Hááát… ezek a filmek amolyan „nem rossz, nem rossz,
de…”-kategóriába, vagy a „szo-szo… szódával elmegy”-kategóriába esnek…
Mert mindegyikkel úgy vagyok, hogy igazából nem bántam
meg a rájuk szánt időt – de _úgy
igazából_ nem ajánlanám megnézésre senkinek, egyiket se. (Mondanám azt
„hogy legfeljebb, ha nincs jobb” – de jobb mindig van. Csak keresni kell. :sör:
)
Szóval, én megnéztem a fentieket, hogy nektek már ne
kelljen. :önfeláldozó: :gyagya: :-PPP :-)
To Dust – Porrá
Olyan morbid volt, olyan bizarr, olyan fekete, olyan
különleges, hogy _nekem_ ez tetszett
a legjobban a négy közül. (De annyira azért nem, ugye értitek. :sör: )
Shmuel (Röhrig Géza) és Albert (Matthew Broderick)
kapcsolata, kapcsolatának döbbenetes különcsége és elvetemültsége volt a film
szíve, magja – és az nagyon tetszett. :sör:
„- What do we do now?
- We?! There's no "we" here.
- You told me to bury it.
- I didn't tell you to. Stop saying that!”
:-)))
A test elmúlásának gyakorlati részével ismerkedő, azt
felgyorsítani akaró félénk, mégis határozott zsidó kántor, és a segíteni akaró,
de szintén kissé zakkant, főiskolai biológia professzor kalandjai a „porrá válással
ismerkedés” útján roppantul morbid, és olykor nem kicsit felkavaró – de sokszor
humoros helyzeteket okoznak.
„- Nobody knows where I…
- Excuse me?
- I just realized nobody knows where I am.
- I used a whole pig, like in the book.
- Should have left a note. Jesus…”
:-)))
Ez az egyszeri nézőt épp úgy felzaklathatja, taszíthatja,
meg- és elijesztheti – vagy éppen szórakoztathatja is, szellemi-lelki
állapottól függően.
Nekem tetszett: nem egy mainstream, nem tör populáris
csúcsokra – de engem a filmkészítés egy olyan szegmensébe vitt el, amit
korábban még nem láttam. :sör:
Point Blank
(2019) – Közvetlen célpont
„Point Blank” címen van pár alkotás az imdb-n: 1967
– Point Blank – A játéknak vége (fsz.: Lee Marvin); 1998 – Point Blank –
Fegyencháború (fsz.: Mickey Rourke); 2010 – Point Blank – Visszakézből (fsz.:
Gilles Lellouche).
De én most a Netflix
2019-es Point Blank filmjéről akarok mesélni. :sör:
Bakker, egy sima, átlagos akciófilm: de nekem
határozottan kedvemre volt. :sör:
A terhes feleségét megmenteni akaró orvost, Anthony Mackie-t rákényszerítik, hogy
szöktessen meg a kórházből egy bűnözőt, Frank
Grillo – akit a gengszterek, a korrupt zsaruk, és a rendes zsaruk is el
akarnak kapni.
És ebből egy remek kis akciófilm lett. :sör:
Teljesen azt nyújta, amit az ember vár, nem is
agyatlankodik, hanem szépen halad előre – izgalmas, fordulatos, jók az akciók,
szóval… igazi kis nyári adrenalin-vágtázás. :sör:
És itt buktatom ki magamból azt, amit már egy ideje
vissza-visszaöklendezek, mint egyszeri marha a frissen legelt füvet.
Én láttam a Zhan lang II. – Wolf Warrior 2. című
kínai kommandós filmet, amit 2017-ben mutattak be, amiben Frank Grillo volt a „gonosz külföldi zsoldos”.
Csak hogy el tudjátok helyezni ezt az alkotást a kínai
nézettségi listán: 2017-ben
854.248.869 dollárt hozott – csak Kínában.
2013-ban az első helyezett (Journey to the West: Conquering
the Demons) 196.740.000 dollárral nyert
2014-ben az első helyezett (Transformers: Age of Extinction)
320.000.000 dollárral nyert
2015-ben az első helyezett (Furious 7) 390.910.000
dollárral nyert
2016-ban az első helyezett (The Mermaid) 526.848.189
dollárral nyert
2017-ben beszakadt a plafon a Zhan lang II-vel: 854.248.869
2018-ban az első helyezett (Operation Red Sea) 575.849.199 dollárral nyert
(És a fentiek közben Kínában járt az Avengers: Infinity War
(359.543.153), Captain America: Civil War (180.794.517), The Hobbit: The Battle of the
Five Armies (121.720.000)… )
…
Idáig nem akartam (mertem…?! :-P ) írni róla, de olyan
döbbenetes kínai propaganda film volt, hogy döbbenten, leesett állal néztem –
mert nem hittem el, hogy 2017-ben még vannak, lehetnek a 60-as, 70-es évekbeli szovjet
háborús filmekhez hasonló alkotások… :eeekkk:
Frank Grillo
meg olyan faékszerű, olyan aljas „kapitalista” sablongonosz volt benne, hogy
arra gondoltam, hogy ezzel el is ért karrierje végére… :-PPP
Nah, most azt mondom, hogy a Point Blank legalább 100x jobb film, mint a Zhan lang II. És nem kínai jenben értve…
Blinkende
lygter – Flickering Lights – Gengszterek fogadója
Nos, igen… A legrosszabb élményem az volt az egészben,
amikor rögtön az első filmkockákat megláttam… és belém nyilallott: „te…
bonyekbe… ezt én már láttam…”. :eeekkk:
De mivel nem állt össze teljesen a kép és az emlék,
végignéztem.
…aztán a végére rá is jöttem, hogy miért felejthettem el.
Oké, Anders Thomas
Jensen írta és rendezte: de ez volt az első, ami ő írt és rendezett (2000),
és talán még akkor nem volt olyan merész és elrugaszkodó, mint amilyen később
mert lenni.
Igen, benne van az akkor 35 éves, életének ötödik filmjét
forgató Mads Mikkelsen – és a 27
éves, életének kilencedik filmjét forgató Nikolaj
Lie Kaas.
És Ulrich Thomsen
az Ádám
almáiból, meg Søren Pilmark
a „Q-ügyosztály”
négy filmjéből.
Ez az összes érdekesség, amit el lehet mondani róla…
De bántani sem akarom: egy kedves, csendes, elnézegethető
alkotás, nincs semmi baj vele.
Legfeljebb az, hogy egy vasárnap délutáni tévéfilm, és
egyáltalán nem átütő – mint Anders
Thomas Jensen későbbi alkotásai.
Így indult az útján. Valahogy el kellett indulnia. És nem
is olyan rossz ez első lépésnek.
Csak kissé feledhető. Legalábbis nekem sikerült felednem…
The Mustang
Én nem tudom… Illetve tudom, de nem értem… Illetve értem
is, de… Na, izé. :-)
Valahogy olyan filmjei kerülnek elém Matthias Schoenaerts-nek, amiben ösztönlényt, de legalábbis fafejű,
egyvágányú hímállatot alakít.
Mint a Loft, vagy a De rouille et d'os – és
ebbe a sorba tökéletesen illik a The
Mustang is.
Én személy szerint örülök, hogy a börtönben ülő
gyilkosok, rablók lovakkal foglalkoznak szabadidejükben, és ez kötődést alakít
ki bennük, ami – talán… ideális esetben… – a személyiségüket is pozitív
irányban változtatja meg.
De nem tudtam egyik szereplőre sem úgy nézni, hogy
szimpatizáljak vele, mert mindig az jutott az eszembe: nem véletlenül került
oda, ahol van…
Meg lehet nézni, nem árt vele az ember senkinek, de
valahogy… többet vártam volna.
És még egy nüansz: Schoenaerts
cellájában egy emeletes ágy áll. Az ágy oldalánál az ablak, a végében a klotyó,
aminek a fedelét sosem csukják le.
Nos, művészi (operatőri-rendezői) megközelítés miatt úgy
alszik a cellában a két rab, hogy a fejük van a klotyó irányába, nem a lábuk.
Ha az alsóágyas Schoenaerts
kinyújtaná a kezét, konkrétan bele is lógna a vécébe…
Ennyire egy rab sem lehet hülye. Vagy pont azt akarták
jelezni nekünk, hogy de igen. :eeekkk:
Apróság volt, de engem zavart. :-/
Mondjuk, ehhez képest viszont a film nem sok vizet zavart… :-P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése