El Eternauta s01

 

Aztabeborult… egy mekkora remek kis posztapok/sci-fi sorozat már! 10/10

És nem kell beszardellázni: berendelték a folytatást – nem maradunk lógva a történettel/ben. :sör:

A 3-Body Problem volt még ehhez hasonlóan döbbenetes reveláció: hogy milyen remek sci-fi sorozatokat lehet még felfedezni a streaming szolgáltatóknak – és hogy ezzel milyen jól járunk mi, egyszeri nézők. :thumbsup:

Az első három rész olyan nyomasztó volt, mintha egy ködös, miazmát gőzölgő mocsárban állnék – minimum mellkasig az iszapban… –, és halálra váltan kapkodom a fejem minden neszre, zajra és zörejre… legszívesebben segítségért kiabálnék… de nem merek, mert félek, hogy a hangommal ragadozókat… a mocsár rémeit hozom a nyakamra… és közben lassan, de kérlelhetetlenül húz magába a mélység…

Ott van az a pont is, amikor rájössz: a többi túlélő nem társad a bajban – hanem potenciális gyilkosod lehet… és jobb, ha félted azt a keveset, amit össze tudtál szedni magadnak: amitől az életed függ.

Aztán jön a negyedik rész… és a bogarak. (Kíváncsiságból utánanéztem, hogy „Robert A. Heinlein – Starship Troopers” könyve mikor jött ki: 1959, az „El Eternauta – Héctor Germán Oesterheld és Francisco Solano López” képregénysorozata pedig 1957 és 1959 között jelent meg először. Csak a miheztartás végett. :sör: )

És itt már megmutatja magát a hősiesség és az önfeláldozás is – míg előtte csak az önzést és a magadnak kaparást láthattuk…

A lángoló templomtorony… hát… nem mondom, hogy nem vert szíven: mert tudtad, hogy a templom idős apácaasszonya és a féllábú veterán katona… megvívták végső harcukat – és nem, NEM buktak el. Hanem győztek. :respect:

Aztán az ötödik részben újabb fordulat: „az átállítottak”… húúú… mekkora egy mocsokság volt ez…

Majd a hatodik, befejező epizód: a száguldó vonat, ami áttör a szörnyek monumentális barikádján:

„- Soldados, ¡dos minutos para el impacto! ¡Viva la patria!

- ¡Viva!”

 

Hááát… nem mondom, hogy nem érintett meg… :respect:

Aztán meg újabb reveláció:

„- ¿Qué carajo es esa cosa?

- El enemigo.”

 …és a vége… a legeslegvége… lehet (majdnem biztos… :-P), hogy ez az én szegénységi bizonyítványom, de nekem csak akkor esett le, hogy mit is jelent a sorozat címe. :eeekkk:

Könnyen előfordulhat, hogy feszültebb lennék, ha nem írja ki a Netflix az epizód végén, hogy hivatalos, berendelték a második évadot – de lehet, hogy akkor is azt mondanám: marha jó, hogy ez az első etap elkészülhetett. :sör:

A Netflixen automatán elindult egy kisfilm, a sorozat készítéséről, amit természetesen végignéztem – és egyszerre voltam irigy és büszke az argentin filmesekre. Látva a lelkesedésüket, látva a büszkeségüket, látva ezt a remek sorozatot – irigylésre méltó, amit véghez vittek, amit létrehoztak. :respect:

Ricardo Darín nagyszerű főszereplő – de nekem nagyon kellett mellé César Troncoso karaktere is.

„- Nem hagyom, hogy egy rohadt hóvihar tönkretegyen egy negyven éves barátságot.

- Harmincnyolc.”

:-)

 (Egyébként Ricardo Darín-t a „Relatos salvajes – Eszeveszett mesék”-ben, míg César Troncoso-t az „El baño del Papa – Ahová a pápa is gyalog jár” című filmben láttam korábban.)

Szóval, mindenki megnyugodhat: marha jó sorozat az „El Eternauta” – és jön a következő évad. :sör: :thumbsup: