2014. december 25., csütörtök

Nebraska & Last Night (1998) – Az utolsó éjszaka & Into the Storm – A vihar magja



Nebraska


„A career crowning performance by Bruce Dern

Ehhez nem nagyon lehet mit hozzáfűzni.
:respect:

Elképesztő, hogy így év végére micsoda filmbe szaladtam bele! :amazing:

Elsőre amolyan „álművészieskedőnek” tűnt a műtermi sterilitású fekete-fehér képkockáival, és azt hittem/úgy láttam, hogy mondanivaló híján megpróbál a szokatlan képi világgal hódítani.

De nem volt _mondanivaló híján_, egyáltalán nem. :sör:

Ilyen fantasztikus, felemelő, keserédes történettel már ezer éve nem volt dolgom. És a rengeteg ütős dialógus, és a horzsolós „one liner”-ek számomra az idei év legemlékezetesebb filmjei közé emelik.
:respect:

A 78 éves Wally (Bruce Dern) megkapja mindannyiunk kamu körlevelét, hogy egymillió dollárt nyert – ha rendel még egy-két szolgáltatást/terméket, és kisorsolják.

Senki nem tudja elhitetni vele, hogy az egész nem igaz („Rajta van a nevem!”), és elindul Montanából Nebraskába, hogy személyesen vegye át a nyereményt.

„- Does he have Alzheimer’s?
- No, he just belives what people tell him.
- That’s too bad.”

Eleinte egyedül indul neki – de mindig visszahozzák… :-) Míg végül az ifjabbik fia, David (Will Forte) dönt úgy, hogy inkább együtt menjenek, és zárják rövidre ezt a történetet.

Elsősorban úgy fogok emlékezni erre a filmre, amin rengeteget röhögtem. :-DDD

Wally, és felesége, Kate (June Squibb) kapcsolatában saját házasságom napnyugta korszaka derengett fel, ami egyszerre volt mulattató… és kicsit megrázó felfedezés. :-S :-)))

És megindító is egyben, mert amikor azt hitte az ember, hogy a két öreg már csak egymás vérét tudja szívni, mindig letettek az asztalra valamit… valami olyat, amiből érezted: ezek akkor is, még mindig szeretik egymást. :respect:

Ahogy a morcos, makacs, szótlan és magának való apa, és kissé beletörődő, fatalista fia haladnak az úton Nebraska felé, a fiú legnagyobb döbbenetére egymás után derülnek ki újabb és újabb dolgok apja… nem is annyira eltitkolt, mint inkább nem ismert múltjáról.

Egy igazán emlékezetes, remek humorú, szívderítő alkotás.
 

Must see.
:respect:


Last Night (1998) – Az utolsó éjszaka


(Van egy 2010-es Last Night című film is, valami szerelmes – nem összetévesztendő ezzel a 1998-as mozival.)

Kanadai film, igazi kanadai nagyágyúkkal megtűzdelve: David Cronenberg – színészként(!) (hja, bezony, ő a rendezője a Légy, Meztelen ebéd, Erőszakos múlt, Eastern Promises filmeknek…), Geneviéve Bujold (Kalózok Jamaicában, Kóma), Jackie Burroughs – oké, ő angliai születésű, de Kanadában élt (Váratlan utazás – Hetty King), meg Sandra Oh (Grace klinika).

A filmet írta, rendezte, és az egyik főszerepet játssza Don McKellar.


Nem tudom. Nem volt rossz, sőt.

De valahogy… Azt hiszem, hogy kissé sokára került a képernyőmre, vagy ilyesmi. :-/

Érdekes volt, különleges…

Ám mégsem tudott bennem olyan nyomot hagyni, mint a These Final Hours.

A Nebraska meg fényévekkel emlékezetesebb film lett számomra, mint a Last Night


Into the Storm – A vihar magja


A hobbit után ilyen C-filmekben fog szerepelni Richard Armitage…?!

Na ne mááár…!!!
:eeekkk:


Hja, igen, ennyi bőven elég is erről az… izéről. :-PPP

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése