The Magnificent Seven – A hét mesterlövész (2016)

 

 „Felesleges film” – mondta róla egy mértékadó internetes blogger… én meg úgy elgondolkoztam. A Hét Mesterlövész 2016-ban „legfeleslegesebb”?! Biztos…?!

Tegnap este láttam, de még mindig a hatása alatt vagyok: pedig én elég _durva_ rajongója vagyok az 1960-as „klasszikus” western-nek. Azaz nálam aztán rohadt magason volt a léc, amit úgy… jobban belegondolva… igazából nem is nagyon ajánlottam volna senkinek, hogy próbálja megugrani. :-P

Van bennem annyi előítélet és pozitív elfogódottság, hogy _senkit_ és _semmit_ nem hoztam volna ki jól a feledhetetlen és utolérhetetlen Yul Brynner, Steve McQueen, Charles Bronson, James Coburn és társaival való „farokméregetésből”. :thumbsup: és :-P (ha élhetek ezzel a kettős emotikonnal ;-) )

És ezért tisztelem, szeretem és emelem piedesztálra most a 2016-os remake-et, mert Antoine Fuqua nem akar azonos pályán versenyezni a klasszikussal: tiszteli a magányos hegycsúcsot, amire azt az évtizedek emelték. Ő inkább egy másik pályán indul, amiről egy pillanatra sem mondanám azt, hogy kevesebb, vagy érdemtelenebb, mint a Nagy Elődé – pusztán más. :sör:

Persze, nem jut el oda, ahová John Sturges filmje, ami azért alighanem érthető: 56 év telt el, és manapság olyan dömping van filmfronton, hogy valami „brutálisan” nagyot kell dobni ahhoz, hogy itt és most valaki a domb tetejére feljuthasson a nézők szemében. Hegycsúcsokról meg ne is nagyon beszéljünk, ugye…

Antoine Fuqua nem „újra elkészítette a Hét Mesterlövészt”, hanem újragondolta, újraértelmezte, felfrissítette, multikulturálissá* tette és megbolondította. És mondjuk ki őszintén: ez bitang jól sikerült. :respect:

„Felesleges film”… Hm. Akkor vajon mi a 2016-os Ben Hur?! (Az imdb szerint 5,7) És vajon mi az 1959-es Ben Hur?! Ami hiába 8,1 az imdb-n, nyuszik, ha egyszer _csak_ egy remake! Hiszen az 1925-ös Ben Hur (imdb: 8,0) „újragondolás, utángyártása, ismétlése”, WTF :-P. Hja, hogy ennek meg az 1907-es Ben Hur az előzménye… Szerintem tök felesleges ennyi Ben Hur. :-PPP A legeslegfeleslegesebb. Pont elég lett volna az 1907-es (egyébként 15 perces!) „mini” Ben Hur, és kalap. :-PPP Osszátok be. :-PPP

Mondjuk, ha belegondolok, hogy kimaradhatott volna az életemből a Charlton Heston-os, 1959-es Ben Hur… egyszerűen megszakad a szívem. Pedig „csak egy nyamvadt remake”, bakker… :-PPP

Persze, ehhez az kell, hogy valaki merjen hozzányúlni az alaphoz: tisztelje azt, de tudjon és akarjon más lenni. Nem „több” vagy „jobb” – hanem más. Ez pedig nem elég, hogy nagyon nagy szó, de ráadásul szerintem sikerült is. :thumbsup:

Most nyugodtan vekenghetnénk azon is, hogy „nadenemis a Hét Mesterlövész az eredeti, hanem az 1954-es Hét Szamuráj, naazaztán az aztán!”. Én tisztelem mindenki agylövését, és ikonjait: nekem is van egy pár. :sör: Pusztán azt mondanám, hogy én – aki nem mellesleg nem csak western, de szamuráj-film rajongó is vagyok – igazából tiszteletből és tisztességből „tudtam le” a Hét Szamurájt.

Egy valag(!!!), egy rakat(!!!) szamurájfilmet fel tudok sorolni, amit az évek során többször újranéztem!

A Hét Szamurájt csak egyszer. Elismerem filmtörténeti nagyságát: de nekem sokkal jobban bejönnek azok a feldolgozások, ami a nyomdokán, a magjából nőttek ki.

„Felesleges film”… 2016 Tarzan legendája. Hm. Oké, kiskoromban az volt az egyik csúcs, amikor vasárnap délután megnézhettük Johnny Weissmüller 1930-as 40-es évekbeli valamelyik Tarzanját. De középiskolás koromtól (vagy mondjuk úgy, Johnny Weissmüller halálától 1984 RIP) már nem nagyon néztem Tarzan-filmet. Jobban belegondolva, egyáltalán nem. Semmilyet. :-P Pedig 1918-tól kb. 55-56 Tarzan film készült el napjainkig. De mi a francnak ennyi Tarzan film?! Mondjuk, megragadhattunk volna Elmo Lincoln 1918-as némafilmjénél is, hogy ne essünk „felesleges” túlzásokba. De ha nem, akkor is max. 3 film: egy néma, egy beszélő, de fekete-fehér, és egy beszélő, és színes is. Vagy belefér még a 2016-os színes, szagos 3D-s is? Hogy legyen egy olyan? :eeekkk:

Történetvezetésben, a karakterek alapos felépítésében egyértelműen alulmarad a klasszikussal szemben Fuqua remeke (bizony-bizony: r-e-m-e-k-e, nem _remAke_ :-P ;-) ), és Eli Wallach Calverája is klasszisokkal nő Peter Sarsgaard főgonosza fölé.

