Olympus Has Fallen – Támadás a Fehér Ház ellen

Igazi átverés a javából… :-)

…de valahogy nem haragszom érte. :sör:

Mert miután a film végén felállsz a székből, és fújtatsz egy olyat, mint egy tüdőbajos ámbráscet :-) akkor esik le, hogy az elejétől a végéig visszatartottad a levegőt, és csak felszínesen, lihegve lélegeztél, mint a kutya…

…a kezedben forgatott, golflabdányivá gyűrt fura csomót bambán bámulod, majd egyszer csak leesik, hogy az volt a popcornos zacskód :-) ezért keresni kezded, hogy hol van az üdítős poharad (tetején a kommandós Butler-figurával :-) ), és miután sehol sem találod, viszont a papírgalacsin golflabdából kilóg egy műanyag UZI csöve, rájössz, hogy a menü minden alkotóelemének, Laokoon-csoporttá gyűrt maradékát a kezedben tartod… :-)

Ugyanis ilyen hatással volt rád Antoine Fuqua 120 perces adrenalinlökete. :sör:

…ám ahogy kiballagsz a moziból, az autentikus golflabdádat a kukába lököd egy hármas vassal ;-) és a mosdóban megpróbálod csatakos-ragacsos, a játék UZI csövétől és a műanyag Butler-figura borostájától :-) véresre marjult tenyeredet fertőtleníteni, miközben a tükörben nézed vicsorgásba torzult arcodat, és a szád görcsbe rándulva még az utolsó harci üvöltést formázza… :-)

…egyszer csak kezdesz ellazulni… csészényire tágult pupillád lassan összeszűkül… már nem hörögve veszed a levegőt… és rájössz, hogy végre nem csak a DURR-BUMM-LŐNI-ÖLNI négyes kering a fejedben…

Ekkor döbbenten körülnézel a mosdóban, mint aki éppen magához tér egy ismeretlen helyen, és magad körül éltes családapákat látsz, akik segítőkészen törölgetik egymás véres orrát… tisztességben megőszült nagyapák köpik ki a péppé rágott zsilettpengét… és jövőnk záloga ifjak próbálják lefogni saját kezüket, nehogy a szívószállal leszúrják egymást…

Valamennyien hímsoviniszta, militarista, adrenalinfüggő férfiállatok, mint te :-) és hozzád hasonlóan próbálnak ők is kikecmeregni a film hatása alól. :-)

Egy pillanatra összenéztek… megértés csillan a szemetekben… de aztán gyorsan, szégyenkezve elkapjátok a tekinteteteket. Felvesztek egy napszemüveget, a hirtelen a semmiből előkerült ballonkabátotokba burkolóztok, aminek a gallérját gondosan felhajtjátok, és úgy igyekeztek feltűnés nélkül elpárologni a kb. 6-8.000 emberrel teli multiplexből, akik rövidgatyában és pólóban állva, elképedve nézik a mosdóból kiviharzó ballonkabátba és napszemüvegbe rejtező, vajas popcorn-, adrenalin-, tesztoszteron- és izzadságszagú férfihordát. :-)

Igen, kb. ennyi időbe telik, amíg az egyszeri néző ráeszmél: mennyire klisés, üres, felfújt lufi is volt az Olympus Has Fallen… és valójában már szégyelli, hogy még ezt belátva is tetszett. :-)

 

Nézzük is mi volt ez a kliséhalmaz:

- testőr, aki buddy-haverja az elnöknek, kegyvesztetté válik – pipa

- mégis ő lesz az egyedüli, aki egymagában megmentheti az elnököt – pipa

- gonosz áruló is akad, aki átállt az ellenséghez – pipa

- persze, a katonai fejesek bunkóznak vele – pipa

- naná, hogy az átmeneti elnök viszont mellé áll, így hivatalosan menthet – pipa

- lángoló, lehulló csillagos-sávos lobogók – pipa

- a gonosz ellenség lyukat akar ütni a térképen Észak-Amerika helyén, és fel sem merül benne, hogy ebből globális katasztrófa lenne, ami hőn szeretett hazáját is leradírozná – pipa

- a végén ketyeg a visszaszámlálás, de sikerül még a „nulla:nulla:nulla” előtt leállítani – pipa

- az amerikai hős hazafi pedig diadalmasan átgázol az ellen végtelenül gonosz tengerén – pipa

- az amerikai hős hazafit az elnök látványosan rehabilitálja, (sz)ép zászlók lobognak – pipa

- az USA újfent győzedelmeskedett az ellenségei felett – pipa

Így jobban belegondolva… nem egy-két tucatnyi hollywoodi film épült ezekre a klisékre, nem?!

De Fuqua úgy intézte, hogy az egyszeri nézőnek egy perce se legyen arra, hogy elgondolkozhasson az ismerős helyzeteken és megoldásokon: belevág a folyóba (ami két sziklafal között zúg le ezerrel…), és csak a túlélésre játszol – hogy kapj néha levegőt, és ne tégy (túl nagy… ;-) ) kárt sem magadban, sem a szomszédodban… :-)

Film közben fel se tűnik, hogy több néző is fel-felugrik a helyéről, és ordítva bevisz egy-egy ütést a levegőbe… mások vadul salapálnak a kommandós késként szorított szívószálakkal…

Fel se tűnik és nem is zavar – mert te magad is ezt csinálod. :-)

Az a kevés, szerencsétlen nő, akit a pasija azzal hülyített, hogy a „Vásárlási mániás, pasifaló, végtelenül egyszerű szinglik tobzódására” már nincs jegy, de szerencsére itt van az ez az izé… az „Olümposz Gyümölcslé Lesett a Fáról” című amerikai szerelmesfilm, biztos tetszeni fog, gyere nyuszifül!

Na, ők megpróbáltak szimplán elfolyni a székben a csapott homlokú, véres húscafat-függő, neandervölgyivé átlényegült fickójuk mellett, és amikor a halálfélelmük néha kissé alábbhagy, azon lamentálnak, hogy a fenébe nem vették észre eddig, hogy a kedves-nyálas, eddig orránál fogva vezetett „kutyamackó-cicafiújuk” mekkora egy közveszélyes, elmebeteg, tömeggyilkos állat… :-)

Szóval, egész kellemes időtöltés – egyvágányú férfiaknak. Mint én. :-)

…azért beszerzek majd egy új borostás, uzis Gerald Butler figurát…*

:ááááhhhh: :tratatatata: :sittysuttybimmbumm:

:-)

 

 *= pont illeni fog az üvöltő, 300-as, kardos Leonidasz-figura mellé… :-)

The Killing s03e05 Scared and Running & Under the Dome s01e01 – Pilot

The Killing s03e05 Scared and Running

Hölgyeim és Uraim, itt az évad első 10/10-es epizódja!!! :thumbsup:

„- Bugs is pretty lame. But he grows on you. Got to respect that.

- Bugs?

- Yeah. He looks like a stretched-out white rabbit, don't he?”

…és rájöttem, hogy Stephen Holder akarok lenni!!! :-)

Akkora atomállatkirály ez a csávó, hogy nem tudok betelni vele!
Hail to Joel Kinnaman!!!

:respect:

Néha esetlen, néha zavarban van – de amikor átvált nyomozó-üzemmódba, akkor olyan zúzós-karcos lesz, hogy az ember csak lesett állal bámul. :sör:

Amikor pedig végre előkerült az ikonikus kapucnis pulcsija… ordítottam a gyönyörűségtől! :-)

Tank „pit bullos” bandájának lerendezését még azt hiszem, sokáig emlegetni fogom, annyira emlékezetes lett!

Huhhh… talán kicsit sok is vagyok ezzel, nem?! :-)

NEEEMMM!!!! Go, Holder, Go! :-)

De tényleg: az én szememben Holder vitte az epizódot – ám valójában eszméletlen izgalmas volt most minden történés, és pörgött a rész. :sör:

Kedvesem a végén dühösen ki is fakadt: „Hogy lehet már megint így befejezni?!”. :-)

És ez Nála/Tőle nagy-nagy pozitívum. :sör:

Mit is írhatnék még róla – vérbeli „must see” nem vitás! :respect:

„You know why I got "Faith" on here?  'Cause no one's got any on me but me.”

Under the Dome s01e01 – Pilot

Ezt a The Killing s03e05 előtt néztük – nem volt rossz, de nálam a The Killing teljesen lemosta a „szimpla” érdekességét…

Nem rossz felvezetés, érdekes alapfelállás, igaz, én vártam volna benne még valami sötét, fenyegető, misztikus dolgot – és nem, nekem a búra, önmagában, még ehhez kevés, és nem (csak) azért, mert telhetetlen vagyok, hanem mert… hiányérzetem volt/van, na. :-/

Oké, Stephen King jegyzi, akiről tudjuk, hogy nem megy a szomszédba egy kis sötét, fenyegető gonoszért, szóval, biztosan lesz itt még több is… de nekem jó lett volna már a pilotban is… valaki, vagy valami.

Apropó, ha már King: 1988 körül olvastam tőle az első könyvet, a „The Shining – Ragyogást”, és utána _mindent_, amit magyarul kiadtak tőle.

Ám egyszer azon kaptam magam, emlékeim szerint a „The Tommyknockers – Rémkoppantók” után, hogy elegem lett belőle… Ráuntam. :-/

Ami még kicsit (nagy) fájdalmam, hogy a pilotban elsőre igazán egy karaktert sem találtam érdekesnek, szimpatikusnak, szerethetőnek… :-/

Éppen ezért most senkit sem tudok/kell név szerint felemlegetnem. :-P

Ez szvsz nem kis hiányosság: ha nincs egy valaki sem, akiért izgulnék, vagy akivel együtt tudnék lélegezni, akkor hogyan gondolták/gondolhatták azt, hogy az ember pusztán a „rejtélyes történés” miatt bevonódik…?!

Érzem, hogy van a sztoriban potenciál – de akad jó pár hiányosság is… :-/

Persze, ezért még nem kaszálom, három részt fájdalom nélkül vállalhatónak érzek belőle: és majd akkor fogok dönteni, hogy kell-e belőle több. :fingerscross:

The Killing s03e03-e04 Seventeen & Head Shots

„Remember me, Mama San?”

Hát igen… megvan az előnye és a hátránya is annak, hogy az ember „kissé lemaradva” vág bele egy éppen futó sorozatba.

Előnye, hogy darálva, egymás után tudunk legyűrni pár részt – és ezt piszkosul élvezzük… :-) :cool: :sör:

Hátránya, hogy miután darálva „napra készre” hoztuk magunkat, és teljesen „belemelegedtünk” a jóba – utána fogcsikorgatva várhatjuk hetente az új részeket… :-( :eeehhh:

De végül is mi ebből a lényeg?! Hogy _eszméletlenül jó_ a Killing harmadik évada.

Megint. :thumbsup:

És még mindig. :respect:

Oké, ott van a kutya elesve, hogy winnie a sorozatjunkie-ről „beijesztett”, mivel ő nagyon lehúzta a negyedik részt – pedig ő is nagy „Killing-fan” :sör: –, de én most nem osztom a véleményét: szerintem zúzott-karcolt mindkét epizód.

:thumbsup:

Nagyon jól kanyargott a történet, jó (értsd.: _durva_) húzások voltak benne megint, és Holder meg Linden (végre!) megint együtt nyomulnak – és együtt bitang jók, ez tagadhatatlan. :respect:

„- I can't guarantee you're gonna make sergeant by working with me.

- What makes you think I need your help?”

:-)

És meg kell, hogy mondjam, az évad témája rendesen le- és meggyomrozza az egyszeri nézőt – aki jelen esetben én vagyok…

Döbbenetes, hogy milyen „természetességgel” viszik az utcán élő („élő”?!... hát miféle élet ez…?!?! :-O :-( ) gyerekek sorsát…

…hogy mennyire „magától értetődő” (…Uram, Istenem… hogy használhatok ilyen szavakat… ) az, hogy használják és kihasználják őket (…mint a rongyot…), és… hogy néha nyomtalanul el-eltűnik közülük egy-egy… _akit utána soha, senki nem keres_.

Nem szólnak, ha fáj, ha félnek, ha bántják őket, ha nincs mit enni-inni: mert úgysem érdekelnek senkit – vagy ha igen, akkor lehet, hogy rosszabb kézbe kerülnek egy magát „irgalmas szamaritánusnak” mutató, igazi elvetemült „ragadozó” karmai között…

Ez számomra egyszerűen iszonyú… felfoghatatlan… és gyomorforgató… És nem, nem azt mondom, hogy „milyen emberek ezek „odaát”?!” –, hanem azt mondom, hogy ijesztő, hogy ilyen emberek _vagyunk_...

:shameonus:

Döbbenetesen fájdalmas, sötét és ijesztő téma – és az emberben ketrecbe zárt állatként ordít az igazságérzet…

…és egyszeri nézőként vicsorogva _akarom_, hogy a Holder és Linden megtalálják a tetteseket.

Tud valamit ez a Veena Sud… :respect:

The Killing s03e01-e02 The Jungle & That You Fear the Most

És igen, igen, igen!!! :sör:

A 2010-es évek (második ;-) mert van „Sherlock”!!! ) legjobb krimisorozata folytatódik – aminek rendkívül örülünk!

A felütést, a nyitó dupla epizódot látva, bátran ki lehet jelenteni, hogy tartani fogják a színvonalat. :thumbsup:

…és a hangulat továbbra is komor, nyomasztó, súlyos… De ezt szeretjük benne! :respect:

Az pedig most már teljesen egyértelmű és nyilvánvaló, hogy Seattle-ben sosem süt a nap. :-)

És mostanra arra is rájöttem, hogy a „Sleepless in Seattle” nem azt jelenti, hogy „A szerelem hullámhosszán”, hanem azt, hogy az ember annyira be van sz… ijedve :-) a seattle-i (sorozat)gyilkosoktól, hogy aludni sem mer… :-)

Kb./Pont egy évet ugrottunk, és mindenkinek szépen folyt az élete, nem állt meg az idő: ami tetszik!

:sör:

Kedvenc Holderünk (Joel Kinnaman :sör: ) már nem kapucnis pulcsiban, hanem öltöny-nyakkendőben viszi az ügyeket és az őrmesteri vizsgájára készül – Linden pedig (Mireille Enos) a rendőrséget elhagyva valamiféle kompőr/kompkísérő munkát végez.

Kiderül, hogy a második évadban „szépen megágyaztak” a (lehetséges) harmadik etapnak, és most szépen el is kezdték fűzni a gyöngyöket/szőni a szálakat. :thumbsup:

Az új évad, új krimije köré találtak néhány nagyszerű színészt, akik remek karaktereket hoznak.

Például a halálsoron ülő Peter Sarsgaard simán lejátssza a „followingos” James Purefoyt (pedig őt egyébként nagyon szeretem…).

Feltűnik még az általam a „Mayday”-ben Linus-ként megkedvelt Max Fowler  :sör: – és eszméletlen jól alakít a Bullet-et megformáló Bex Taylor-Klaus. :thumbsup:

Mellékszereplőként pedig olyan színészek tűnnek fel, mint Elias Koteas, Nicholas Lea és… Holder barátnője szerepében: Jewel Staite! :-)

És már az első dialógus, ami elhangzik közöttük, igen csak karcos jelentéstartalommal bír minden geek/fan és rajongó szemében… :-)

„- Hey, crime fighter!

- Hey!

- Hmm… "Serenity." Mm…  Sounds like a stripper's name!

- Yeah, actually. I should get that removed.”

:atom:

:-) :-) :-)

Holder megint/még mindig oltogatja Lindent, amin nem lehet nem röhögni… :-)

...de közben az ügy, aminek nyomába erednek, megint egy rémisztő és gyomorforgató eset…

Oké, a második évad három részének „mélyrepülése” miatt már tudom, hogy a Killing sem tudja folyamatosan tartani a 9/10, 10/10-es átlagokat, és biztosan lesznek majd gyengébb részek…

…de akkor is nagyon örültünk a Kedvesemmel, hogy újra adásban van – és izgatottan várjuk a folytatást. :sör:

Revelation Road: The Beginning of the End & Le Guetteur

Két… hm… „nem igazán jó” film… :-///

Revelation Road: The Beginning of the End

Oké, elsőre meglehetős… hm… „erős” szavakkal indítottam ez a posztot – mert egy imdb-s komment kissé feldúlt… ugyanis bizonyos sorait személyes támadásnak vettem.

…de aztán töröltem és most újrakezdem a rivjúmat. Higgadtan.

Nem, sajnos nem mondhatom azt, hogy ez egy jól sikerült keresztény film.

Sőt, az eleje kifejezetten rossz – de a film második felét Kedvesemmel nagyon elgondolkoztatónak és érdekesnek… merem mondani, hogy merésznek találtuk.

A Revelation Road úgy indít, mintha egy „retro” „Mad Max” és/vagy „Cobra” film lenne: prémes zekés, kegyetlen motorosok uralják a kisvárost és környékét.

Ráadásul, a motoros banda vezére, Brian Bosworth (akinek én személy szerint egyetlen egy értékelhető filmjét láttam életemben, az 1991-es „Stone Cold – Hideg, mint a kő”-t – ehhez még annyi, hogy a „Stone Cold”-ban Lance Hendriksen 100x hatásosabb és fenyegetőbb vezére volt a motorosoknak, mint a Revelation Road-ban Bosworth…) milyen más fegyvert is forgatna, mint… egy bitang nagy pörölyt. :eeekkk:

Azt hittem, hogy a 80-as évek elmúlásával ezt a (kissé ciki) klisét is végleg feltettük a padlásra, a lomok közé… de sajnos nem. :-/ Vagy ha igen, most leporolták és levették – de kár volt. :-///

Ide érkezik a golyóálló mellényekkel házaló ügynök David A. R. White, akiről lassan kiderül, hogy sötét… ügynökös/kommandós… múltja van, és naná, hogy rögtön konfrontálódik a bandával a helyi fegyverboltos, Ray Wise és unokája, Noell Coet védelmében.

Szóval, a régi „motorosbandás” filmek medrében csordogál a történés, és közben fel-felmerül, hogy kinek van hite… és miben/kiben… és kinek nincs…

Ám, mint említettem volt, a második felében viszont már történt egynémely kellemes változás, és a Második Eljövetel előrevetítése nekünk („blinded fanatical Christian” :-P :suxxx: ) már kifejezetten tetszett, és elgondolkoztatott…

 

 …annyira, hogy mi Kedvesemmel határozottan várjuk a második részt!

„Revelation Road 2: The Sea of Glass and Fire”

 :thumbsup:

Benne van az esély, hogy elrontják – de az is, hogy nem. :sör:

Én nem tukmálom senkire, hogy nézze meg – hőbörgő-fröcsögő ateisták meg kifejezetten kerüljék… :thumbsdown:

Le Guetteur

Mint tudjátok, szeretem a francia filmeket – a „sniperes” movie-kat nagyon csípem – Daniel Auteuil pedig személyes kedvencem! :respect:

…de sajnos ez a „hármas együttállás” sem volt elég ahhoz, hogy ez egy jó… vagy netalán „emlékezetes” film legyen/maradjon. :-///

Kedvesemmel határozottan abban maradtunk a végén, hogy a „Revelation Road” jobb volt… ami azért… hááát… legalábbis nem egy komoly kategória. :-/

Olybá’ tűnt számomra, hogy sem a rendező, Michele Placido (igen, igen: „La Piovra – A polip”), se a forgatókönyvírók, Denis Brusseaux és Cédric Melon, nem tudták eldönteni, hogy miről is szóljon ez a film...

Mert nem lett sem egy izgalmas bankrablós – sem egy félelmetes sorozatgyilkosos – sem egy lélektani dráma a gyilkos és az áldozat apja között…

…olyan „ebből is egy kicsi, abból is egy kicsi” – és a végeredmény meg „se leves, se hús”. :-(

 

Ráadásul a főszereplő választás sem sikerült a legjobban, ugyanis Mathieu Kassovitz mindennek mondható, csak karakteresnek és karizmatikusnak nem… :-///

Sajnos, a film igazából semmilyen téren nem mutat érdemeset, érdekeset, érdemlegeset, emlékezeteset – ezáltal még kevésbé ajánlom bárkinek is. :-///