Horizon: An American Saga – Chapter 1. – Horizont: Egy amerikai eposz – 1. rész

 

„All who have died are equal”

Comanche People

Már júniusban meg akartam nézni… de a három órás terjedelem elriasztott: öreg vagyok már ahhoz, hogy három órát feszengjek idegenek között egy egyre kényelmetlenebbé váló széken… :-P :-/

Utána pedig rengeteg lehúzó kritikát olvastam róla, és ahogy a második rész bemutatóját törölték is… arra gondoltam: hááát… ha ekkora bukás… akkor nyilván szar a film is. :-(

Pedig de szerettem volna egy remek western-t látni…

Ám most, év végén, annyira szeretnék valami NAGY FILMRŐL rivjúzni (a mozikban meg egy se megy… :-PPP), hogy eszembe jutott a kihagyott, az elfeledett, a megbukott Costner-western saga… és ráizzítottam magam…

Ez egy kurva jó film, bassza meg… 8,5/10 :respect:

Én konkrétan köpni-nyelni nem tudtam közben… és rohadt sokszor szaladt tele a szemem könnyel…

„– You ready, son?

 – I think so, Daddy.”

Ennél a kérdés-feleletnél nem sok szívszaggatóbb mondatot hallottam egész életemben… és igen, természetesen azok a körülmények tették olyan fájdalmassá, ahol és amikor elhangzottak…

Egy régivágású western-rajongó, mint én, aki A Nagy Indiánkönyv-ön, a Winnettou-n, Tokei-Ihto-n és A Nagy Medve fiain, Az Ezüst-tó kincsén és A sivatag szellemén nőttem fel – nekem mindig misztikus és gyönyörű lesz „A Vadnyugat” meghódítása, és a nemes és büszke Indiánok romantikája…

Mi a Legnagyobb Alkotás ebben a témában?! Semmi más nem lehet, csakis a „How the West Was Won – A Vadnyugat hőskora” – 1961… a maga 2 óra 44 percével… és töménytelen sok régi, Nagy Bölénnyel, akik szerepeltek benne: James Stewart, John Wayne, Gregory Peck, Henry Fonda, Karl Malden, Richard Widmark, Eli Wallach, George Peppard – és egy nyúlfarknyi mellékszerepben feltűnik: Lee Van Cliff is. :leborul:

És most Jon Baird, Mark Kasdan és Kevin Costner próbát tettek azzal, hogy túlnőjenek az 1961-es Nagy Elődön – ami, ezt minden rajongásom és elfogódottságom ellenére ki kell mondani: csak és kizárólag a fehér telepesekre, a pionírokra fókuszált, teljesen figyelmen kívül hagyva az őslakosokat.

Kevin Costner 1990-ben letette nekünk az asztalra a feledhetetlen „Dances With Wolves – A Farkasokkal Táncoló”-t, ami nagy hangsúlyt helyezett a „Vadnyugat meghódítását” elszenvedő őslakos indiánokra. (Nem véletlen, hogy 1990-ben a natív amerikaiak két hollywood-i filmről ismerték el, hogy valóban róluk szól: a Dances With Wolves (1990) és a Little Big Man (1970). :respect: )

Costnerék most sem akartak megelégedni kevesebbel: és a Horizon-ban is komoly szerepet kaptak az indián őslakosok.

…néha… különösen a film első órájában… arra gondoltam: talán „túl erősen” is fókuszáltak rájuk…

Mert akkor marha távolinak éreztem őket a „nemes vadember”-imágótól…

Persze, nyilvánvaló, hogy a telepesek első találkozásai az indiánokkal nem a „kölcsönös érdeklődés, nyitottság és elfogadás” jegyében zajlottak…

…de a film első órája bitang keményre sikerült, azt meg kell hagyni. Az ott 10/10-es. :respect:

Egy óra elteltével feltűnik (végre… végre?!) Kevin Costner karaktere… és ott rohadt gyorsan veszít a film a varázsából: a középső óra Costnerrel – szerintem max. 6/10-es lett.  Sajnos…

Kellett volna egy jó vágó, egy erős dramaturg, akik képesek lettek volna hatni Costnerre – hogy felesleges és időrabló az ő történetszála: az első rész fényében azt mondom: ha kivágták volna Costner minden jelenetét… még jobb, pörgősebb, erősebb lett volna az egész film. Sajnálom, hogy ezt kell mondanom… de így érzem.

Ám az utolsó etapra újfent hozza a top kategóriát, és ismét egy 10/10-es órát kapunk lezárásnak. :thumbsup:

…és a végére egy olyan a „következő részek tartalmából” ajánlót rittyentettek… hogy tátott szájjal és könnyező szemekkel bámultam… és arra gondoltam… „…Atya… Úr… Isten… ez még mind lesz?!... vajon… meg tudom nézni valamikor?!... vagy sosem fog kijönni a harmadik rész… és soha nem fogom látni…”

Mit is mondhatnék, Barátaim az Úrban…?!

Csodálatos indián színészek, akik fantasztikusan alakítottak – és mind-mind… egy-egy gyöngyszeme voltak a filmnek: Tatanka Means, Owen Crow Shoe, Wasé Chief – és Gregory Cruz, az öreg apacs főnök, Tuayeseh megformálója volt még az, aki számomra feledhetetlenné vált. :respect: 

„The men are gone. I see that. But where they've been their sons will follow. And when they are able the sons will hunt after you. And they will hunt after all the People, not knowing which of us you are.”

Azt mindenképpen le kell szögeznem: számomra Russell (Etienne Kellici) történetszála volt a legerősebb. :respect:

De minden percében imádtam a gyönyörű Sienna Miller, a nagyon szimpatikus Sam Worthington, és az eszméletlen karcos Michael Rooker minden egyes jelenetét. :leborul:

„That bit of cloth, to them... that's your daughter's blessing. And you'll see, more than one will die holding it.”

Összegzésként: Kevin Costner „életével”, szívével-lelkével és teljes vagyonával benne van ebben a filmben – aminek minden pillanatában érződik, hogy ez egy szerelem-projekt, amivel szeretné megkoronázni (mind rendezői, mind színészi) pályafutását. És feledhetetlen és megkerülhetetlen emléket állítani a natív amerikaiaknak és a velük konfrontálódó első telepeseknek. :respect:

Csak néha kicsit eltéveszti a fókuszt – hogy az emlékállítás vagy a megkoronázás a fontosabb…

De ettől eltekintve: ez egy eszméletlen remek film – igazi szívből zengő, szerelmes óda azokhoz, akik rajonganak az őslakos indiánokért, a cowboyokért, és a Vadnyugatért. :leborul:

Köszönöm Kevin Costnernek, hogy belevágott ebbe a (szinte) lehetetlen küldetésbe – én látni akarom az összes filmet, amit megálmodott. Kettőt szerencsére már biztosan megnézhetek. :sör:

 

Még annyit, utóiratnak: számomra a legikonikusabb, a legvadnyugatosabb pillanatkép… ez. 

Amikor egy fogat teljes erejével vágtázik, menekítve a rajta ülőket – a kocsis szinte transzban, üvöltve űzi-hajtja a lovakat, a többiek pedig minden fegyverből tüzelnek az őket üldöző ellenségre…

Élet és… vagy… halál: a végtelen idő egyetlen pillanatba sűrűsödve.

Vadnyugat.

„It is better to have less thunder in the mouth and more lightning in the hand”

Apache Tribe