De a karakterek színességében, és a film pörgésében szerintem Fuqua ver rá a nagy elődre (mert azért valljuk be, a legnagyobb lelkesedésünkben is belátjuk, hogy John Sturges filmjében bizony akadtak… hm… elég lassú időszakok).

Goodnigh Robicheaux karakterét imádtam Ethan Hawke-kal, úgy látszik, az In a Valley of Violence-szel egyidőben ide is kiszúrták, mint menő western karaktert a „sharpshootert”. :sör:

Főleg bírtam különös kapcsolatát Billy Rocks-szal, akit Byung-hun Lee alakít (aki szintén letette már a névjegyét a western szcénában, mint a „The Good, the Bad, the Weird” Bad-je :respect: ).

Jack Horn, az állandóan a Bibliából citáló, de egyébként meg brutálisan kíméletlen nyomkereső valami elképesztően remek volt Vincent D’Onofrio jóvoltából. Imádtam minden egyes pillanatát, és sajnáltam, hogy számomra túl kevés időt kapott. :sör:

Martin Sensmeier pedig, mint a komancs Red Harvest… bakkerság. Maga volt az életre kelt nightmare. Tipikusan az a karakter, akinek láttán arra gondolt az ember végig: milyen jó, hogy velünk van, és nem ellenünk. :thumbsup: Az első pillanattól tudtam és vártam, hogy ő fog megküzdeni a főgonosz komancs gyilkosával, Denalival (Jonathan Ross), és vonyítottam a gyönyörtől, amikor végre megtörtént. :yiyiyiyiyi: :-)

A két főszereplő szerintem tisztességesen és becsülettel tette a dolgát: Denzel Washington és Chris Pratt. Szvsz nem nagyon tettek hozzá a karakterükhöz, de profin hozták, amit kellett.

És igen, volt Vasquez (Manuel Garcia-Rulfo), aki elszürkült a többiek mellett. De ez szerintem teljesen normális: nem lehetett hét egyaránt remek karakter. Elfogadom, és nem rovom fel.

„Felesleges film”… 2016 The Jungle Book… 1937-től 12 db tévés, vagy mozis adaptáció született belőle. Voltam olyan bátor ifjú gyermekkoromban, hogy elolvastam az eredeti novellagyűjteményt is, ezért azt hiszem, mondhatom, hogy egyik adaptációnak sem volt köze soha az eredeti novellákhoz. Legfeljebb csak rendkívül elnagyolt vonalakban… :-PPP Nekem mind közül a kedvencem Korda Zoltán és Sabu 1942-es filmje („Jungle Book”), és imádom a teljesen gyerekeknek… hm… leegyszerűsített és megszépített 1967-es rajzfilmet is, ami aztán végképp csak halványan emlékeztet az eredetire. De remek újra-, és továbbgondolások voltak, önálló, egyedi storyboard-dal, amik méltóak a dicséretre. :respect: De ez a 2016-os… akármi… még a celluloid szalag árát sem érte meg: CGI orgia a semmire. :-PPP

Antoine Fuqua mindig is nagyszerű volt, ha akcióra került a sor: és most is maradandót alkotott. :respect:

Már a „Hetek” beköszönése a kisvárosba is egy brutális massacre volt – de a legvégén a város ostroma… Nem akarok mítoszromboló lenni, de azt kell, hogy mondjam, Sam Peckinpah Vad bandájának legendás leszámolásos lövöldözése most csúszott le a dobogó legfelső fokáról. :respect:

Ráadásul folyamatos szintek voltak benne, egyre jobban elmélyültünk a harc brutalitásában, a személyes áldozatoknak egyre nagyobb tétje lett, és lassan úgy tűnt, minden elveszett, már nincs tovább… :leborul:

Összességében azt mondom, hogy egy igazán remek újragondolással van dolgunk, ami megtartotta a az alapötletet, de új hősökkel, remek új karakterekkel – és brutálisan lenyűgöző akcióorgiával fejelte azt meg.

Nem próbált/akart, de nem is tudott volna arra az oromra felkapaszkodni, ahol az 1960-as „Nagy Előd” trónol. De bátran megmászott egy kisebb hegycsúcsot, nem messze az oromtól, de még nem a felhők felett, ami mostantól csak az övé. És uralhatja azt jogos büszkeséggel.

Szerintem odafentről John Sturgis, Yul Brynner, Steve McQueen, Charles Bronson, James Coburn és Eli Wallach is szeretettel és elégedettséggel néznek le az ifjú utódokra.

Én meg arra gondolok, hogy 56(!!!) évvel a régi, nagy után, amikor már egészen más korosztály(ok) poroszkálnak a világban, talán mégis érdemes volt egy új feldolgozást készíteni a Hét Mesterlövészből.

Sokan vagyunk még (remélem…), akik nagyon (jobban) szeretjük az 1960-as filmet – de tuti, hogy nálunk sokkal többen vannak, akik még csak nem is hallottak róla. Vagy ha hallottak is, hát… sajnos piszokul nem kíváncsiak rá. :-((( Nekik hozta el a feelinget Antoine Fuqua.

És szerintem nagyon jól csinálta. :respect:

„Felesleges film”… 2016 Ghostbusters.

Ehhez nem kell hozzáfűznöm semmit, azt hiszem. :suxxx: