Átjáróház & Dungeons and Dragons: Honor Among Thieves – Betyárbecsület

Két remek filmről pár szó. :sör:

 

Átjáróház

Madarász Isti nekem már egyszer letette a névjegyét „A fekete múmia átkával” :respect: , szóval, bíztam benne, hogy most is minőséget tesz az asztalra – és így is történt. :thumbsup:

Oké, szerintem nem minden arany, vagy nem minden lesz arannyá, amihez Isti hozzányúl, de mondjuk úgy, mindig megvan rá az esély, mert képes nagyszerű minőségben alkotni.

Az Átjáróház egy remek film: és marha jó, hogy ezt ki lehet jelenteni.

Mert amíg a „ner-istenpénzenemelég-…seggébőlkilógó-kurzusfilmcsinálási liga” van a mérleg egyik serpenyőjében – a másikban meg a „antihumoros-kínosankellemetlen-szkítonosok”, meg a „biharivikus-imdbszavazókatveszünk-tékasztorik”, addig nagyszerű, hogy középen meg ki- és felemelkedik egy-egy véletlenül, tévedésből elkészült gyöngyszem: mint az Átjáróház. :sör:

És, bár az Átjáróház is kapott a tehénre gatyát – vagy a kétpúpú tevére még két púpot, ahogy jól esik… :-P – a ripacs és szükségtelen Árpa Attila, és az érdemtelen és felesleges Dobó Kata képében… (akik ráadásul a film poszterére is felkerültek: azzal a nulla alakítással… méghogy „alakítással”! :-P… _jelenléttel_, amit a képernyőn töltöttek :-PPP) , de mégis: az Átjáróházban remek színészek és remek alakítások láthatóak, arról nem is beszélve, hogy Veres Attila pedig egy egészen korrekt forgatókönyvvel állt elő, amit nincs szíve az embernek bántani. :sör:

Kútvölgyi Erzsébet nagyszerű – Kulka János félelmetes – Rujder Vivien és Bárnai Péter párosa szerethető. És mellettük a karizmatikus Székely B. Miklós (1945), a nagyszerű Bocsárszky Attila (Kojot), a remek Mészáros Máté… és mind-mind, akik mellékszerepben voltak. :thumbsup:

Ha még nem jött volna le: teljesen megéri a ráfordított időt az Átjáróház. És minden egyes fillért megér, amit ráköltöttek. Ritka madár volt mindig is egy ilyen magyar film – de mainapság meg főleg az. :respect:

 

Dungeons & Dragons: Honor Among Thieves – Betyárbecsület

Igazából egy ideig kerültem – mert annyira kommersznek és… semmilyennek tűnt.

Mea culpa.

Ez egy remek, vidám, ironikus fantasy, ami önmagát egy percig sem veszi komolyan – mégis képes értéket felmutatni és átadni. Szinte, csak úgy, mellékesen. :respect:

Jó volt a kalandozócsapat összeállítása, nagyszerű az egymás közötti dinamikájuk, remek a bejutás a kincstárba,horzsol a végső harc a főboszorkánnyal – és közben beszólások, kikacsintások, „csak semmi komolykodás, szórakoztatni akarunk!”-hozzáállás. Ami nagyon jól áll a filmnek. :thumbsup:

Tartok tőle, hogy a Warcraft után a Honor Among Thieves lesz a második olyan keserű-kedves élményem, ami „fantasy-sorozatnak/frencsájznak indult, de azonnal a földbe állt – pedig nekem nagyon tetszett!”… ugyanis nem hasít úgy a jegypénztáraknál, ahogy a befektetők elvárnák/elvárják. :-/

Kár, ha nem lesz újabb rész – de annak nagyon örülök, hogy legalább ez elkészült. És én meg előítéletem dacára mégis belevágtam – és egy pompás élménnyel lettem gazdagabb. :sör:

„- What do we do?

- Make no sound. They're drawn to mental energy. The higher the intelligence of the prey, the more likely they are to strike.

(…)

- Well, that's a little hurtful.”

:-DDD