Hunter Prey & A Field in England – Valahol Angliában

Egy felemás poszt, aminek egyik felében egészen más érzelmek dominálnak, mint a másikban…

…talán pont jó is ez így, a felemás októbert búcsúztatva.

Hunter Prey

 

A Cinematrixon :sör: fedeztem fel egy cikket Olcsó sci-fik-témában, és mivel a listáról csak három filmmel vagyok lemaradva, így a Hunter Prey-jel kezdtem a hiányosságom bepótlását.

És hogy ezt milyen jól tettem! :thumbsup:

Bakker – ez egy remek kisköltségvetésű sci-fi, amiben szinte köpni-nyelni nem lehet néha, és óhatatlanul felbuggyan az emberben: „na ne mondd már, hogy ezt tényleg csak 425e dollárból, ráadásul mindössze 18 nap alatt forgatták… !” :eeekkk:

Ami pedig a döbbenet (mondom: döb-be-net!), hogy 100x több _történet_, eredetiség, és izgalom van benne, mint az agyonhypolt 7,5 millió EUR-ból(!!!), 4 év(!!!) alatt készült Iron Sky-ban. Ami egyrészt :-P – másrészt meg :sör:

Mi is a Hunter Prey?! Talán azt mondhatnám, hogy az Enemy Mine, és a Halo: Nightfall „szerelemgyereke”. :sör:

Egy ismeretlen bolygóra egy űrhajó zuhan le, amiből megszökik egy különösen értékes fogoly, aki fajának utolsó tagja. A fogvatartói a nyomába erednek, de gyorsan kiderül, hogy nem egészen tiszta a felállás, hogy ki igazából a vadász, és ki a préda…

 

Ráadásul, mind az üldözők, mind az üldözött védősisakot/páncélmaszkot viselnek, így sokáig azt sem tudjuk, hogy ki-milyen fajhoz is tartozhat – és hogy kinek is kéne „szurkolni”.

És ez marha jó! :-) :sör:

Én élveztem az üldözés fordulatait, a csavarjait, az életre-halálra szóló „bújócskát” – de nem kevésbé a fantasztikus maszkokat, és a brutál jó páncélokat. :sör:

Döbbenet, hogy milyen jó lehet egy ilyen kevés pénzből forgatott sci-fi! :respect:

Ijesztő a gondolat, hogy kimaradhatott volna az életemből…

:sör:

A Field in England – Valahol Angliában

 

Olyan hype-ot olvastam róla, hogy eldobtam az agyamat: „ezt látnom KELL!” – süvöltött minden idegszálamban!

…most meg, így, az élmény (…élmééény?! :-P ) után arra gondolok, hogy milyen régi mese is „A császár új ruhája”.

Hm-hm…

Bizony, régi. Tudjátok, amikor a furfangos szabólegények azt mondják, hogy ők olyan csodakelmét szőnek, amit csak az okos, becsületes, igaz emberek láthatnak. Aztán erre mindenki bizonygatni kezdi, hogy bizony-bizony, gyönyörű a ruha, ők nagyon is jól látják.

Valahogy arra gondolok, hogy amikor „A Field in England” először vetítésre került, volt a közönség soraiban egy neves ítész (mittudomén… pl. Scorsese, vagy ilyesvalaki), aki aznap vagy nagyon jó kedvében volt (esetleg a gombavacsorától szétfo… szétfo… akarom mondani, szétesett atomjaira), és elkezdte ajnározni ez a filmet.

Utána, akik megnézték, mind úgy tették ezt, hogy „Scorsese (vagy más „Fontos Ember”!) nagyon dicsérte, szóval…”.

És amikor a vetítés végén magukba roskadva ültek a széken, és arra eszméltek, hogy a takarítónő szeretné körülöttük összeseperni a szétszórt… pontosabban: a döbbenettől kiöntött!... pattogatott kukoricát, arra gondoltak, hogy erről a filmről megírni a frankót: az kábé egyenlő az öngyilkossággal.

Hiszen Scorsese (vagy más „Fontos Ember”!) dicsérte! Ha én pedig megírom, hogy egy értelmetlen szar, akkor azt fogják mondani, hogy nem értek hozzá! Hiszen Scorsese (vagy más „Fontos Ember”!) dicsérte! Ellenben, ha én is dicsérem (remélve, hogy nem szakad rám a plafon, és nem nyílik meg alattam a föld…), akkor azt fogják mondani, hogy én is olyan hozzáértő, filmes mérföldkő vagyok, mint Scorsese (vagy más „Fontos Ember”!).

És azóta szájról-szájra, kritikáról-rivjúra száll a szó, hogy mekkora atomállat film is „A Field in England” – mert senki nem meri kimondani, hogy egész egyszerűen: „meztelen”. :-PPP

Ez egy értelmetlen zagyvaság. Nagy valószínűséggel azért zabálták a filmben is a szereplők két pofára a hallucinogén gombákat, mert az író és az egész stáb szétgombázta az agyát – és gondolták, milyen jó poén lesz, ha ezt beleírják a filmbe is. :-PPP

A fekete-fehér miliő, a szélfújta fű filmezése percekig, meg a bamba, szétgombázott fejek mutogatása, egy idegesítő dalocska folytonos énekeltetése, meg a tükörrel osztott vászon/képernyő már egyenlő azzal, hogy „filmes zsenialitás”?! Hja, bocs, nem tudtam… Persze, én olyan butácska vagyok. Meg nem is valami nagy „filmes guru”, amolyan frankómegmondó, tudod…

 

Uramisten: most úgy végiggondoltam az egészet, újra. Esküszöm, fizikailag fáj. :-(((

Ezt az elcseszett üres lótúrót… :eeekkk:

Követelem vissza az életemből aljas indokból, előre megfontolt szándékkal ellopott 90 percet! :-OOO