Nagyon jó kis filmek… :sör:
A Beautiful Day
in the Neighborhood – Egy kivételes barát
„- You love people like me. Broken people.
- I don’t think you are broken.”
„Óh, én is biztos
sírnék, ha Levente Péterről készülne film, de amíg ez nem történik meg, addig
Fred Rogers filmjén nem tudok sírni-ríni, mint az amerikaiak” – írta egy
empátiával és emberséggel jócskán kitömött :NOT: egyén a neten…
…én meg arra gondolok, hogy minek néz az ilyen filmeket.
:thumbsdown:
Ami mind-mind arról szól, hogy éld bele magad, vessz el a
történetében, és hagyd, hogy magával ragadjon.
Mondta valaki, hogy „sírni KELL” egy filmen?! Tudod – bár
neked teljesen feleslegesen beszélek –, mindenkire másként hat egy-egy
filmalkotás. Én szoktam sírni filmeken, nem titok, de én ettől érzem embernek
magam: hogy képes vagyok mások (fiktív, vagy valós) fájdálma, vesztesége miatt
sírni.
Én empátiának hívom – te hívhatod szentimentalizmusnak
(vagy… ha kellően rosszindulatú vagy… szenilitásnak is…).
Érdekes, „A
Beautiful Day”-en pont hogy nem sírtam – de ettől még bőven megérintette a
szívemet, és ugyanaz fogalmazódott meg bennem, mint a film főszereplő
újságírójában:
„He's just about the nicest person I've ever
met.”
Mert ez mondja, súgja, érezteti veled az egész film, hogy
Fred Rogers (Tom Hanks végtelenül empatikus megformálásban :gyógyuljonmegMrHanks!:
) valószínűleg a(z egyik) legkedvesebb ember volt a Földön.
Aki nem mímelt, aki nem játszotta meg magát, aki nem vett
fel álságos nyájas külsőt, miközben odabent vicsorgott egy farkas.
Szerette az embereket – és azt akarta, hogy az emberek is
szeressék egymást. Értsék meg egymást.
Hogy mindenkinek vannak jó és rossz napjai, és nem ettől
jó, vagy rossz egy ember.
„Sometimes people are good
And
they do just what they should
But
the very same people
Who are good sometimes
Are
the very same people
Who are bad sometimes”
És tudod… valahogy úgy van ez, hogy amikor megadatik
neked, nekem, nekünk az az áldás, hogy találkozunk egy-egy kivételes, ragyogó
emberrel – akkor lehetünk akár megvetőek, cinikusak, nagyképűek is… de az is
előfordulhat (olykor-olykor), hogy őket látva mi is megpróbálunk jobb emberré
válni. Sőt, azok is leszünk.
És ez a lehetőség bitang felemelő. :respect:
De rajtunk áll, hogy megragadjuk ezt a kínálkozó
lehetőséget – vagy nem.
Fred Rogers
1968 és 2001 között mesélt és tanított az USÁ-ban – és generációk nőttek fel
úgy, hogy őt nézték.
Ha valakit érdekel, hogy milyen volt igazából Fred Rogers és Tom Junod barátsága, érdemes elolvasnia ezt a cikket:
Knives Out –
Tőrbe ejtve
Ijesztő és idegesítő… hogy ezt a filmet ugyanaz az ember
írta, aki a SW VIII-at…
Mert az SW VIII. a legalja… a Knives Out meg egy bitang jó(pofa) csavaros kis krimi, Agatha
Christie nyomdokában – de nem koppintva, nem másolva, inkább szeretettel,
értelemmel, értő kézzel tribute-olva. :respect:
Utálom ezt a Rian
Johnson csókát.
A neve nekem szitokszóként szolgál.
De… De. Hogy a fene egye meg: a Knives Out egy marha jó film.
Nem. Nem bírok erről többet írni, mert meghasonlok
önmagammal – képtelen vagyok dicsérni egy olyan embert, aki három éve minden
nap a pokolba kívánok…
Ám a Knives Out
akkor is nagyon jó. És ettől meg lehet bolondulni. :gyagya: :-P :-S
Jay and Silent
Bob Reboot
Guilty. Pleasure.
Lehet szégyellni, de be lehet vállalni. Én bevállalom.
Szeretem Kevin
Smith-et, és szeretem a Jay és Néma
Bob filmeket. Mindig is szerettem, mindig is szeretni fogom mindet. :sör:
:thumbsup:
A „Reboot” nem egy jó film.
Leggyengébb mind közül.
De én képes vagyok ezt (is) másként látni.
Mert, ha úgy nézem, hogy egy, a halál torkából visszajött
író-rendező készítette el ezt a filmet, aki éppen ezért már másként látja az
életet/életét, és köszönetet akart mondani ezzel a filmmel mindazoknak a
barátainak, akik szerették és támogatták, akik előrevitték a karrierét – akik
szorítottak érte és akarták, hogy felgyógyuljon.
Ha így nézem – mert így is lehet – akkor ez egy gyönyörű
tribute, egy felemelő köszönetnyilvánítás.
És én így nézem.
Shop-stop – 1994
Shop-Show – 1995
Dogma – 1999
Jay and Silent Bob Strike Back – 2001
Shop-stop 2. – 2006
26 éve kezdtél szórakoztatni engem, Kevin Smith – szeretlek érte. Élj sokáig!
:respect:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése