Egy újabb nyomozós, regénysorozatra épülő széria: mint a Henning
Mankel regényeire épült Wallander, vagy a Michael
Dibdin műveiből készült Zen, úgy vitték filmre Robert Wilson detektívtörténeteiből a Falcónt.
Ha össze akarnám hasonlítani a három nyomozót, a három
történetet, a három cselekményvezetést (ami óhatatlanul adja magát), akkor három
dolgot szögeznék le:
1.) Javier Falcón karaktere
inkább hasonlít Aurelio Zenre, mint a depressziós Kurt Wallanderre
2.) Az Aurelio Zent alakító Rufus
Sewell játéka sokkal jobban tetszett, mint a Javier Falcónt alakító Marton
Csokas alakítása, sőt, merem mondani, hogy Kenneth Branagh is emlékezetesebben
formálta meg Kurt Wallandert (ebben a szerepben Rolf Lassgård játékát nem
ismerem).
3.) Falcón (első) története
szerintem messze a legütősebb mind közül :sör: :thumbsup:
És bár kiemeltem, hogy szerintem Marton Csokas (aki, mint tudjuk ;-) új-zélandi és magyar állampolgár _is_ :-) ) alakítása egyelőre a
legkevésbé erős a másik két színész detektív alakítása tükrében, mégsem
mondanám rá, hogy zavaró, vagy gyenge… talán csak azt, hogy kevésbé karakteres.
De talán ez a film(regény)sorozat talán nem is kíván _annyira_ pengeélesen megformált
alakítást: mert bitang jó a történet(!)
:respect: és abban nem kell, és talán nem is érdemes átadni a „vezetést” a
főkarakternek – ami szerintem pl. a Zennél nem is működött (értsd:
gyengécske sztori, markáns nyomozó), a Wallander esetében pedig nálam ki is
csapta a biztosítékot a detektív jellemének nagyon erős lenyomata… mert már az
agyamra ment az állandó depizés… :-///
Pár szó a „The Blind
Man of Seville” történetéről: ha már annyira dicsérem :sör: :-)
Falcón magánélete nincs éppen a csúcson: nemrég vált, és
volt feleségével kapcsolatos érzései… legalábbis… vegyesek… Valamint híres
festő édesapjának nemrégiben bekövetkezett halála is nyomasztja, valamint az sem
éppen szívderítő számára, hogy bármerre is megy: apja árnyékából nem tud
kilépni.
„- The anniversary exhibition of Seville's most celebrated artist Francisco
Falcon opens in Madrid today. Here to discuss his work is his art dealer and
friend Ramon Salgado.
- Thank you. Well, Francisco is probably best known for the nudes he
painted of his wife. And for me he's the leading artist of his generation...”
Mindezek miatt mondhatni, hogy lelkileg nincs éppen a
toppon.
„Still walking the streets at night?”
Ekkor egy meglehetősen idegborzoló gyilkosság történik a
környéken, aminek a nyomozását ő veszi kézbe…
„- His eyelids have been removed, top and lower.
- Skilfully?
- I'm not sure it requires skill. Just a sharp blade, a steady hand...
- Why cut off his eyelids?
- Because he's a sick bastard.
- So he couldn't close them? So he couldn't hide? So he had to look,
see...”
Ahogy a nyomozás halad előre, Falcón egyre biztosabb abban,
hogy a gyilkosra úgy bukkanhatnak rá, ha az áldozat múltjában kutakodnak… és
legnagyobb döbbenetére kiderül, hogy nem csak az áldozat és tettes múltja
kapcsolódik össze, hanem az övé is, mindkettőjükével…
Sokkoló, drámai: horzsol, de nagyon durván. :respect:
Szerintem nagyszerű volt a regény két részes feldolgozása:
de az is biztos, hogy sikítófrászt kaptam volna, hogyha nem nyomhatom azonnal egymás
után mindkettőt… :-)
Falcón a kíméletlen és könyörtelen gyilkos utáni hajsza
során olyan döbbenetes felfedezéseket tesz saját múltjára nézve, hogy abba egy
nála gyengébb ember simán belerokkanna/roppanna…
„Your story is my story. We're the same.”
Ami még meglepett, hogy két remek színész kapott még
lehetőséget ebben a filmben (mert azt hiszem, hogy nyugodtan nevezhetjük a 2x45
perces sorozatrészeket egy egész, 90 perces filmnek: története kerek, egész,
zárt egységet képez).
Az egyikük (kis „Lord of the Rings” reunionként :-) ) Bernard Hill (Theoden)...
...míg a másikuk Alexander Siddig (akit korábban Siddig El Fadil néven ismertünk és a „Deep
Space Nine”-ban találkozhattunk vele). :thumbsup:
Kár is többet beszélnem: nekem nagyon bejött a „The Blind Man of Seville” – várom a
következő Falcón-történetet: „The Silent and the Damned”…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése