…most komolyan át kellett gondolnom az életemet, a
motivációmat és a hozzáállásomat.
A következőkre jutottam.
Nem, nem vagyok „mainstream ellenes” vagy „mainstream
gyűlölő” – ha valami jó a mainstreamben, azt szeretem és elismerem. Nyoma is van
a blogomban.
Nem, nem élvezem, amikor szembe kell mennem a vélemények
főcsoportjával, tömegével – de nem szeretek és nem is fogok birkaként beállni a
sorba. Az átkosban be kellett húzni a fejét az embernek, ha jót akart, a
katonaságnál kussolni kellett és csak semmivel sem kitűnni, kilógni a sorból.
Most már vagyok abban a korban, hogy egyedül is kiálljak a tömegből: mert ezt
tartom korrektnek és tisztességesnek.
Nem, nem ugrok, mint tyúk a meleg tak… tak… hm… takarmányrépamagra :-P, ha valamit
hypolnak, hogy „háhááá! szóval
szerintetek jó?! majd én meg jól megmondom, hogy nem az!”. :-P Pont
biztatóan szokott felcsigázni a hype, hogy végre valami tényleg tuti jó film
lesz, és _lelkes várakozással_(!)
ülök elé.
Nem, nem vagyok egy „fikagyáros”, mint egy egyes
bloggerek: hiába tudom, hogy a maró gúnnyal megírt gonzó mennyivel vonzóbb ( ;-)
), mint egy dicsérő – de én nagyon szeretek dicsérni, szeretek lelkesedni,
szeretek örülni, szeretek felfedezni, ráeszmélni. 100x jobban, mint epét hányni
és savat köpni.
Szóval, ezeket tisztázzuk, mielőtt hozzákezdek a következő
brutálisan gyors, és ledorongoló rivjúimnak.
The Hitman’s
Bodyguard – Sokkal több, mint testőr
Üres akciófilm: sablon feka gengszterrel, sablon jó fiú
testőrrel, és sablon átvonuló háttérszállal: hogy hát a szerelem… az
mindenkinek a lelkét átjárja és kihozza a legrosszabbakból is a legjobbat.
Sokkal több élcet, finom poént, áthallást, és
szofisztikáltabb karaktereket vártam volna.
De ennyire tellett – ez meg azért marha kevés, már bocsi.
Baby Driver –
Nyomd, Bébi, nyomd!
Ansel Elgort
személyes kedvencem, és Jon Hamm-ot
is határozottan bírom – Edgar Wright
pedig rendezőként a szívem csücske: Shaun of the Dead, Hot Fuzz. :sör:
:respect:
Oké, Jamie Foxx-ot
nem állhatom – bár a The Kingdom szintén a kedvencem,
pedig ő a főszereplője. :sör:
Talán ebből érzitek, hogy az össznépi hype ellenére/mellett,
nem indult „túl nagy mínusszal” nálam ez a film – sőt.
...a második felét gyorscsévéléssel néztem addigra annyira
felidegesített és eluntatott… :-OOO
Őszintén szólva, olyan értetlenül állok előtte, mint egy
olyan festmény előtt, amire azt mondják, hogy millió dollárt ér és van rajta
egy kék kocka, meg egy piros gömb. :-/ :-P :-S
„Nem a nyár filmje,
hanem egyenesen erre a filmre vártunk már évek óta”
…
Ezt a kijelentést olvasva úgy elnémulok a döbbenettől,
hogy szóhoz sem tudok jutni.
Van a Magyar népmesék sorozatban az az
epizód, amikor megszerzi az egyszeri szegény ember a „Terülj, terülj,
asztalkám!”-at, és az első alkalommal kaját kér tőle: „Adj egy tál puliszkát és egy tál fuszulykát!”.
Én meg (11-12 éves koromban) döbbentem meredtem a
képernyőre: „ez annyira szegény… vagy
hülye?... hogy azt se tudja, hogy van rántott csirke, meg csokitorta…?!”.
Mert akkor az „egy tál puliszka és egy tál fuszulyka” is
tényleg a csúcsok csúcsa lehet, amire évek óta vár, tényleg.
Az átkosban így is volt: ettük a vackot, ittuk a mérget –
mert azt hittük, hogy csak az van, és ami van, az „A Jó”.
Ám szerencsére azok az idők elmúltak.
Ha ti erre a filmre vártatok évek óta, akkor… nagyon
szegény(es) életed lehet(ett), barátom. És gondolom, interneted sincs.
Én a „The Drivert – a Gengszterek sofőrjét”
nem tudom hányszor láttam… Szerintem ötnél többször, de tíznél kevesebbszer.
És van, vagy negyed évszázada, hogy utoljára láttam.
Mai fejjel már biztosan fedeznék fel benne hibákat, de
akkor is sokat tett azért, hogy megszeressem a mozit. :sör:
Nos, a Baby Driver
messze nem lesz fent az „Számomra Emlékezetes”
vagy „Szerintem „Must See”!” listáimon,
visszaemlékezéseimben.
Egy momentuma sincs, amire azt mondanám, hogy – „na, az
azért jó volt benne”. Nem tudok ilyet mondani.
Zavart értetlenséggel nézem, hogy piedesztálra emelik a puliszkát, meg a fuszulykát, amikor ennél sokkal jobb kajákat
is lehet csinálni a „Terülj, terülj,
asztalkámmal” – amit filmkészítésnek is nevezhetünk.
…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése