy documentaryt – az első két évadot messzemenően élveztem is.

(Attól eltekintve, hogy Mike olyan „anti-üzletember”, hogy minden projektje bukó, és szerelemből dolgozik…)

A harmadiktól viszont szétválnak útjaik, és ezzel elmúlik a dinamika is… Valójában nem is néztem végig az utolsó szezont, mert amikor Mike és Avery elmentek egy ruhaboltba vásárolni, mert jótékonysági táncversenyen fognak indulni – akkor azt mondtam, hogy ez a vége, részemről ennyi volt. :-(

Klassz autókat csináltak, jópofa volt, amíg együtt nyomultak… de a végére „elkutyulódott” a sori.

Egy sztori Avery-ról: egy tulajnak autót csinálnak, aki nem nézi Avery hülyéskedését (hülyeségét…) jó szemmel.

Tulaj: Mike-nak általában jó emberei vannak, de ez az Avery… ez szerintem még most evezett át csónakkal a tököm tudja honnan.” :-DDD

Poén – a végére Avery és a tulaj összespannolnak, és közösen biznszelnek is. :sör:

Szóval, az első két évad ajánlott – a harmadik… hááát… én legalábbis nem tudtam végignézni.


La Révolution – A kék vér vírus s01

Ekkora átverést rég láttam. :-PPP

Poszter? Ilyen jelenet nincs a filmben. :-PPP

Másik kép:

Ez az utolsó rész utolsó 3 percében van: de jól nézzétek meg. A képen doronggal, vasvillával felszerelt rongyosok – akik nem seregre, inkább valami éhségmenetre emlékeztetnek…

Szerintetek hova mennek? Én azt mondanám, max. a legközelebbi tanyára, hogy ledorongolják a kulák (de nem burzsoá) gazdát, és szerezzenek egy kis kaját.

Na, a valóság az, kéremalássan, hogy Párizs ellen indulnak – hogy legyőzzék a XVI. Lajos királyt. :eeekkk:

Oké, minden forradalom elindul valahonnan – de azok nem javarészt fegyvertelen, képzetlen nincstelenek, akik zászló alatt vonulnak a főúton(!), magukra húzva mindenkit. :-PPP

Ráadásul ezek a nincstelenek az „előbb” még a vidéki kisváros rendőri erőivel is alig bírt, és nem győztek menekülni velük szemben az utcai csatában – erre a végén menetelnek Párizs ellen. :eeekkk:

Van ám önbizalom, mi?! :-P

Közben kiderül, hogy nem ám akármi áll a „kék vérű nemesek” mondás hátterében, hanem kőkemény vudu mágia. :óóóhhh: :úúúhhh: :áááhhh: :gyagya:

Ebből kijöhetett volna valami érdekes-izgalmas is, de csak katyvasz lett – és az utolsó rész feltette rá a koronát… :-P (Még Katicám is azt mondta rá: „ezt a hülyeséget…!”.)

Folytatása következik! – nézze a francia nénikétek térgye kalácsa, az… :-PPP

Kár volt vele az időt töltenem. :-(((

 

2020. október 11., vasárnap

Egy nyárias őszi nap a Kakat-érnél (Sárga-gátnál)...

Egy búcsúpecázást tartottam a kisúji horgászhelyemen...

...nem sok "babér" termett... de a nosztalgia, az érzés, az elandalodás-elgondolkodás - és a búcsúzás miatt megérte.

Szerintem most már tényleg végeztem 2020-ra a horgászattal.

Eredményesnek nem mondanám ezt az évet - de szép volt, és csöndes.
 
Szívmelengető. Lélekemelő.





2020. október 4., vasárnap

Egy nyárias őszi nap az Ipolynál...

Tegnap horgásztam Ipolyvecénél. Gyönyörű, napsütéses, lélekemelő időtöltésben volt részem.

Jégmadár röpködött előttem ide-oda - én pedig vigyorogtam láttára, mint a vadalma... :-D
 
Igazából, nem fogtam semmit: az egyik botomat már el is pakoltam, és úgy voltam vele, hogy a másikon még megvárok egy kapást, aztán kiveszem azt is, és megyek haza.

Erre az utolsó kapásra fogtam egy gyönyörű szilvaorrú keszeget. :-) Megszabadítottam a horogtól, visszadobtam a folyóba - és megköszöntem az Ipolynak ezt a csodálatos napot.







2020. szeptember 27., vasárnap

Dorohedoro s01 & Dragon’s Dogma s01 & Peaky Blinders s01

Még mindig csak pár szóban – egyrészt, semmi olyat nem láttam*, ami érdemes lenne a hosszú/hosszabb rivjúra; másrészt, családi okok miatt nagyon nehéz hónapon vagyok túl… és mindössze ennyi energiám van a blogomra. Remélem, a következő hónap már termékenyebb, színesebb, érdekesebb/érdemesebb lesz.

Főleg azért, mert: *= ellenben most nézek olyasmi(ke)t, ami(k) már érdemesebbek lesznek a szóra. :fingerscross: 


Dorohedoro s01  


Érdekesnek tűnt, különlegesnek, egyedinek… Voltaképpen az is volt, csak hát… hááát… valahogy nem vezetett sehová.

Lehet, hogy azt gondolták a készítők, a történet Á-ból Bé-be tart – de én nem éreztem ezt az ívet. 

Szürreálisan csapongott, ami egy ideig (óráig) eltereli az ember figyelmét, el is bűvöl az őrülete… de lassan kiviláglik mögüle, hogy nincs az egésznek egy gerince, egy íve… 

Megnéztem – de nem gondolnám, hogy másnak is ezt kellene tennie…

 

Dragon’s Dogma s01 


Szintén zenész: azt hitték, hogy micsoda mondanivaló is húzódik meg a történetben…! 

Aztán csócsálták végig a hét főbűnt – amiről mintha készült volna már egy-két alkotás, ugye… 

Itt is vártam, hogy lesz a végén valami reveláció, valami „Nagy Rácsodálkozás” – aztán volt is. :gyagya: 

Ugyanis döbbenten néztem: „ennyi…?! …tényleg ennyi volt…?!”. :-/ 

Hááát… nem is tudom. Lehet, hogy _tényleg_ érdemes lenne „_történetre_” építeni egy-egy sorozatot. 

De talán én gondolom rosszul… :-P


Peaky Blinders s01  


Olyan jónak tűnt, elsőre… olyan jól indult… „Pengesapkások”, meg minden. És a „jégszemű-jégszívű” Cilian Murphy, mint Vezér. 

Huhh… gondoltam… itt tarolni fog a banda. A Banda! Gránátos Danny (Samuel Edward-Cook) és a többiek! 

Erre szépen, lassan átfolytunk családi drámába – tékozló apa, hülye fiúk, felcsinált nővérek, Rómeó és Júlia, politika, szarkavarás… –, majd végül (óriási csalódásomra) romantikus szappanoperába. Grace (Annabelle Wallis) minden egyes jelenetétől borsódzott a hátam, annyira látszott, hogy hová és hogyan akarják beszuszakolni a történetbe. A negédes fejétől meg kinyílt a penge a sapkámban – hogy stílszerű legyek. :-P 

Mindössze hat rész az évad, de én az utolsó kettőt már pörgetve „néztem”, annyira idegesített. :-///

Hét szezon van belőle, sz’al, akinek kell, annak hajrá. De nekem egy is sok(k) volt belőle. :-P

 

2020. szeptember 18., péntek

De Dag – The Day s01 and Jinn – Dzsinn s01

Tényleg csak pár szóban…

De Dag – The Day s01

 


A https://www.sorozatjunkie.hu/tag/de-dag/-n olvastam róla, és belevágtunk.

 Alapjában véve tetszett, érdekes volt a koncepció, jól csavarták a sztorit – de igazán nem dobtunk tőle egy hátast. 

Bankrablás a flamandoknál már eleve egy unikum, mert ugye, nem mindennap látunk ilyet, és érdekes-különleges az interpretálás is: egy adott időintervallumot 2x is látunk (egymást követő két részben), az egyik szemszög a rendőröké – a másik a rablóké, a túszoké és a kint rekedt hozzátartozóiké.

Nálam ott csúszott le (lejjebb…) a pontozás, amikor _”kijöttünk”_ a bankból. Ott éreztem pár rész „helybetopit”, ami nélkül nem lettünk volna kevesebbek, ha kimarad – cserébe viszont jobban pörgött volna a cselekmény… 

Az utolsó (két) rész viszont megint odatette magát, és merem mondani, hogy durván belemenős lett. :sör:

Összegezve: tíz részben (tizenkettő helyett) szvsz jobban ütött volna (talán nyolcban még jobb…?!), de így is kellemes élmény volt. Nem átütő, nem agyeldobós – de határozottan kellemes. :sör: 

Mondjuk, ez a kép meg olyan kellemesen áthallásos, hogy nem bírtam leküzdeni a vágyat – és beillesztem. :-D

 


 

Jinn – Dzsinn s01

Ami eszembe jut róla egy szóban: túlzás. 

Mert:

1.) túlzás, hogy egy 5x30 perces soriról úgy beszéljünk, hogy „sorozat”. Minisori – max. :-P

2.) durván túlzás, sértő és nem megérdemelt az imdb-s 3,5-ös lepontozás. Nem tudom, hogy kik és milyen véleményterror mentén taposták le a földbe, de merem állítani, hogy szimpla szemétség és rosszindulat.

Én 6-6,5-re értékeltem volna (ha mindenképpen értékelni akarom), és az 5x30 percével egyáltalán nem éreztem bántónak a könnyedségét, és az arab, young adult különlegességét. 

Kellemes volt, érdekes, voltak benne határozottan remek részek – voltak benne kevésbé sikerültek… de összességében simán el lehet nézegetni egy kis misztika, természetfölötti, horror beütéssel.

Mi egyáltalán nem bántuk meg a rászánt időt. :sör:

 

2020. augusztus 29., szombat

Tenet 2.0


 


Jellemzés.

A Tenet

…okos. Nem „annak akar látszani”. Nem „próbálkozik”. Nem „játssza a meg nem értett entellektüelt”. Hanem nagyon _okos_.

…nem nézi hülyének a Nézőt.
Nem nézi egybites debilnek. Egyenrangú partnernek tekinti. A szellemi társának tartja. Végigvisz az úton, és közben elmond mindent – és fel sem tételezi, hogy nem érted. Nem rág a szádba semmit szótagolva. Elmondja, akár csak egy mondatban is: és hisz benne, hogy megérted. Hisz Benned.

…az Inception 5.2. Az Inception egy teszt volt: „és ha így tolom, bírjátok, srácok…? vagy ez már túl sok…? esetleg… jöhet még durvábban is…?!”. Megfeleltünk a teszten: és most Nolan ránk tolta az 5.2-es verziót. Fáj…?! Fáj, cseszd meg – de olyan jólesően fáj, hogy az elmondhatatlan!!! :-D

…tökéletesen házasította össze a történetet és a cselekményt. Egyik sincs a másik rovására. A történet sodrása, fordulatai, csavarjai lélegzetelállítóak – és tökéletesen megkomponáltak mellé az akciójelenetek. Eddig azt hittük, ilyen nincs: „vagy sztori, vagy akció, barátom! a kettő együtt nem megy!”. Dehogynem. Sőt. Így megy csak igazán.
 

…karakterei, színészei tökéletesek. „A Főhős” – baszki, azt se tudtam idáig, hogy ki az a John David Washington…?! Mégis _tökéletes_ volt. :leborul:
Robert Pattinson… AZ A Robert Pattinson…?! Én ezt a csávót nem fogom dicsérni…!!! De muszáj. Mert kicseszettül remek. :respect:
Elizabeth Debickiki_ez_a_nő_?! De komolyan…?! Mert lassan, de biztosan… megvett kilóra.  A végefelé talán az övé a legjobb jelenet. :amazing:
Kenneth Branagh… őt azért már párszor láttuk zseniálisnak. De itt sem volt kutya. :sör:

…a csúcsjelenetek magasiskolája. Mindig azt hiszed, hogy „nah, ez volt a legjobb jelenet benne, az tuti!”… aztán eltelik fél óra: és megint ugyanezt mondod arra, ami a szemed előtt pereg. Tudod mit? Az utolsó „nagyjelenetet: A Támadást” – na, azt nem sikerült überelni. Mert vége lett a filmnek. De ha folytatódott volna – hiszem, hogy Nolan arra is rá tudott volna pakolni egy lapáttal. :megarespect:

…a kísérőzene megdicsőülése. Nem, nincs benne „klasszikus(nak tartott) filmzene”. Nincs benne Tina Turner – Goldeneye, Enya – May It Be, Katy Perry – Firework. _Kísérő_-zene van benne. De olyan, hogy lüktet a halántékod, dübörög a mellkasod, és az vér úgy zakatol az ereidben, mint az expresszvonat. Legszívesebben felugranál a helyedről, és az öklödet rázva üvöltenél, hogy „Hejjjj!!! Gyerünk!!! Harcra fel!!! Vágj oda!!!”.

…ül most a Filmek Evolúciójának Színesfilmtrónján. Magabiztos, rendíthetetlen nyugalommal lépett fel oda a Memento és az Inception vállán. Amikor oda felért, szertenézett – és nem látott sehol magához hasonlót. Se közel, se távol, se a múltban, se a jelenben… és ezért most leült a Trónra. (Nem, nem a Tron-ra…! :-P ;-) ) És várja a trónkövetelőket. Talán lesz… majd ha Nolan új filmet forgat… ;-)

…a csúcspont. Úgy emlékszünk majd rá, mint „Az Első Mozi, Ami Felelős, Értelmes, Intelligens Partnerként Kezelte a Nézőket”. Nem pedig hülyének nézte… mint ahogy az bevett szokás volt, akkoriban.