The Ballad of Wallis Island

 

„Feels like a warm hug”

Los Angeles Times

Ennél jobban én sem tudom megfogalmazni. 9/10 …a lónak a micsodáját kicsinyeskedek!... 10/10!

Egy annyira szerethető, annyira kedves, annyira magával ragadó, annyira megindító film – hogy csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni.

Bár több ilyen lenne a mai filmes palettán. Sokkal szebb lehetne a Világ.

Én azt hittem, hogy az egyik főszereplő, Tom Basden, tényleg egy zenész, annyira hihetően hozta az énekes-gitárost – de nem, Tom Basden színész, és a film forgatókönyvíróinak egyike. :respect:

A film másik főszereplője pedig Tim Key, és úgyszintén forgatókönyvírója is – aki annyira aranyos, annyira az ember keblére ölelhető kedves karaktert hoz… hogy nem tudtam betelni vele.

…amikor pedig a koncerten… „A Koncerten”!... Herb McGwyer (Tom Basden) előadja a kedvenc dalát „Our Love”-ot, képes volt úgy, olyan áhítattal, olyan odaadó csodálattal és örömmel hallgatni… hogy teleszaladt a szemem könnyel…

…és arra gondoltam: „igen… ilyen egy feltétel nélküli rajongó… aki imádott énekesétől éppen a szívének legkedvesebb dalát hallja…”. :leborul:

„Sometimes when you sleep

You look like

You're on the bottom of the sea

 

Sometimes when you smile

I can see how

You would've looked as a child

 

When your eyes are gold

It seems impossible to think

That we could ever grow old

 

When your eyes are bright

It seems impossible to think

You're not creating the light

 

Our love!

Can you hear me call?

Will you break my heart?

Or break my fall?”

És a filmben elhangzó dalokat is egytől-egyig Tom Basden írta. Az énekes-gitáros, a színész-forgatókönyvíró. :megarespect:

Tudod… elcseszettül irigylem a filmbéli Charles-t (Tim Key) – van pár nagyszerű, csodálatos zenész, akit én is tátott szájjal, kicsurranó könnyekkel hallgatnék, ha élőben látnám őket játszani.

Irigylem Charles-t, hogy ő hallhatta élőben az ő imádott McGwyer-ét…

(…én már sosem hallhatom egy koncerten Cseh Tamást… Dinnyés Józsefet… Ihász Gábort… Máté Pétert… Szécsi Pált… Más meg nem ér fel a lábuk nyomához se...)

És közben mennyi, mennyi minden kiderül a két főszereplőről – hogy a végére, amikor búcsúznak egymástól – és tőlünk –, már úgy érezzük: két barát köszön el egymástól. És tőlünk…

…

Basszus, Gyerekek… Barátaim… ez egy szívmelengető, csodálatos kis film, amit a mesés Skócia gyönyörű vidékén játszanak el nekünk: Pembrokeshire és Ramsey Island. :mustsee:

Hiszem, hogy nem csak a főszereplők – de mi magunk is szebb, jobb, kedvesebb emberek lehetünk, csupán attól, hogy láttuk ezt a filmet. Ha hagyjuk, hogy a szívünkig érjen. :megarespect:

A kép egészéhez hozzátartozik, hogy  ez a mű a 2007-es „The One and Only Herb McGwyer Plays Wallis Island” című 25 perces short filmből készült: de azt a short-ot is Tom Basden és Tim Key írták, és ugyanúgy James Griffiths rendezte, mint a fent taglalt „nagy” filmet.

…és micsoda ajándék, hogy ez a mozi elkészülhetett – nekem legalábbis bizonnyal az. :repectagain:

Nézzétek meg, my fellow brothers, my fellow filmlovers – ne az én kedvemért: a tietekért. :sör:

„There he is… Herb McGwyer… Legend… Waving…  Oh, wave back!”

:-)