Már majdnem két éve fent van a listámon, hogy megnézem, de csak most kerítettem sort rá, amikor a Netflix felvette a kínálatba. :shameonme:
Paul Giamatti nagy kedvencem a „The Lady in the Water” óta (rohadjatok meg, hater-ek… :-PPP ), és nagyon vártam az újabb főszerepét.
Nem lett akkora élmény, mint a „Lady” (ott a fantasy nekem/nálam nagyon sokat dobott az élvezeti értékén – és szeretetre méltó, feledhetetlen Józsa Imre szinkronhangja… :RIP: ), de határozottan kedves/kellemes, szívderítő filmet sikerült összehozni.
Talán lehetett volna még szebb is a befejezés… én örültem volna, ha az… de talán túlzás azt kérni, hogy tökéletes happy end legyen egy film vége, ami igyekszik két lábbal állni a valóság talaján.
Így is szép lett, és kerek egész. :sör:
Ha valami csendes, jól érzést akartok magatoknak – akár Karácsony idején… – én jó szívvel ajánlom a „Téli szünet”-et. :sör:
Két dolog, ami miatt elfogult vagyok – és ezeket számítsátok be.
1.) Paul Greengrass szerintem zseniális a dokumentarista drámákban: Bloody Sunday (2002), United 93 (2006) – és a The Lost Bus illik ebbe a sorba.
2.) Imádom a tűzoltókról szóló filmeket – alsó hangon Hősöknek tartom őket :respect: Ez 1991-ben kezdődött a „Backdraft – Lánglovagok” filmmel, ami új erőre kapott 2018-ban az „Only the Brave”-vel. :leborul:
A Lost Bus igazából nem „tűzoltós”, nem ők a főszereplők – de ott vannak mindig a képeken…
…amikor pedig nincs egy tűzoltó sem: akkor csak a tűz iszonyata van. A magára hagyatott, tehetetlen emberrel szemben… Ez olyan borzalom, amit soha, senkinek nem lenne szabad átélnie.
Előzetesen tudtam, miről fog szólni – mégis: kiszáradt szájjal, torkomban dobogó szívvel néztem végig… és potyogtak a könnyeim…
Nem Matthew McConaughey és nem America Ferrera „adták el” a filmet – hanem a brutális, szívszorító történet.
Mondhatni: egy „egyszerű” film. Rám mégis nagy hatással volt. :respect:
Álljon itt most annak a három nagyszerű felnőttnek a neve, akik megmentettek huszonkét ifjú életet. :megarespect:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése