What We Did on
Our Holiday
És megint egy gyöngyszem Angliából…! :beer: :sör: :-)
Ezt a családi komédiát/drámát nem a nagy nevek Rosamund Pike és David Tennant adták el (pedig Rosamund
Pike számomra nagyon kedves színésznő, és… na jó, David Tennantot is bírom :sör: ), hanem a nagyon színes-kedves,
szeretetreméltó gyermekszereplők: Emilia
Jones, Bobby Smalldridge, Harriet Turnbull. :respect:
És ahogy néztük ezt a nagyon-nagyon feelgood filmet,
szinte észbe sem kaptunk, és egyszer csak azt vettük észre, hogy
elcsendesedtünk… és nagyon elgondolkoztunk saját életünkön.
Saját emberi mivoltunkon. Saját fontossági sorrendünkön.
Saját hibáinkon. Halandó mivoltunkon…
:respect:
És tette ezt az elgondolkodtatást a film mindenféle
szájbarágás, mindenféle tukmálás, mindenféle erőszakos térítés, és
izzadtságszag nélkül – csak úgy, szinte mellékesen.
:leborul:
Bár nem mi szerepelünk a vásznon, de mégis úgy érezzük,
mintha magunkat látnánk – és megszégyenülten vesszük tudomásul, hogy már csak a
gyerekek azok, akik még képesek tisztán és őszintén gondolkozni. Akik képesek _nem_ önmagukért cselekedni. :thumbsup:
Ám az is bőven benne van a filmben: hogyha felnőnek, ők
is ugyanúgy elvesztik ezt a tisztaságot, ezt az egyszerű őszinteséget, és
egyértelműséget.
De ahogy akár a filmbéli felnőttek, akár a képernyő előtt
ülő felnőttek látják őket most… az azért mellbevágóan elgondolkoztató – hogy honnan
indultunk ifjúkorunkban, és hová jutottunk mára…
Viszont ez is „emberfüggő”: Katicám teljesen feldobódott
a film végére, és tele lett pozitív érzésekkel, gondolatokkal – én meg teljesen
magamba zuhantam, és elszomorodtam. Mert szíven ütött az érzés, hogy elveszett
valami belőlem. Valami, amit már soha többé nem fogok megtalálni…
Talán, ha igazán szeret a Jó Isten, akkor a srácaim
szemében még megtalálhatom. :ihopeso:
A súlyosan beteg, a világ dolgait gúnyosan kinevető, és rájuk
már nagy ívben tevő nagypapa (Bill Connolly)
születésnapjára összegyűlő család (és a meghívott 215 vendég… :eeekkk: )
története engem hangulatában leginkább a Benedict Cumberbatch fémjelezte Third Star filmre emlékeztetett – ha mond ez nektek valamit. :sör:
Sorozatok…
Csak jelzem, hogy haladok szépen a Mr. Robot-tal, a Zoo-val,
és a Dark Matter-rel: és továbbra is
tetszik mindhárom! :sör:
Valamint a sorozatjunkie.hu
ajánlására belevágtam az Orange Is the
New Black-be, és a Battle Creek-be.
Érdekes: az Orange
elsőre bejött (jobban, mint Katicámnak, pedig azt hittem, mint csupa női
szereplős sori, neki fog inkább bejönni, de nem…), de aztán észrevettem (kb.
négy rész után), hogy hiába vár megnézésre az egész évad – _mindent_ eléveszek, ami
hetiben bejön, és azóta is csak tolom magam előtt, sz’al… lehet, hogy mégsem
kellene erőltetnem. :-/
A Battle Creek
is tetszik (egyelőre), és szívesen meg-megnézek egy-egy részt belőle
(szívesebben, mint az Orange-ból…) –
de az sem ér fel egyik jelenleg futó mindseason sorozattal sem…
Hát ennyi, sorozat téren. :sör:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése