Hap and Leonard
s02
„Sheriff Valentine? This is Leonard Pine and
Hap Collins. We want to report another dead body. Mm-hmm, we the last ones see
him alive. No, sir, we ain't got no alibi. Just two Samaritans don't know whether
to check they ass or scratch they watch.”
:-)
…
Ez most rohadt nagy piszokság volt a részemről: ne
haragudjatok. :sör:
Ezzel az idézettel indítani totál megtévesztő: mert az
évad java része egyáltalán nem ilyen, sőt, jóval komorabb, sötétebb, mint az
első szezon.
Lenne sok, nagyon súlyos mondat, amik ütősek, és jobban
előrevetítik, mit is várhattok ettől a szezontól, én mégis ezt választottam –
mert nagyon tetszett, annyira jellemzik Hap (James Purefoy) és Leonard (Michael
Kenneth Williams) kapcsolatát, és egymás szívatását-ugratását: mégis a
tűzön-vízen való kiállást egymásért. :respect:
Mert a második évad újra nagyon sok dolgot felfed
kettejük előéletéből, nagyon sok szálat tovább visz – és jópárat le is zár a
második szezonban.
…és előrevetít új fordulatokat a harmadik évadra is,
persze. :sör:
Ha már elnézést kértem az idézetért, elmondom, hogy mi
lett volna a másik idézet, amivel indíthattam volna rivjút, ha elevenbe akarok
vágni.
„Who the hell would want to kill my boy? What
reason would anyone have to kill that kid? Everyone loved that kid! Everyone!”
…
Igen, indíthattam volna így is.
És azzal, hogy az első részt követően annyira fel voltunk
dúlva Katicámmal, hogy komolyan elgondolkoztunk, hogy nézzük-e tovább az évadot…
:-OOO
Kicsit sokallom, hogy manapság (vagy csak én érzem így…?!)
túl sok filmet/sorozatot akarnak gyerekgyilkossággal „eladni”: nekem már túl
tömény ez a téma, túl fájdalmas, túl húsbavágó – túl taszító. :-OOO
Szerencsére úgy döntöttünk, hogy ennek ellenére is
folytatjuk Hap és Leonard történetét – és ez a döntés hatalmas szerencsénkre
egy eszméletlen jó évadhoz segített hozzá bennünket, meggyőződésünk szerint
jobbra is sikeredett, mint az első szezon. :respect: :leborul:
Nagyon sötét ügyben nyomoz a két főhős – annál is inkább,
mivel személyes érintettség is áll fent, és az a figyelmen kívül nem hagyható
érv, hogy őket is gyanúsítják…
Lehetett volna ez a történet egy „killingesen” elmesélt,
iszonyú sötét, kilátástalan, nyomasztó ügy… de a Készítők :respect: ebből is képesek voltak valami emberit, valami
felemelőt kihozni… :leborul:
Döbbenetesen jó lett Hap és Leonard második története,
olyan befejező résszel, amit nem tudok 11/10-nél lejjebb pontozni. Egyszerűen
nem lehet. :megarespect:
Nagyon várom a harmadik évadot – de a második szezon ad
bőven elmélkedni valót 2018-ig.
Jócskán volt benne annyi kraft. :respect:
Köszönet érte, Nick
Damici és Jim Mickle. :sör:
Pink (2016 –
hindi)
Jolly LLB 2. után fellelkesedtem,
hogy lehetnek ilyen indiai/bollywoodi filmek is, és rápörögtem a dologra, és az
imdb „People who liked this also liked…”-ajánlását
böngészve kaptam fel a fejemet erre az Amitabh
Bachchan filmre, és rögtön bele is csaptam.
Megmondom a frankót: én nem voltam eddig az asztal alá
ájulva Amitabh Bachchan-tól…
…de most egy rohadt nagy pofont kaptam, hogy kapjak már a
fejemhez!
Olyan karizmatikus alakítást nyújtott, annyira uralta a
vásznat (képernyőt), amikor színen volt, hogy az ember egyszerre nézte
szájtátva és lélegzetvisszafojtva. :respect:
Én nem láttam még soha senkit, aki ennyire szuggesztíven
követelte volna a teljes, minden idegszálammal való figyelmemet. Pedig láttam
már egy-két filmet. :leborul:
A történet szerintem nem túl… hm… „erős”, és a „fordulatok”
és „megoldások” is elég messziről látszanak – szerintem a Jolly LLB 2. mindkettőben
magasan veri a Pink-et…
…ám a Pink-nek
ott van Amitabh Bachchan, aki egy
egészen más szintre emeli a filmet. :leborul:
Katicámmal film közben többször is egymáshoz fordultunk
egy-egy brutálisan erős Amitabh Bachchan
jelenet után, és olyanokat mondtunk: „úristen, beleborzongtam, ahogy beszélt!”,
„én még ilyen karizmatikus alakítást nem láttam!”… :respect:
Így értünk el a film végi stáblistához – és egyszer csak
elakadt a kezdődő beszélgetésünk, mert az end credit alatt megszólalt Amitabh Bachchan hangja, és elszavalta
Tanveer Ghazi: Tu Khud Ki Khoj Mein Nikal című versét… és még nagyobb
döbbenetet éltünk át, mint bármikor korábban.
Én csak Latinovits Zoltánt hallottam így
verset mondani – most pedig egy indiai színész versel, olyan nyelven, amit nem
is értek… mégis a lelkem mélyéig megrendülök tőle, olyan erővel adja át.
És most csodálkoztam arra is rá, hogy milyen gyönyörű is
ez a nyelv…
Nem egy igazán jó film a Pink – de Amitabh Bachchan
miatt egyszerűen… kihagyhatatlan és feledhetetlen. :megarespect:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése