2020. augusztus 20., csütörtök

Shin'ya shokudô: Tokyo Stories – Midnight Diner: Tokyo Stories s02 & The Umbrella Academy s02


Shin'ya shokudô: Tokyo Stories – Midnight Diner: Tokyo Stories s02


Sosem szerettem, ezért eddig nem is csináltam azt, hogy egy sorozatot a _második_ évaddal kezdek el – de mivel a Midnight Diner-nek csak a második évadához volt/van magyar felirat, ezért (most, a Pop-up Bár utáni űrben… ;-) ) hosszas vívódás után, csak belekezdtünk a második évadba, hogy meglássuk, érdemes lesz-e „megbirkózni” az első évaddal is… :gyagya: :-/ :-S

Ez egy fantasztikusan remek sorozat. :respect:

Szeretetre méltó, emberi, szívet-lelket melengető történetek, hibákról-tévedésekről-botlásokról – megbocsátásról, helyrehozásról, kibékülésről… találkozásról.

„When people finish their day and hurry home, my day starts. My diner is open from midnight to seven in the morning. They call it „Midnight Diner”.

PORK MISO SOUP COMBO
BEER, SAKE, SHOCHU

That's all I have on my menu. But I make whatever customers request as long as I have ingredients for it. That's my policy. Do I even have customers? More than you would expect.”

A pusztán „Mester”-nek szólított szakács és konyhavezető (Kaoru Kobayashi) meséli a történeteket azokról az emberekről, akik be- és visszatérnek az éttermébe vacsorázni.

Vannak rendszeres törzsvendégei is, akik rendszerint kommentálják a történéseket, illetve olykor aktívan részt is vesznek benne.


Kedvenc részem a s02e05 – Yakisoba Dog, amikor a csöndes, de mégis fenyegető erőt árasztó törzsvendég Ryu (Yutaka Matsushige) – akiről kimondatlanul ordít, hogy valószínűleg jakuza… – folyik bele az aktuális, „friss” vendég történetébe, de egyáltalán nem úgy, mint egy ijesztő maffiózótól várnánk…


(Vicces: most látom, hogy az imdb-n a második évad összes része 8 pont fölöttre van pontozva – egyedül az én kedvenc részem 7,7-es… :-P :-/ :-))) )

Nyugodtan nevezhetjük antológia-sorozatnak, hisz minden egyes új vendég egy új történet, és nincs egy összefüggő, folytonos háttérsztori – csak a törzsvendégek állandósága, és a közeli, kicsiny rendőrőrs: az egy szem rendőrsrác, az öreg nyomozó úr, és a fiatal nyomozó lány, és a szomszéd kifőzdéből a rendőrsrác után áhítozó néma(?) lány. Az ő gegjeik, szkeccseik mindig vicces ízt és színt adnak az epizódoknak. :-D

De az egyes történetek mindig kisebb és nagyobb emberi drámák: hibák és tévedések… fájdalmak és veszteségek… és találkozás, jóvátétel… megbocsátás.

És közben egy-egy remek japán étel elkészítése… és a végén a szereplők „kibeszélve a szerepből” a receptet is elmondják. :-)

Yakisoba Dog



Kitsune Udon




Curry Ramen


Megmondom a frankót: egy-egy epizód remek kajáját elnézegetve az ember megéhezik – benéz a hűtőbe… és fanyar képpel csukja vissza az ajtót, mert odabent semmi nincs, ami felvenné a versenyt a sorozatban látott bármelyik ètellel. :-P :-/

A karakterek egyéniek és egyediek, a történetek érdekes és fordulatosak… a kaják ínycsiklandóan néznek ki, de egy dologról még nem szóltam: a zene.

Az eddigi összes(!) Netflixes sorinál azonnal rányomtam a „Főcím átugrása” gombra, de a Mindnight Diner főcímét mindig végignéztük, annyira hangulatos – és a végén felhangzó zenék is mindig különlegesek és egyediek. :respect:

Nagyon egyben van a Midnight Diner s02 – és most már muszáj belevágnunk az első évadba is. :sör:
:thumbsup:


The Umbrella Academy s02


„Don't go chasing waterfalls.”
:-)

Nagyon vártam, ráugrottam – tetszett, de nem annyira, mint az első évad.

Annyiból remek, hogy végre megszerettem Diegót – de Vanya továbbra is taszít és idegesít…

Remek, hogy Klaust újra láthattam, ráadásul egy olyan helyzetben, ami ordított azért, hogy lubickoljon benne… :-)))

Számomra a legjobb karakter Luther lett: egyszerűen imádtam a hülye pofavágásait, a megjegyzéseit, és az idétlenkedéseit – próbálta lopni a showt Klaustól, és nem mondom… olykor sikerrel is járt. :sör:
:-)))

Five-ra nem tudtak új rétegeket tenni… talán kicsit el is laposodott…

A Svédek, amíg trióban nyomták, taposták a Hazel és Cha-cha duó sarkát… ám ahogy fogyatkoztak, egyre csökkent a sármjuk… :-/

Az Intéző és Lila idegesítettek – és rohadt sok jelenetben szerepeltek… :-PPP

Herb-öt szerettem, tőlem kaphatott volna sokkal több szerepet/jelenetet is. :sör:

Ben „nagyjelenetét” imádtam. :respect: És a „Végső, Nagy Leszámolás” is határozottan tetszett. :thumbsup:


A legvége, a „csattanó”, az új évad felvezetése – az viszont nagyon nem volt ínyemre.

Utálom ezt a fajtát. Mindig is utáltam. :-PPP

Én itt be is fejeztem az Umbrella Academy történetének figyelemmel kísérését: jó volt, szép volt, megérte megnézni – de elég ennyi. Köszönöm.

„Don't go chasing waterfalls. Stick to the rivers and the lakes that you're used to.”
:sör:

Így fogok tenni.
;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése