2013. június 3., hétfő

Swades: We, the People – Fénysugár a múltból




Alapvetően szeretem a hosszú indiai/bollywood-i filmeket, és valahogy úgy érzem, sikerül ezeket _felém_ úgy interpretálniuk, hogy nem unom és nem tartom egy percüket sem felesleges „időhúzásnak”.

De a Swades 210 perces játékideje azért már sok(k) volt a jóból… :-/

És ott van a kutya elesve, hogy Ashutosh Gowariker másik filmje (mindkettőt ő írta és rendezte), a szerintem nagyszerű „Lagaan” 224 perces játékidejű – és annak mégsem tartottam egy percét sem „helykitöltőnek” és/vagy „időhúzásnak”.

Igen, értem én, hogy mit akar mondani, hogy miről szól a Swades – de a mondanivalója szvsz túlragozott és kelleténél némileg szájbarágósabb…

Ráadásul, úgy vélem, hogy elsősorban a külföldön élő, jól képzett NRI-ket („non-resident indian”) akarja megszólítani – akik… shame on me, hogy így gondolom :-/… aligha hatódnak meg az otthoni szegénység és elmaradottság láttán, és tartok tőle, hogy a filmet megnézve*, aligha kezdenek tömegesen csomagolni és hazacuccolni, hogy segítsenek az otthoniaknak felemelkedni a nyomorból… :-///


*= „a filmet megnézve” – miért? megnézik egyáltalán? vagy inkább a vasember 3, pókember 8, filmeket, és a TBBT és a P&R „vicces” indiaiját tartják a szívükhöz közel állónak, mint a Swades-t vagy Charanpur bármelyik lakóját…?


A film főhőse Mohan (Shah Rukh Khan) a NASA-nál dolgozik: nagyon jól képzett, tehetséges ember, aki rendkívül jól is keres. Egyszer csak felhorgad benne a vágy, hogy gyermekkori nevelőnőjét Kaveri Ammát (Kishori Balal) felkutassa és magához vegye, ezért Indiába utazik.

Kiderül, hogy Kaveri Amma egy Charanpur nevű eldugott, kis faluban él, és Mohan egy luxuslakókocsit bérelve a keresésére indul.


Táncok és dalok közepette barátságok és szerelem szövődik, és a magasan képzett NASA mérnök rájön, hogy képességeivel nem az egyéni, külföldi boldogulását kell egyengetnie, hanem hazájának elmaradott vidékét kell segítenie és felemelnie.


„A kevesebb több lenne” – szoktuk volt gyakran mondani, és ez a Swades-re is igaz. :-/

Lehet, hogy indiai szemmel „csak egyszerűen” elmagyarázták a dolgot – de nekem, aki kifejezetten nyitott és toleráns vagyok az indiai/bollywood-i filmkészítéssel(!), soknak és túl szájbarágósnak érződött… és sajnos, többször is: unalmasnak. :-(

Ha egy tényleg jó Ashutosh Gowariker filmet akartok nézni, akkor sokkal inkább a Lagaan-t ajánlom. :sör:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése