Már napok óta rajta vagyok a "szeren"... és nem tudok lejönni róla... :thumbsup:
Io mio ricordo
2026. május 17., vasárnap
Solar Void - Fan-made Warhammer 40K inspired music
2026. május 16., szombat
Project Hail Mary – A Hail Mary-küldetés & Kraven, the hunter
Egy nagyon kedves, nagyon kellemes, nagyon szerethető film és egy… egy másik… :-/ :-P
Egy végtelenül szerethető mese, de persze… minden mese, ami sci-fi, fantasy, akció-kaland, horror… szóval… legyen akkor „űrmese”. :sör:
Szerintem teljesen illik, a „Moon” (2009), „Gravity” (2013), „Interstellar” (2014), és a „The Martian” (2015) sormintába, miszerint magányos hős az űrben/bolygón elmolyol magában – és nem mellesleg, megmenti a Világot, és saját magát. :thumbsup:
Mivel nekem a fenti „sorminta” határozottan ínyemre van, így lelkesen üdvözlöm a legújabb tagját – amit Mátéval tekintettünk meg, legnagyobb örömömre. (Kis színes: Máté a film végén felállt a kanapéról, és rám nézett – „amikor idehívtál filmet nézni, azt hittem, hogy csak öt percig fogok itt ülni melletted…”. :-D )
Izgalmas, érdekes, jópofa, barátságos űrlényes film lett a Hail Mary – igaz, megerősítette azt a fixa ideámat, hogy az űrbe csak kurva okos emberek menjenek, amolyan szuper, felturbózott MacGyverek, mert a többinek annyi esélye lesz, mint a nyeletlen fejszének a kútban… :-/ :-P
Persze, ezzel nincs is semmi gond: nem a tanulatlanokat és az együgyűeket kell galaktikus küldetésre küldeni (…persze, ha mondjuk… véletlenül… netalán D. J. Trump menni akarna egy kört, hát ki vagyok én, hogy visszatartsam…?! ;-) :-D ), és talán akkor már jogos is, hogy aki kint/fent van egyes-egyedül, simán megoldja a legbonyolultabb problémákat is.
A film legvége pedig… egy vén, szentimentális ökör vagyok már magam is, de… talán túl szépre sikerült… Vagy egyszerűen csak irigy vagyok. Meglehet… De tényleg: meseszép a befejezés – ez jutott eszembe azonnal… és így értem az „űrmese” műszóig. :-)
A fenét mondjak még róla?! Nézzétek meg – ha még nem tettétek –, mert jól esik a szívnek és a léleknek. Hogy vannak köztünk akaratuk ellenére Hősök, akik megmentenek bennünket… és az egész Világot… és hogy az Űrben, a csillagok között, nem csak vérszomjas, gyilkos űrlények leshetnek és várhatnak ránk… hanem akadnak közöttük barátságosak és szeretetre méltóak is: akik segítik az embert… az emberiséget. :respect:
...
Tudjátok… egy személyes vonatkozás a film kapcsán… Apám már az útja végén járt… az utolsó 10 napjában anyám ápolta… rengeteget aludt… ritkán volt tiszta pillanata…
Egyszer azt mondta anyámnak: „vigyázol rám, amíg alszok?”…
…számomra megrendítő döbbenet volt, hogy filmben ez visszaköszönt rám…
…
Szép, szeretnivaló űrmese a Hail Mary-küldetés: én mindenkinek ajánlom. :thumbsup:
Kraven, the Hunter
Csalás, amit csinálok: mindössze 45 percig néztem… elképedve…
Hogy hogyan a francban lehet egy ennyire érdektelen… ennyire súlytalan… ennyire semmitmondó és annyit is érő… nettó életrablást elkövetni…?!
Annyira untam… annyira nem érdekelt benne senki és semmi, hogy… az elmondhatatlan.
Így ér(t) véget hát a Marvel-korszak… Számomra mindenképpen. :-PPP
2026. május 14., csütörtök
A Vészhelyzet vége...
2026. május 13. 23 óra 59 perctől megszűnt Magyarországon a "háborús vészhelyzet", ami lehetővé tette a O-kormánynak, hogy különleges jogrendet vezessen be és rendeleti kormányzással hozhasson döntéseket.
2020. március 11-től 2022. május 24-ig járványügyi vészhelyzet volt kihirdetve, majd 2022. május 24-től 2026. május 13-ig háborús vészhelyzet volt elrendelve.
Több, mint hat évet éltünk "vészhelyzetben" - ami csak arra volt _"jó"_, hogy a kormány a 2/3-os többség birtokában is még könnyebben hozhasson döntéseket.
"133 bátor ember" = 133 gyáva, hazaáruló féreg
És hogy milyen "vészhelyzeti" döntések születtek ezidő alatt? Óóó... nagyon fontosak.
https://hvg.hu/itthon/20260514_kulonleges-jogrend-vege-haborus-veszelyhelyzet-orban-kormany-rendelet
"Így szűkítették például az önkormányzatok pénzügyi mozgásterét, vagy korlátozták a tanárok sztrájkjogát. Aligha a háború miatt kellett ellehetetleníteni az akkugyárak elleni felháborodás közepette a közmeghallgatásokat, vagy éppen a börtönbüntetésre ítélt külföldi embercsempészek ezreit szabadon engedni."
...
Ilyen az, amikor megmutatja magát a "Hatalom Igazi Aljas Pofája" és kivicsorítja a fogát: "azt teszek veletek, amit akarok"...
Rohadjatok meg a pokolban...
Ennek a mocsokságnak lett végre vége ma nulla óra nulla perctől...
Remélem, soha nem tér vissza - de SOHA NE FELEDJÜK, hogy kik tették ezt velünk.
2026. május 10., vasárnap
Eljött ez a nap is... a Szabadság Napja...
...pedig már alig reménykedtem benne, hogy megérem...
Vége van a rémálomnak, vége van a mocsokságnak, az önkénynek, a törvénybe iktatott intézményesített tolvajlásnak...
És gyönyörű, hogy a sükösdi SUGO Tamburazenekar csodálatos ifjú tehetségeinek zenéjére kezdődik el egy új, egy jobb, egy szabadabb korszak... :megarespect:
ÁPTUDATA:
Magyar Péter már 2025 novemberében megígérte nekik - megtartotta a szavát. :respect:
ÁPTUDATA 2.0.:
Egy érdekes, fontos és pontos elemzés a sükösdi tamburazenekar kapcsán. :sör:
"Az igazi rock and roll az, amit a tamburazenekar csinált a Parlamentben"
De ne feledkezzünk meg valakikről - például a könyvdaráló fasiszták és újnyilasok penetráns bandájáról, ami tüntetőleg kivonult, amikor a gyerekek bejöttek... biztos fontos pogromuk* volt...
...és véssük az emlékezetünkbe a volt gazságügyi miniszter, T. Bence undorodó, lenéző, megvető pofáját - így néztek ránk a fityeszesek, valamennyiünkre 16 átkozott, sötét év alatt: és most volt pofája ennek a gerinctelen féregnek pont ugyanígy nézni a sükösdi gyerekekre...
Majd olvassuk el a Válasz Online felületén az összes cikket :sör: de most elsősorban Gábor György írására gondolok. :respect:
"A korszak, ami pályázati döntésnek hitte magát - a NER nekrológja"
"Ez a mondat a NER kultúrpolitikájának teljes metafizikája. A hatalom nem éri be azzal, hogy kormányoz. Azt akarja, hogy az állampolgár ne csak engedelmeskedjen, hanem
bensőleg is részt vegyen a rendszer önmitologizálásában.
A korszakban való részvétel persze nem történelmi tapasztalatot jelent, hanem lojalitási formát. Az embernek nem elég beleszületnie a saját korába, bele is kell lépnie a NER időtemplomába, ahol az oltárnál Békés Márton celebrál, G. Fodor Gábor ministrál, Schmidt Mária őrzi az ereklyéket, Lánczi András pedig elmagyarázza, hogy amit korrupciónak hittünk, az valójában politikai antropológia."
"Békés Ferreróra hivatkozva írja, hogy ha a kormányzottak legitimnek fogadják el a hatalmat, akkor „mindent egybevetve, összességében cselekedeteivel elégedett[ek]”, és ilyenkor teremthető „esély a történelem egy boldog korszakára”. Majd hozzáteszi: „Ennek kapujában állunk most”.
A mondat már megjelenésekor is mulatságos volt, ma pedig kész politikai nekrológ. A „boldog korszak kapuja” előtt álltak, csak közben kiderült, hogy a kapu mögött az R56 söröző, Tóth Gabi-videóklip, Pataky Attila cége, Dopeman alkotói támogatása, Gáspár Győző zenei újragondolása és egy emlékezetzavaros kultuszminiszteri magyarázkodás található."
"A reneszánsz nem attól reneszánsz, hogy valamelyik Medici-közeli kultúrpolitikus kihirdette a humanista többséget. A reformáció nem attól korszakhatár, hogy Luther Márton támogatási szerződést nyert „új teológiai tartalmak előállítására”. A felvilágosodás nem egy ideiglenes kollégium döntése volt, és nem Voltaire miniszteri keretből kapott alkotói támogatása. A romantika nem storytelling-projektként kezdődött. A Nyugat első nemzedéke nem azért lett irodalomtörténeti fordulópont, mert valaki az állam nevében kijelölte Adyt, Babitsot, Kosztolányit és Móriczot a nemzeti maximum négy pillérének."
"A magyar film külön fejezet, mert ott a NER esztétikai öncsalása milliárdos nagyításban látható. Rákay Philip Most vagy soha! című Petőfi-filmje a kurzusfilm archetipikus példája: történelmi téma, nemzeti pátosz, gigaköltségvetés, politikai hátszél, majd kínosan szerény kulturális hatás. A film 7 milliárd forint körüli állami támogatásból készült, miközben a nézőszám és a bevétel messze nem igazolta a beléöntött közpénz monumentális önbizalmát. A politikai lojalitás itt esztétikai rangra emelkedett: a vászon nem a művészi képzelet tere lett, hanem a hatalom önképének illusztrációs felülete.
Rákay produkciója azért fontos, mert benne a NER összes tévedése egyszerre jelent meg:
a pénzt összetévesztették a monumentalitással, a történelmi témát a történelmi jelentőséggel, a nemzeti pátoszt az esztétikai erővel, a produceri arroganciát az alkotói vízióval.
A végeredmény amatőr szörnyszülött: hatalmi pénzből fölfújt, politikai önimádattal kitömött, történelmi jelmezbe öltöztetett propaganda-giccs. Petőfi, aki egész életében a szabadság és nyelvi elevenség alakja volt, itt díszletvárosba zárt kurzusplakáttá vált."
"Végül a valóság közbeszólt, és brutális pontossággal mutatta meg, mi rejtőzik a korszaképítés emelkedett szavai mögött: a rendszer saját gyakorlata írta meg önmaga legkíméletlenebb kritikáját. A Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma körüli botrány tökéletesen összefoglalja a korszaképítés bukását. A friss döntések között szerepelt például Pityinger László, vagyis Dopeman 5 millió forintos támogatása két zenemű elkészítésére, Pataky Attila 5 milliója új dalszövegekre, Gáspár Győző 5 milliója, Tóth Gabi 5 milliója új dalokra, valamint Valla Béla Attila 5 milliója Tóth Gabi új albumának dalszövegeire. És itt lép színre például a korszaképítés egyik legszebb intézménye: Huth Gergely kocsmája mint kultúrahordozó. Az R56 Üzemeltető Nonprofit Kft. 180 millió forintot kapott „kiegészítő támogatás nemzeti ünnepek és nemzeti identitás megőrzésének témája köré szerveződő, közösségi célú zenés, verses művészeti produkciók megrendezésére”.
A kultúra tehát végre hazaért: a hegemónia sörcsapra került. Gramsci a pultnál, Ferrero a sarokasztalnál, Békés Márton a korszaképítés jegyében kikéri a nemzeti identitás megőrzésének következő körét.
Ha valaki eddig nem értette, mit jelent a NER kultúrpolitikája, az R56-tal megkapta a filozófiai illusztrációt."
"A korszaképítés tehát nem azért bukott meg, mert nem volt elég pénz. Éppen ellenkezőleg: azért bukott meg ilyen látványosan, mert túl sok pénz volt, és túl kevés szellem. Túl sok intézmény, túl kevés autonómia. Túl sok történelmi szólam, túl kevés történelmi érzék. Túl sok nemzeti pátosz, túl kevés művészi alázat. Túl sok díj, túl kevés teljesítmény.
Túl sok hatalom, túl kevés kultúra.
Egy korszakot az utókor nevez meg. A hatalom legfeljebb szeretné előre lefoglalni a nevet. Az Orbán-korszak név talán megmarad. Csak éppen nem úgy, ahogy G. Fodor és Békés remélték.
(...)
A végén tehát talán mégis igazuk lesz: lesz Orbán-korszak. Csak a cím alá az utókor majd más alcímet ír. Nem azt, hogy „a nemzeti maximum története”. Hanem ezt: hogyan próbált egy politikai rendszer történelmi korszaknak látszani, miközben a kultúráról alkotott legőszintébb vallomását egy 180 millióval megtámogatott kultúrkocsma mondta ki helyette."
2026. május 9., szombat
Star Wars: Maul – Shadow Lord s01
Tudod, én nagyon csíptem Darth Maul-t. Nyilván ez a harcművészet iránti rajongásomból fakad – a Baljós árnyakban (1999) ugyanis Ray Park személyesítette meg, aki shaolin kungfu-t, kickboxot, taekwondo-t, és vusu-t is tanult.
Én benne az igazi, a legyőzhetetlen harcost láttam, aki nem „erő” mambódzsambóval és/vagy parasztvakítással :-P, hanem valódi harcművészeti tudással, veleszületett, gyilkos ösztönnel gázol át minden ellenfelén. :respect:
Igazából, egész egyszerűen nem volt egy kategóriában Obi-Wan-nal: úgy kellett volna lecsapnia Obi-Wan-t, mint egy legyet. :-P
De nem így történt – „mint az közismert” (Copyright: by Safranek ;-) )
Erre most döbbenten pislogva néztem, hogy jön egy „Maul” rajzfilmsorozat, és itt nem „Darth”.
Oké, gondoltam, akkor ez még a „korai” Maul lesz… nézzük akkor, és pusztítson. :-)
Nézem-nézem… mondom magamnak… hogy is van ezt kéremszépen?! A Jedi Rendnek vége? A Birodalom az úr?! Akkor meg… hogy a jó büdösbe’ lehet életben Maul, aki kettébe lett vágva…?!
Kénytelen voltam utánaolvasni… :-S És megdöbbenve láttam: „Első halála” és „Második halála” bekezdéseket…
Hááát… baszki… Ebben a kicseszett SW Univerziádéban állandóan átbasszák az embert.
Boba Fett-et sem ette meg vagy lepte be a Sár és a Lakk – de nem ám!
És a kettőbe vágott Darth Maul is életre kelt – igaz, a „Darth” leesett róla a lábaival együtt. :-PPP
Mert most géplábai vannak… Úgy, úgy…
…
Ezt inkább most nem is ragoznám tovább – de meg kell, hogy mondjam: jó nagy parasztság. :-PPP
Annie Wilkes ennél kevesebbért vágta le Paul Sheldon lábfejét… :-PPP
Ez a Star Wars egy elcseszett hullarablás, én mondom…
Hány ilyet láttunk már…?! Pont ugyanilyet…?! És most nem égett le a pofájukról a bőr, hogy 101-edjére is egy _ugyanolyan_ idegesítő kis hölgyet kreatívkodjanak ide össze. :-PPP
…
Itt már el kellett számolnom 10-ig… vagy 12x… :-PPP
De túltettem magam – ezen is. Majd nézem, ahogy Maul szépen kibelez és lekaszabol mindenkit, semmi gond.
Nézem, nézem… hááát… Maul nem nagyon kaszabaszik le senkit. Akit kéne. Aki méltó ellenfél.
Csak kavar, hogy kell a lány, mert ilyen-olyan marha nagy tanítvány lehet majd belőle :-PPP de egy-az-egy ellen senkit nem tud legyakni, és egy a kettő ellen meg örül, hogy egyáltalán túlél…
Hol van Ray Park… vagy legalább a harci/harcos szelleme?! Oké, hogy már robotlábai vannak – de hát Vadernak és Lukenak meg robotkeze volt…!
…ekkor már húztam a pofám, de rendesen… és még hátra volt a feketeleves…
Megjelent „valaki”. Egy unásig ismert, ronggyá gyűrt szereplő… és be kellett rángatni ide is… és persze übermensch volt, naná. Legyőzhetetlen „terminátor”, aki ellen csak a menekvés a megoldás…
…hogy az a szánalmas… anyaszomorító… telibevert… kathleenkennedys… hogy ebbe a rohadt zsákfaluba – amit „egy messzi-messzi galaxisnak” nevezünk csúfondárosan-gúnyosan, és kiröhögjük a szemébe is :-PPP – mindig ugyanazok jönnek szembe. Ugyanaz a tizenkettő-egy tucatnyi szereplő… és amikor újra és megint szembe jön valamelyik, akkor vernem kéne a seggemet a földhöz örömömben…
„Nédda’! Itt is ugyanaz a falu bolondja, mint az összes többiben!” :-PPP
Figyelj, Filioni… szerintem… te is elindulhatnál lassan… mert te is csak maximum „minőségi avulást” hozol… ami persze szép-szép a kathleenkeneddys mélyrepülés, és a béka segge alatti olajfúrótorony után… de JOBB rohadtul nem lett tőled SEMMI ebben a SW-érában…
Ha nincs egy nyomorult kreatív sem, aki megújulást hozna – akkor szerintem ássátok el a frencsájzt a kert végében.
De lehet, hogy az is elég, ha ti elmentek végre a büdös francba, és adjátok át valaki másnak az egészet.
Ez nem az az SW, ez nem az a Maul. Csak valami szar, kókány, elfuserált másolat – árnyéka csupán az eredetinek. :thumbsdown:
2026. május 5., kedd
Swapped – Egymás bőrében & Eat Pray Bark – Ízek, imák, kutyák & They Will Kill You – Meg fognak ölni
Egy nagyon kedves, szívderítő film – egy kedves, szívmelengető film – és egy… pofára esés… :-S
Meg vagyok lepve és döbbentve: de nagyon kellemesen. :thumbsup:
„Tartsd… nyitva… a szíved!”
Ezt üzente nekem a film. :respect:
Hogy ne törődj azzal, hogy a Világ és mások mit gondolnak rólad – ha a szíved azt súgja, hogy segíts valakinek… akkor tedd meg. És a jó tetted nyomán… egyszer körbeér a Világ… és egy napon te magad is részesülsz abból a jóból, amit egykor te magad elindítottál.
„Azt akarom, hogy tudd, nem minden rossz, amit csinálsz. Egyikük sem lenne itt, ha te nem vagy.”
Egy csodálatos, fantáziadús mese, telis-tele fantasztikus lényekkel – és mégis, annyi mindent mesél, amitől jobb emberek lehetünk…
A Flow akart hasonló mesét elmondani nekünk… de szerintem a Swapped jobban el tudta mondani a történetet.
Piszkosul megszerettem benne Ollie-t, a rettenthetetlen pukut (aki olyasmi, mint egy amerikai mókus), aki tűzön és vízen át küzdi magát… egy jobb Világ reményében. Fogcsikorgatva, rendíthetetlen hittel – hogy meg… tudom… tenni!
És mi visszhangzik még ebben a mesében?!
„Mi segítünk!” – „Mi segítünk!”
„Erősebbek vagyunk… együtt.”
Basszus… nem tudom nem áthallani ezt a mesét erre az elmúlt átkozott, keserű, mérgező tizenhat évre… amikor senki nem segített senkin… amikor mindenki elzárkózott… amikor mindenki csak saját magával törődött… és eltűnt a közösségvállalás… az egymás mellett való kiállás… a kölcsönös segítségnyújtás… az összetartozás. Hogy te is ember vagy, én is ember vagyok – fogd a kezem, tartalak!
…
Istenem… hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy újra így érezhessen magyar-magyar iránt…
…én magam sem vagyok jó példa, de egyáltalán nem: olyan elfojtott bosszúvágy izzott bennem évekig, hogy úgy vagyok vele… MOST VÉGRE LOBOGHAT, ÖLES LÁNGOKKAL!!! És pusztítson...
…és keservesen megfizet mindenki, aki eddig emberszámba se vett… aki megpróbált kitagadni a saját nemzetemből, a saját hazámból…
Ám most próbálom ezt a mesét magamra érteni: és… visszanyelek mindent… de még kell idő… hajajjj… de még mennyi!... ahhoz, hogy ne a gyűlölt ellenséget lássam a fideszesekben…
Ollie, a puku, nem erre tanít – Süsü, a sárkány sem… aki meggyógyította az ellenségét…
Ez a völgy nem a Tűzfarkasé! Ez a völgy a MIÉNK! Mindannyiunké.
„Itt töltöttem az egész életem a tóban úszkálva, tudván, hogy valami hiányzik. Rájöttem, mi volt az. Egyedül voltam. És tudod… ha olyan sokáig vagy egyedül… A világ egy szomorú és… sötét hely lesz. Arra gondolok, hogy emiatt értjük meg igazán, miért van szükségünk egymásra.”
Egy nagyon kedves, végtelenül szerethető film. Folyamatos mosolyt és jó érzést gerjeszt… és arra gondolok, a maga botcsinálta, bumfordi, esetlen módján… jobb terápiát nyújt a megfáradt léleknek, mint egy pszich… szóval, egy szakember. Kemény pénzekért. :-PPP
Itt mindenki sérült, vagy sebzett… vagy elakadt az úton… és van, aki másnak próbálja mutatni magát, mint aki valójában…
De szépen alakul a történet sírvanevetősen… és olykor fáj… úgy, mint a tüske, amikor kirántod a bőröd alól… ám utána már gyorsan enyhül a kín… és rájössz, milyen jó, hogy kihúztad. Kihúzták. Kihúztátok…
…és közben meg kutyák, minden mennyiségben. :-) Aranyosak, gyagyák, mogorvák… de szeretnivalóak egytől-egyig. :-)))
Moziban akartam megnézni… és piszkosul dühös lettem magamra, amikor kiderült, hogy lemaradtam róla…
…ám most, hogy bepótoltam… marhára örülök, hogy nem adtam érte pénzt. :-PPP
Ez nem a „Raid” – annak a lába nyomába sem ér…
Valami kis könnyed, bárgyú horrorocska, ahol a megjelenő sátán/ördög/démon sem tud ijesztő lenni… inkább csak valami kínos… kellemetlen undiság…
Zazie Beetz egy imádnivaló, szexi csaj – itt ebből semmi sem látszik.
Igazából… teljesen értelmetlenül dobtam el erre az izére másfél órát az életemből… :-/// :-PPP
…
Remélem, a „Huo zhe yan” viszont már méltó lesz a „Raid” örökségére… :fingerscross:
Ezt a They Will Kill You-t pedig borítsa a feledés jótékony homálya… :-///
2026. május 4., hétfő
The adventures of Kulrik and Boon - Part 1.
Eljött a "régi" mozi vége. Nem nagy recsegéssel, robbanással, morajlással - érkeztére egy vaddisznó horkantott csupán... de eljött.
Ha egy ilyen filmet össze tud hozni egy lelkes, ügyes civil, aki otthon bütyköl a saját gépén... akkor képzeljük el, hogy mit tudna összehozni egy szakembergárda, akik komoly erőforrásokkal rendelkeznek...
Szomorúnak kellene lennem... de ez a vég egy kezdet is - és ha ilyen filmek kerülnek ki az AI "kezéből"... bakker... akkor nincs minden veszve. :sör:













