Az október 6-ai dupla posztomból azt a tanulságot vontam le, hogy ilyen
esetben (amikor egy nap egymás után két posztot tolok) akkor inkább a „rossz”
filmekről először, és utána a „jókról”, mert akkor legalább a jó filmekről írt
rivjúm figyel fent napokig nyitóposztként, nem pedig a rosszakról szóló.
Szóval, ez itt a „savanya” részleg… :-P
This is England
– Ez itt Anglia
„Tanuljatok tőle. Ő
egy büszke ember. Ez az, ami kell nekünk. Ez az, amire ez a nemzet épül és
épült.
Büszke emberekre. Büszke
harcosokra. Kétezer éven át ezt a kis szigetet megerőszakolták és kizsákmányolták.
Olyan emberek, akik idejöttek, és akartak egy darabot belőle. Két kurva
világháború. Emberek az életüket áldozták ezért. És miért is? Kitűzhetjük a
baszott zászlónkat a földbe és mondhatjuk: " Igen, ez Anglia, ez Anglia, és
ez Anglia." És miért is? Most miért akkor? Na, miért? Csak úgy
kinyithatjuk a rohadt zsilipkapukat és beengedhetünk mindenkit? És azt mondjuk:
"Igen, gyertek, gyertek csak be. Szálljatok le a hajóról. Jól utaztatok? Fárasztó
volt? Tessék, itt egy sarok, miért nem építesz egy boltot? Még jobb lesz, ha
építesz először egy boltot, aztán egy templomot. Kövesd a saját kibaszott
vallásod. Csinálj csak, amit akarsz." Míg ezzel szemben sok egyedülálló szülő
nem tud lakáshoz jutni, mert ezek kapják meg őket... És ki fogom mondani, mert hallanotok
kell, basszátok meg. Mi ezeknek a tetves pakisztánoknak adjuk a lakásokat,
értitek? Akik egyesével vagy 50-60 lakást foglalnak el egyszerre. Mi nekik
adjuk azokat. Három és fél millió munkanélküli van odakinn. Három és fél millió
közülünk, aki nem tud kibaszott munkát találni. Mert mindet ők szerzik meg. Ugyanis
ők kibaszott olcsó munkaerő. Olcsó és könnyű munkaerő. Kurva olcsó és könnyű, ami minket tesz olcsóvá
és silánnyá. Kibaszott három és fél millió. Ez nem vicc. Ez nem vicc, basszátok
meg.”
Igen, ez fogott meg benne igazán… vagy egyedül. És ez is
csak azért, mert minimális(!) változtatással ugyanezt mondja most Orbán (meg az
összes fideszes, meg jobbikos… meg kádéenpés… :-PPP ). Szinte szó szerint.
És ezt ebben a 2006-os filmben Combo (Stephen Graham) mondja, a
legelmebetegebb, legközveszélyesebb szkinhed. = :magyarminiszterelnök: :eeekkk:
Azt hiszem, ehhez semmi mást nem kell hozzáfűzni.
:thumbsdown:
Azt hittem, több lesz ez a film annál, mint az 1983-as
angliai alulképzett, a társadalom peremén vegetáló, egymáshoz csapódó,
radikalizálódó, kallódó fiatalok szkinheddé válásának, és a mozgalomban lévő frontemberekben
való csalódásának „megható” története. :-P
De nem lett több. Ez a mikrokörnyezet meg nem tudott
különösebben érdekelni. :-P
Whiplash
Nem. Nem csinálok abból hobbit, hogy (túl)sztárolt filmeket „húzok
le”, mert „az a menő”. :-PPP
De ha egyszer valami nem tetszik, és értetlenül állok a
hájpja, és az imdb-s pontszáma fölött, akkor nem fogok beállni a falkába, és
együtt üvölteni a farkasokkal, hogy „ez milyen jóóóóóóóúúúúú…!”. :-P :-///
Induljunk egy kicsit messzebbről.
Komolyan örülök, hogy a „makarenkói” _nevelési módszerek_, már nem dívnak manapság. Örülök, hogy már
tanárok (…méghogy „tanárok”… :-PPP ) nem verhetik a diákokat.
Engem még azért (meg az egész általános iskolás évfolyamunkat
1976-84 között) még azért rendszeresen terrorizáltak verbális és fizikai
agresszióval: és ez eltűrt (talán még el is ismert…), bevett gyakorlat volt
akkoriban.
Azóta pedig volt két olyan munkahelyi főnököm is, akik
olyan szintű verbális agressziót mutattak minden beosztott dolgozó felé, hogy
amellett a Whiplash Fletcher-je (J.K. Simmons) elbújhatott volna.
Szóval, valahogy nem tudott „elbűvölni” a Whiplash „alázós-megfélemlítős sármja”.
:-PPP
A kirúgás utáni beszélgetésük a bárban meg külön
gusztustalan volt. :-P Kábé egy szinten érzem azzal, amikor a férj megveri a
feleségét és/vagy a gyerekét, utána pedig azt mondja: „ez jobban fájt nekem,
mint neked! de miattad tettem, hogy jobb ember legyél! és különben is te hoztad
ki belőlem ezt, szóval, a te hibád!”. :-OOO :sux:
Tényleg! Majd lehetne egyszer a feleség- és
gyerekverőkről is készíteni egy ilyen nagy sikerű filmet – ha ez így bejött a
népnek… :-PPP
Persze, az intenetes „bullying”, és a komment-gyűlölet
korszakában még biztosan jól is esik ilyen filmet nézni: ahol szinte lelkileg-emberileg
meg is semmisítenek valakit.
Egy gyengébbet. Egy védtelent.
Na, jó. Hagyjuk a francba az egészet.
Úgy undorodom tőle, ahogy van.
:sux:
Återträffen – Az
osztálytalálkozó
Ha már ugye jöttem az általános iskolával, meg a „bullying”-gal,
akkor pont illik a sorba.
Talán még mondhatnám is, hogy ennek kellene nekem
bejönni: az osztályban/ból kiközösített és megvetett lány története, aki a maga
módján… hm… nem is „bosszút áll”, hanem inkább a maga módján megpróbálja
feldolgozni a gyermek(ifjú)kori traumáját, a megaláztatást.
De nem tudom ezt sem dicsérni, mert feloldást/megoldást
nem ad.
Csak azt mutatja meg, hogy aki szahar ember volt
ifjúkorában, az az marad felnőttnek is.
És ezektől, az ilyenektől bocsánatkérést, megbánást
várni-kérni… teljesen értelmetlen és felesleges.
Mert nekik természetes és zsigerből jön, hogy
eltapossanak, áttapossanak bárkin. Mindenkin.
Én ezt eddig is így gondoltam, szóval, nem nagyon kaptam
ettől a filmtől semmit…
…csak az üresség, és az elvesztegetett idő érzését. :-/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése