2017. január 25., szerda

Hrútar – Rams – Kosok & Operation Avalanche & Inferno



Na, pár szóban akkor a filmekről is, amikhez idén (bal)szerencsém volt. :-PPP

Esküszöm, a tavalyi Rogue One olyan szaharul zárta filmes fronton az évet, hogy ez az idei indulásra is teljesen rányomta a bélyegét… :-PPP

Egyéként érdekes, hogy míg a „főfronton” mindenki be van alélva a Rogue One-tól (az egyik blogger azt is írta, hogy „az interneten teljes az egyetértés, hogy micsoda remek film is volt” :-S :-/ :gyagya: :-PPP), addig szerény belső ismertségi körömben egy régi SW-fan azt mondta, hogy neki a tavaly előtti „Ébredő erő” csapta ki annyira a biztosítékot, hogy ezt már ő inkább meg se nézi – míg a másiknak elmondása szerint film közben többször az jutott az eszébe, hogy fel kellene állni a székről, és ott kellene hagyni a fenébe az egészet, annyira… „tré”. :-P

Persze, ettől még az „interneten” teljes lehet az egyetértés :eeekkk: , de saját körömben akadnak olyan régivonalas rajongók (velem együtt, ugye), akiknek ehhez a „Disney-szösszenethez” már van egy-két keresetlen szava… :-PPP

De vissza a főtémához, miket is láttam már idén.


Hrútar – Rams – Kosok


Marha régen hallottam már erről a filmről, és nagyon felcsigázott a dolog – talán ez is lett az „élmény veszte”. :-/

Mert ugye, amit nagyon vársz, és nagyon bízol/hiszel benne, hogy mekkora állat is lesz – az könnyen pofáraejtős élmény lehet. :-/

Szóval, csalódtam, na. Valahogy több revelációt, felismerést, pálfordulást, drámai(bb) ráeszmélést vártam volna tőle.

Mert a két, egymással negyven éve nem beszélő, birkatenyésztő, izlandi testvér története azért… nem is tudom… nagyobbat, jobbat, többet érdemelt volna.


Csorgott-csordogált a történet, sok keserűséggel, kevés keserű humorral, rengeteg ki nem mondott – és ki sem derült! :-OOO – sérelemmel, sértettséggel a mélyben, hogy aztán cliffhangeres befejezésben, pontosabban „művészi befejezéstelenségben” :-PPP érjen véget.

Valahol sejtem, hogy mit akart ezzel (üzenni) a rendező – de akkor sem tetszik ez a megoldás(talanság).

Csalódás. :-///


Operation Avalanche


Szeretem a dokurealityket, a mockumentarykat, érdekelnek az összeesküvés elméletek, és nagyon sok hülyeségre kíváncsi és (olykor) vevő vagyok.

De ez amolyan langyos lábvíz volt. :-///

Az, hogy a Holdra szállást a Földön vették fel és játszották el, már régi legenda – aminek azért jó pár cáfolatát is volt szerencsém olvasni, szóval… már nem csillan fel a szemem ilyesmi láttán/hallatán.


Megpróbálták „archív/talált felvételekkel” eladni a showt… de igazából nem mozgatott meg a dolog, semmilyen szinten.

Mintha vegyítették volna a „Blair Witch Project” és a „Spies Like Us” filmeket – úgy, hogy kiveszik belőle azt, amitől mindkettő remek volt anno: az egyikből a hiteles(nek tűnő) ijesztgetést, és a másikból meg a humort. Így valami ízetlen-sótlan valamit kaptunk… amit nem nagyon lehet értékelni.

Pedig én bírom az ilyesmit… de ez nagyon nem jött be. :-///


Inferno


Erről aztán már végképp nincs erőm írni – de igazából nincs is mit. :-PPP

Az eddigi leggyengébb Dan Brown-film, kétség sem fér hozzá. :suxxx:



Láttam még:
Spectral – jaj, anyám… azért, mert Pesten forgatták, még nem lett belőle egy jó film. :-PPP
6 Ways to Sundown – hogy Vinnie Jones milyen szarokért nem képes manapság pénzt kérni, kapni és elfogadni…?! :eeekkk:

Fájdalmasan indul az év, meg kell hagyni. :-(((((

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése