Egy friss élmény – és pár másik, amiket már tolok egy
ideje magam előtt…
VFW (2019)
Olyan fantasztikus nosztalgikus retró élmény, hogy
csillog tőle az ember szeme – persze, csak akkor, ha tudja, kiket is lát a
képernyőn… szóval, kellőképpen öreg filmrajongó. Mint én. ;-) :sör:
A háborús veteránok kocsmájában összegyűlnek a régi
barátok, hogy megünnepeljék egyikük születésnapját – és amikor már kellőképpen
megalapozva alkohollal, épp nekiindulnának egy sztriptíz bárba, beront egy
fiatal lány, akit drogos/bedrogozott bandatagok üldöznek.
És az öreg katonák a védelmére kelnek – a drogbanda pedig
ostrom alá veszi a krimót.
Ennyi és nem több.
Töménytelen sok vérrel, tűzoltó baltával, machetével,
körfűrésszel – késsel, villával… mindennel, amivel egy embert meg lehet ölni.
És hogy miért csillogna egy ilyen retró exploitation,
vérhentelő filmtől valakinek a szeme? Aki nem szorul pszichiátriai kezelésre…?
;-) :-)))
Mert a régi filmek (javarészt másodvonalas…) színészei
tűnnek fel benne, akiket nem tudtam boldog, nosztalgikus vigyor nélkül nézni,
hogy „nahát… hiszen ez ő… az izéből, na!... és még mindig él…?!” ;-) :-D.
Stephen Lang (68)
William Sadler (70)
Martin Kove (74)
David Patrick Kelly (69)
George Wendt (72)
Fred Williamson (82)
Ha tudjátok, kik ők – akkor simán lehet a ti filmetek is,
ez az 1 óra 27 perces eszelős, nosztalgikus vérfürdő. :sör: :-D
Ray Romano –
Right Here Around the Corner
Már elég régen megnéztem, és sokat agyaltam rajta…
Persze, mondhatnánk, hogy miféle stand-up az, amin „sokat kell agyalni”… de én
azt mondanám, jóféle. :sör:
Tudjátok… gyakorlatilag… kidumálta („ki stand-upolta”
vagy hogy a francba is mondjam… :gyagya: ) az egész családját. Kicikizte a
gyerekeit, hogy szétröhögte az ember az agyát – és a feleségét… és itt a bibi.
Nem mintha nem lehetne ilyet tenni, hisz a magyar comedy
centrálos srácok is gyakran kidumálják a feleségeiket a színpadon – ami az
esetek majdnem 100%-ában jópofa, humoros, és az ember a saját házasságára ismer
benne. :sör:
De amiket Ray
Romano mondott az asszonyról – az nekem nagyon sokszor fájt, helyette is.
Hogy miket kapott tőle… Keserédes humornak tűnt – inkább keserűnek, mint
édesnek… :-///
Gondoltam, biztosan elvált… és tele van fájdalommal.
Erre a legnagyobb döbbenetemre a show végén megjelent az
egész családja: a lánya, a három fia… és a felesége, Anna Scarpulla, akivel 1987 óta házasok(k)… és közösen elmentek
pizzázni. :-OOO Leesett az állam…
Aztán arra gondoltam: ha a felesége, és szereti (hiszen
43 éve együtt vannak), akkor minek mond róla „olyanokat” a színpadon, amiket…
szerintem nem mondunk akkor, ha még szeretünk valakit.
A végén nem tűnt úgy, hogy Anna megbántott lenne: oké, 43 év alatt nyilván megszokta Ray humorát, és jóval magasabb a
tűrésküszöbe, mint egy „átlagos” feleségé… de én azt gondoltam: „node akkor is…!”.
:-/
Szóval… nem tudom… ha a legvégén nincs az a közös séta és
pizzázás a családdal, egészen más lelkiállapottal fejeztem volna be – de volt,
és összezavarodtam: „…hogy akkor… hogy is van ez…?!”.
…
De nagyon jó kis stand up volt. Nézzétek meg. :sör:
The Goes Wrong
Show s01
Nem rejtettem, nem rejtem véka alá, hogy a The Mischief Theatre Company óriási
nagy kedvencem. :sör:
:-DDD
De azzal a farbával nem nagyon jöttem eddig elő, hogy
azért… nem minden előadásukkal vagyok kibékülve. :-/
A zseniális „Peter
Pan Goes Wrong” után a „Christmas Carol Goes Wrong” valami…
valami nagyon nem jól sikerült… :-///
…
Szóval… eléggé elbizonytalanodtam, hogy vajon a sorozat
milyen színvonalat fog képviselni, ezért sokáig vártam vele…
…és most meg is mondom: hullámzó. A színvonal. Sőt,
sajnos többször hullámvölgy, mint hullámhegy…
Beszéljek csak a jókról.
A s01e02 – Pilot
(Not The Pilot Episode): szerintem fergeteges volt. Ezt szerettem bennük,
ezért lettek a kedvenceim: mindent csúcsra hoztak. :sör:
s01e04 – The Lodge
– s01e05 Harper’s Locket: mindkettőben voltak eszelősen jó poénok… de akadt
benne pár gyenge is… ám ettől még bejöttek.
A maradék három epizódot inkább nem értékelném. :-///
…
Oké, annyit mégis, hogy a s01e01 – The Spirit of Christmas
és a s01e06
– Ninety Degrees… azokról azt mondanám, hogy… ha nincs épkézláb
ötletünk, akkor ne erőltessük a dolgot. Mert csak nyögés lesz a vége… :-///
A s01e03 – A Trial to Watch pedig… „a futottak még”-kategória… :-S
Talán ráférne a Csapatra egy-egy külső szemlélő, mielőtt
előrukkolnak valamivel – nem csak a rokonok, haverok, üzletfelek lelkes (és
szervilis…) „vállveregetésére” van szükség…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése