Trollhunters s01

Kezdem azzal, hogy nem szeretem a 11-13 résznél hosszabb sorozatokat, olyannyira, hogy egy ideje bele sem kezdek ilyenekbe – mert rétestészta, meg „a végtelenbe, és tovább!”, valamint „gittrágás orrvérzésig” érzésem van velük kapcsolatban. :-PPP

A Trollhunters 26 részes – és ezt előre tudtam… :-PPP

Valamint láttam előzetesen, ugye, a trailert és a rajzokat, és ezektől… hogy úgy mondjam: „nem voltam elalélva”. :-PPP

Mégis, mindezek ellenére belevágtam a sorozatba – és marhára nem bántam meg! :thumbsup: :sör:

Sőt, bevallom, nagyon megszerettem ezt a szériát, és most, hogy a végére értem, itt állok, megfürödve, elveszetten, mint akitől elvették a kedvenc játékát, és bánatos kutyaszemekkel bámulok, hogy hozzák/adják vissza, hogy legyen második évad: mert _kell_, hogy legyen. :ihopeso: :fingerscross:

Kezdem azokkal, akiket _igazán_ megszerettem a Trollhunters-ben: és kénytelen vagyok magamnak is beismerni, hogy (szerintem) egészen másokat szerettem meg, mint akiket (elvileg) „kellett volna”. :-S

AAARRRGGHH!!! (igen, ő egy karakter! :-) ) – Fred Tatasciore szólaltatta meg ezt a hatalmas Krubera Trollt, aki régen a Darklans urának, Gunmarnak volt az egyik legfélelmetesebb vezére, ám csatlakozott a jó trollokhoz, és szándékosan kerülve a fizikai konfliktusokat, mára pacifistának nevezi/tartja magát. Imádtam ezt a szűkszavú, kedves behemótot – akiről menet közben kiderül, hogy régebben egyáltalán nem volt „kedves”… –, aki a maga szeretnivaló, bumfordi módján segíti a jó trollokat és az emberi hősöket. És szerencsére akadnak olyan alkalmak a történetben, amikor kénytelen levetkőzni pacifizmusát, és hatalmas erejét hadba állítja a jók érdekében.

Ő volt az egyetlen, aki miatt el is érzékenyültem a sorozatot nézve… „Wingman.”

NotEnrique (igen, ő is egy karakter! :-D ) – Jimmie Wood hangján szólal meg, és fantasztikus, hogy az idő előrehaladtával mennyit változik a karaktere, és hogyan változtak az én érzéseim is az irányába.

Most azt mondom, hogy nekem AAARRRGGHH!!! után ő volt a második kedvenc karakterem: „Keep your hands off my sister!”. :-DDD

Gnome Chompsky – óóó… :-DDD nem is szerepelt talán csak pár epizódban (3-4? max…), de nagyon bírtam ezt a kis gnómot, ha megnézitek a sorit, talán ti is tudni fogjátok, miért… :sör:

Őket bírtam a „Jó” oldalról (igen, _ember_ egy sincs köztük… ez van, Testvéreim az Úrban, de erről majd később), és most elmondom, kik voltak „jók” a „Rossz” oldalról…

Walter Strickler – Jonathan Hyde félelmetesen kimért, jeges, de mégis… valahogy mindig fenyegető hangján szólalt meg. Rohadt jó volt. :respect: Igazából, ha jobban belegondolunk, hiába voltak a sorozatban bitang fenyegető trollok (Bular, Gunmar) mégis Strickler volt a főintrikus, a főkavarnok, az ő húzásai lökték előre mindig a történetet. Bular és Gunmar csak fenyegetően ordítoztak, és csapkodtak, mint a felbőszült hegyi gorilla, addig Strickler olyan volt, mint a csörgőkígyó… ami, ha akarja, simán halálra marja a brutális gorillákat is… Karakterének fejlődése pedig a legszebb, legérdekesebb volt mindenki közül. Esküszöm, várom, hogy a második évadban is felbukkanjon, annyira érdemes/értékes karakter. :respect:

Angor Rot – troll mágus és bérgyilkos: mint aki egy egyiptomi piramisból lépett elő, lángoló szemű, félig rothadó múmiaként. Már a megjelenése durván besza… besza… szóval, elég ijesztő, hogy úgy mondjam :-) , de ráadásul Ike Amadi olyan hangot kelti „életre”, hogy a vér megfagy az ember ereiben.

100x fenyegetőbb ő is, mint Bular és Gunmar együtt, olyan, aki képes lenne a akár a világot is uralni.

Strickler mellett ő volt az igazi ellenfele a trollvadászoknak, aki tétet, súlyt adott a történéseknek.  :sör:

 

…és igen, vannak, akik sok képernyő időt kapnak, fontos kártyák vannak nekik leosztva: mégis sokkal súlytalanabbak, mint a fent felsoroltak. :-/

Bular, Gunmar, Draal, Kanjigar: fafejű, gyakorlatilag egybites, brutál harcosok, akiktől félni kellene – de mivel csak az „üsd, vágd, nem apád!” szinten vegetálnak, így félelmetességük az idő előrehaladtával elillan. Veszélyesek, persze, mint ahogy egy rinocérosz is az – de azért a megvadult rinónál vannak sokkal veszélyesebb gyilkosok is a szavannán, ugye…?! :-P

Én általában nagyon is bírom a kigyúrt, izomagyú (v)erőlegényeket, de ezek inkább idegesítettek. :-/

Jim, Claire és Toby – hááát… igen. :-/

Nekem túl „sablon-iskolás” volt a személyiségük: az entellektüel Főhős, a vicces sidekick, és a menő jócsaj – akik egy osztályba járnak (egymással is akarnak járni), közös színielőadáson vesznek részt, együtt mennek táncmulatságra, és az iskolai „bully” is kipécézi őket.

Nem. Nekem nem voltak a karaktereik túl érdekesek, vagy emlékezetesek – szerencsére, irritálóba sem váltottak át, így maradt nézhető a sorozat.

Valójában, az összes emberi (és nem bőreváltó…) karakter egy-egy sablon, egy-egy klisé volt, akik a „futottak még” kategóriába sorolódtak be nálam. És amikor nem szerepelt troll, gnóm, bőreváltó, pixie, vagy valami mágikus lény, az a rész igazából… érdektelen volt. :-/ Az ilyen jelenetek általában az iskolában, vagy Jim otthonában játszódtak: és bármelyik sablon tinifilmben történhettek volna. :-/

Szerencsére, az idő előrehaladtával egyre gyakrabban és egyre többször „folynak bele” a mágikus lények az ilyen unalmasan hétköznapi helyekbe/helyzetekbe is, és (végre) feldobják, megfejelik azokat. :sör:

És természetesen nem feledkezem meg arról, hogy Jim-et a tragikusan fiatalon eltávozott Anton Yelchin szólaltatta meg, amiről az egész évad alatt nem tud az ember elfeledkezni – aki egy kicsit is szerette Anton Yelchint. :respect: RIP:

…

A 26 epizód között akadtak „filler” és „bottle” részek is, amik ennek ellenére sem csapkodták a biztosítékomat – ellenben voltak olyan döbbenetesen erős epizódok is, hogy az ember csak pislogott. :eeekkk: :respect:

(Érdekességként elmondom, hogy volt, amikor egy napon néztem meg a The Magicians s01e03-at és a Trollhunters s01e23-at – és a trollvadászok úgy mosták le a varázslóiskolásokat a színről, hogy csak úgy nyekkentek… :-/ :-) )

Nagyon jó kis sorozat volt a Trollhunters – igaz, nekem szerintem nem azok adták el, akinek ez a szerep (elvileg) ki volt osztva… –, és mivel remek cliffhangerrel ért véget, én nagyon várnám a folytatást. :sör: