2013. június 16., vasárnap

Valahol Európában - musical




Ismét egy személyesen megélt élmény… :-)

Tegnap este Kedvesemmel Gödöllőn voltunk színházban, ahol a Gödöllői Fiatal Művészek Egyesülete, helyi gyerekek közreműködésével Dés László – Nemes István: Valahol Európában című musicaljét adták elő.

Kezdem a frankóval :-) én kissé fogfájósan indultam neki ennek az estének, bár az ötlet tőlem származott, hogy éppen ezt az előadást nézzük meg.

Úgy gondoltam, ez valami kedves-bumfordi, némiképp csiszolatlan, lelkes műkedvelők „művházas”-színvonalú előadása lesz – aminek amatörizmusa nagy valószínűséggel… néha kínos (netalán vállalhatatlan…) pillanatokat fog generálni.

Talán soha nem tévedtem még ekkorát. Mea culpa – és respect!

Őszintén szólva, az állam leesett az előadás kiemelkedő színvonalától, és ennyi szemtelenül tehetséges, sugárzóan ragyogó gyereket még az életben nem láttam egyszerre színpadon…
:leborul:
 

Az első pillanattól az utolsóig, (ki)zökkenés nélkül, teljes átéléssel hozta mindenki a rá bízott karaktert – és amikor láttam, hogy az előadás végén, Kuksi (Hídvégi László) és Szeplős (Monori Dominik) egymás mellett állva, boldogan egymásra mosolyogva, tele torokból énekeltek (ráadásul gyönyörűen!)… az egy eszméletlen szép pillanat volt. :thumbsup:

Ha addig „vak” lettem volna a lelkesedésükre és a színjátékban lelt örömükre – és azt gondoltam volna, csak a sikerre éhes szülők „nyomják őket”, és számukra inkább teher és szenvedés az egész: akkor és ott felnyílt volna a szemem. :respect:

Rendben, engedtessék meg nekem, hogy azért annyit „pontosítanék”, hogy a gyerekek 90%-a láthatóan nagyon élvezte az előadást és lubickolt a szerepében… de azért volt ott 10%, akiken nem fedeztem fel a játék örömét…

Persze, ez nem az én tisztem: talán csak a lámpaláz tette.

A Valahol Európábant még nem láttam musicalben – viszont (fájóan) égetően kristálytisztán látom magam előtt az 1948-as Radványi Géza rendezte filmet, amiben Somlay Artúr, Gábor Miklós, Harkányi Endre és Bánki Zsuzsa szerepeltek.

Azért bátorkodtam azt írni, zárójelben, hogy „fájóan”, mert csupán egyszer láttam (10-11 éves koromban), de a drámája a lelkembe égett…

Alapvetően musical-rajongó vagyok, de azért kerültem a Valahol Európa ilyen változatát évekig, mert meggyőződésem volt, hogy ezt a zsigeri drámát nem lehet „musicalesíteni”…

…vagy lehet, de nem érdemes. :-/

Nos, a véleményem annyira változott, hogy meglehet csinálni, érdemes is – de ez akkor is egy gyomorba markoló dráma marad.

Rendben, hogy én túl érzékeny vagyok mindenféle gyerekkel történő atrocitásra, és a szívemet tépi ki minden velük kapcsolatos… istentelen cselekedet.

De nagyon remélem, hogy mind a szereplő, mind a nézőtéren helyet foglaló gyerekekkel elbeszélgettek a szülők és a színházi szakértők arról, hogy mi is az, aminek részesei lesznek/voltak… Mert ezt szvsz egy felnőttnek is nehéz feldolgozni.

„Kiköptél minket aztán kész
Szívünkhöz tartják most a kést
Esélyünk nem volt semmi
Hagytál így elveszni,
Hát, ha tetszik, akkor nézd!”

Mindenesetre a magam részéről véresre haraptam a nyelvemet néhány dal alatt… és igen, működik az, hogy a testi fájdalom elnyomja a lelkit. És legalább nem kellett a gyerekeknek látni, hogy egy borostás, nagydarab, negyvenes pasi sír az első sorban… csak kizökkentettem volna őket.
:-)
 
A gyerekek mellett elképesztően jó volt a Hosszút megformáló Géczi András és a Suhancot alakító Miklós Krisztina – mindkettejüknek olyan énekhangjuk van… hogy az embernek elakad a szava. :respect:



Ám ugyanúgy nagy jelentőségű volt Békefi László, Pálfalvy Attila és Venyige Sándor alakítása. :thumbsup:

…és muszáj kimondanom azt, hogy bár tényleg mindenki nagyszerűen alakított, de nekem a Kuksit alakító kissrác volt a kedvencem. :thumbsup:

Sajnos, az előadás plakátjából nem derül ki az ő neve – pedig talán megérdemelte volna…
Update: kommentben kaptam a felvilágosítást - Hídvégi Lászlónak hívják.


Száz szónak, meg minden ;-) egy csodálatos este volt, egy fantasztikus élménnyel lettünk gazdagabbak. :respect:

Maximális elismerésem Mindenkinek, aki részt vett ebben a produkcióban!
:thumbsup:




5 megjegyzés:

  1. Hű, ez élményszerű beszámoló volt :)

    "gyerekek, könyörgöm, akasszuk fel..." :)

    Justin

    VálaszTörlés
  2. Gyerekkoromban iszonyodtam ettől az emberi mivoltából kivetkezett, erkölcsöt és vele született morális tartást levedlett, zsigeri állatias ösztönt, torz, beteg vágyat hordozó felkiáltástól...

    ...és most ráeszméltem, hogy ezzel most sem vagyok másként.

    Hiába próbálták ezt "vicces felkiáltásként" aposztrofáltan elsütni - nekem így is/most is görcsbe rándult tőle a gyomrom.

    VálaszTörlés
  3. Szerintem nincs "vele született morális tartás", hanem a körülményei alakítják a gyereket, és ez a mondat jól jelezte, hová jutottak ők - amiatt, amit maguk körül láttak, amit kaptak. Nyilván az is a célja a mondatnak, hogy görcsbe ránduljon a gyomrod, de a gyereket elítélni, az ő hibájaként (erkölcsi bukásaként??) látni nem helyes.

    Justin

    VálaszTörlés
  4. Kuksi: Hídvégi László

    VálaszTörlés
  5. Köszönöm a segítséget!

    Frissítettem a bejegyzésben is!

    VálaszTörlés