Sound of Noise - Zajháborítók

Akkor csapjunk a lovak közé! Három filmmel már így is le vagyok maradva… ;-)

Nem éppen stílszerűen, de egy tavaly megnézett filmmel kell kezdenem az idei évet: az év végi ráhajtásban már nem volt időm kiblogolni, így idén vele indítunk. :sör:

Egy svéd-francia közös alkotás – bár én leginkább a csak a svéd (véd)jegyeket éreztem rajta. ;-)

Már jeleztem párszor, hogy nagyon bírom a dobokat, a dobolást, a ritmikus, ütős (szó szerint! :-) ) zenét: taiko, Din Tao, Stomp…

Szóval, a hat anarchista, „gerilla” dobosról szóló alkotásról már messziről „szaglott”, hogy nekem való film lesz. :-)

És a felütés, a „car chase” már villantotta is azt, amit vártam! :beat:

Bááár… a végére megint az lett a bajom, mint anno a Din Tao: Leader of the Parade esetében. Azaz én keveselltem benne a dobolást. :-/

De ami meg benne volt, azt viszont nagyon rendben lévőnek találtam. :thumbsup:

Ráadásul, sikerült egy olyan érdekes csavart tenni a filmbe, hogy az anarchista-gerilla dobosok után nyomozó rendőr botfülű, és van egy különös összefüggés közte, és a dobosok zenélése között. ;-)

Két zenész, Sanna (Sanna Persson) és Magnus (Magnus Börjeson) elhatározzák, hogy zenei offenzívát, egy négy lépcsős kompozícióval „támadást” indítanak a zenei ízlés(telenség) és tömegkultúra ellen.

Music  for One City and Six Drummers

1. Doctor, Doctor Give Me Gas (In My Ass)

2. Money 4 U Honey

3. Fuck the Music Kill! Kill!

4. Electric Love

És ehhez szükségük van még négy másik, hozzájuk hasonló, elkötelezett dobosra… :-)

A csapat szépen össze is áll, és menten „csatázni is kezdenek” azért, hogy ki közülük a legjobb.

:-D

 

Szóval, szerintem a dobosok nagyszerűek – és nagyon úgy tűnik nekem, hogy ők (is) valódi zenészek, akik önmagukat alakítják, és nem annyira színészek.

Johannes (Johannes Björk), Myran (Frederik Myhr), Marcus (Marcus Boij), Anders (Anders Vestergard). :thumbsup:

 

Ám a nyomozó, a botfülű Amadeus :-) (Bengt Nilsson) szála sem érdektelen, és az ember egyre izgalmasabbnak találja a fejleményeket, és egyszerre szorít a dobosokért – és az őket üldöző rendőrért. :sör:

A végkifejlet is tetszetős, szóval, nekem egy unikum, egy igazi felüdülés volt az élmény. :sör:

Persze, aki nem szereti annyira a ritmust, a dobolást, a mindenféle tárgyon-tárggyal való zenélést, mint ahogy Kedvesem sem ;-) annak lehet, hogy nem megfelelő választás… ;-)