Nemrégiben a geekz.444.hu-n, a Wu ren qu - No Man's Land című kínai film kapcsán Rusznyák Csaba azon polemizált, hogy
a kínai cenzúra „mennyit rágcsálta” a 2009-ben forgatott filmet a 2013-as
bemutatásáig, hogy mennyire meg kellett vágni/változtatni, és hogy ez mennyire
nem látszik meg a végeredményen.
Én meg így, A
Touch of Sin után, azon merengtem el, hogy vajon hogy a búbánatos égbe
sikerült ennek a filmnek elkerülnie a cenzúrát. (Elkerülnie?! Kínában?! Irónia!!!
:-P)
Mert ha ezt cenzúrázták, öcsém, akkor én nem tudom,
milyen félvak-félsüket-féleszű cenzúrázhatta… :eeekkk:
Vagy tudod, mit mondok?! Hát azért nem cenzúrázták, mert
ez egy kínai propaganda film! És jócskán kilóg benne a lóláb, hogy mennyire is
dicséri a kommunista diktatúrát! :neeeem: :-P
Mindegy, nem is hülyülök tovább ezen :sör: csak annyit
mondok: a kemény, „belemenős”, bitang dél-koreai filmek méltó kínai párja
került elém. :respect:
Zhangke Jia,
aki a forgatókönyvet jegyzi, és rendezte is a filmet, számomra piszkosul
letette ezzel az asztalra a névjegyét. :leborul:
És hogyha ebből nem üvölt (legalábbis, egy kicsit is vájt
szeműek által észrevehetően) a rendszerkritika, akkor semmiből. :sör:
Nemrégiben dühöngtem baráti körben pár _általam_ szemétnek tartott hollywood-i
film kapcsán, és megdöbbenve szembesültem azzal, hogy vannak a barátaim között
olyanok, akik kifejezetten remeknek tartják az általam… hm… „rendkívül
alacsonyan értékelt” :-P műveket.
Az egyikről megfogadtam, hogy soha többet szóba se hozom,
és a címét sem vagyok hajlandó kiejteni (MMFR :-P ;-) ), a másikkal viszont
nincs ilyen fogadalmam, szóval, ide is hozom menten, hogy összeméressék és
könnyűnek találtassék A Touch of Sin
mellett.
A kutyája megölése miatt egy fél várost kiirtó John Wick
esztelen gyilkolásorgiája számomra végtelenül taszító, mint ahogy a The
Raid 2: Berandal-é is… :-///, és csupán az az „eszmei” (Jézusom… ezekkel egy szövegkörnyezetben az, hogy „eszmei”…
:eeekkk: ) mondanivalójuk, hogyha profi gyilkos/harcművész vagy, képességeidnek
teljében, akkor bárkit/mindenkit megölhetsz. Bárhogyan. A lehető legváltozatosabb
módokon. :-///
A Touch of Sin
– bár van benne halál és gyilkolás bőven… no, azért korántsem annyi, mint a
fent említett két filmben – valójában arról szól, hogy egy ember hogyan juthat
el arra a szintre, hogy kioltson egy emberi életet. És hogy ez mekkora dráma
is, eljutni az ilyen kényszerű, vagy vállalt lealjasulásig…
…és ember legyen a talpán közöttünk az, aki a főhőseink
helyzetében, lelkiállapotában, képes lenne (_ott
és akkor_) másként, jobban dönteni…
A Touch of Sin
egy antológia, végtelenül laza szállal összefűzött, négy önálló történet, négy
teljesen különböző emberről, akik mind eljutnak az emberi élet kioltásáig –
ebben talán csak Zhou San (Baoqiang Wang),
a Chicago Bulls sapkás motoros a kivétel, akinek az emberi élet kioltásában
rejlő drámája egy egészen másik szinten van…
Súlyos, nyomasztó, fojtogató film A Touch of Sin, ami közben egyáltalán nem fest idilli képet korunk
Kínájáról. (Cenzúra?! Egy nagy lófüttyöt, azt…) :sör: A No Man’s Land szerintem a
lába nyomába nem érhet.
Basszus, és én, aki nem nagyon tartom magam a kínai
rendszer „barátjának” :-S :-P , most kénytelen vagyok egy újabb kínai filmre
azt mondani, hogy: must see.
:respect:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése