(Gyorsan igyekszem még rivjúzni, hogy beleférjen minden
idei élményem decemberbe. :-) Van két film, amiről holnap fogok beszámolni – és
utána, asszem, kiírtam magamból mindent. :sör: )
The Mandalorian
s01e08
A Mandalorian
7-8 szerintem olyan lett, amilyennek elejétől lennie kellett volna a
sorozatnak.
Nem tudok és nem is akarok hibát találni benne. :respect:
A szálak gyönyörűen összeértek, és a végső leszámolás
olyan epic lett, amilyet a dizniSW még nem produkált, amióta bevásárolták
maguknak az arany merchandise termékeket tojó franchise-ot.
Olykor eltévedt a sorozat… néha meg túl kitaposott
ösvényen járt.
Kereste a saját útját – és a végére megtalálta. :respect:
Már nem tudom kárhoztatni a korábbi botlásokért: úgy
vagyok vele, a hibázás, a göröngyre és/vagy gödörbe lépés az új utak
velejárója. Mi is leírunk kacskaringókat életünk során, és van, amit jobban,
van, amit kevésbé bánunk meg később, de ez a saját utunk.
„This is the Way.”
:respect:
A Mandalorian
a magányos cowboy, aki fókuszpontként maga köré hívja/vonzza a harcosokat, a jó
lényeket – és emiatt a sorsfordító csatáiban sosem magányos, mindig vannak
olyanok, akik mellette és érte harcolnak.
Úgy lett mandalori, hogy ismeretlen mandalorian harcosok
mentek érte tűzbe és halálba, és mentették meg az életét.
És ő felesküdött rá, hogy élete végéig ezt fogja visszafizetni
a klánjának.
Amikor IG-11 le akarja venni a sisakját… az az egyik
legepikusabb pillanata a sorozatnak…
„- I need to remove your helmet if I am to
save you.
- Try it and I'll kill you. It is forbidden. No
living thing has seen me
without my helmet since I swore the Creed.
- I am not a living thing.”
Baby Yoda meg…
hááát… Frank Oz (RIP) munkássága
végre beteljesedett. Még én, a vén SW fan, akinek semmiféle merchandise terméke
nincs és soha nem is volt – még én is be fogok szerezni egy Baby Yoda figurát, annyira szeretetre
méltó, aranyos és jópofa.
És megint volt egy marha jó poénja… :-)))
„Let's make the baby do the magic hand
thing. Come on, baby! Do the magic hand
thing!”
:-)))
Igazából… megbocsátok a Mandaloriannak, és útkeresésnek, saját hangjának megtalálásához
vezető eltévedésnek veszem a hibáit – és hiszem, hogy a végére megtalálta azt.
:sör:
Voltak hibái… szívesen adnám a sorozat összességét 8/10-re…
de… de Baby Yoda miatt kénytelen
vagyok 9/10-re értékelni. :-) :sör:
The Witcher s01
Én „Witcher-szűz” vagyok. Nem játszottam
a játékkal, nem olvastam a könyveket. Igazából a „vaják” fordítás/cím engem
taszított mindig is. Szerintem nincs olyan magyar szó, hogy „vaják”. Van _vajákos_, de gondolom, az meg nem volt
elég „vicseres”, ezért kétszótagúvá csonkították, hogy hajazzon az eredetire.
:-/// Engem nem vonzott be. :-P
Szóval, így ültem le a sori elé: és elképedve olvastam a
sok acsargást a neten, hogy ilyen szahar, meg olyan szahar. Mert aki olvasta-játszotta,
az nem ilyen lovat akart…
Nos, én meg azt mondom, hogy hét részen keresztül nem
találtam fogást a Witcheren: hogy
mibe kössek bele, mit fikázzak le, mi miatt húzzam a számat.
Witcher-szűzként tökéletes
szórakozásnak találtam. :respect:
Készültem is arra, hogy majd jól megírom, mennyivel
egyenletesebb, mennyivel biztosabb talajon/úton járó is a Witcher, mint a Mandalorian… de ekkor jött a
nyolcadik, befejező rész.
Amit borzalmasnak találtam… :-PPPPP
Kifejtem, hogy miért is.
Én a „The Witcher”
sorozatot néztem és szerettem, egyértelműen a főszereplő miatt – nem a „The
Witches” sorozatot (film: 1990,
fsz.: Anjelica Houston).
Az, hogy voltak/vannak benne boszorkányok is, rendben,
oké, miért ne – de ne ők legyenek a főszereplők, hanem Geralt – Henry Cavill.
:sör:
Erre az utolsó részben Geraltot „kiütik” és seblázban/lázálomban hánykolódva tölti az
egész epizódot… :-///
…a boszorkányok meg Minas Tirith-be mennek, ahol „_egyesével(!!!)_” fordulnak szembe a
támadó hadsereggel – és közben fel sem merül bennük(!!!!), hogy van az
ellenségnek is egy (pár) mágusa, és ne adj’ Isten, még talán valami mágiával is
támadhatnak rájuk. Amit esetleg ki kéne védeni… Talán. Esetleg.
:-PPP
Én Yennefert (Anya Chalotra) csíptem: tetszett, mint nő;
tetszett, mint karakter – de az utolsó epizódban megmutatkozott, hogy Geralt
nélkül nem bír elvinni a vállán egy epizódot sem. Vagy látványosan nem tudtak
mit kezdeni vele a sorozatírók… :-PPP Nem tudom, melyik a rosszabb. :-PPP
Az utolsó rész kétnegyedében csípős nyelvűen okoskodik –
az egynegyed részében egy toronyból keresgéli, és küldi ide-oda a többieket – a
maradék egynegyedében meg döbbenten mászkál a holtakkal teli várban és
csatatéren…
Hááát… igen. Ennél többet nem is lehetett volna kiosztani
számára, ugye?! (DEEEE!!!) :-PPPP
Ilyet még sorozatepizóddal nem csináltam: de ezt az utolsó
részt pörgetve „néztem” végig.
És a végén keserű szájízzel keltem fel előle. :-///
Remekül ment az úton a sorozat – de a végén gödörbe esett…
És én meg értetlenül állok előtte, hogy miért történt ez… :eeeekkkk:
Biztosabban, stabilabban, jó minőségben tették elém a Witcher-sorozatot, ami a végére… hm… „kifulladt”(?!),
„rossz irányba ment”(?!), „főszereplőt tévesztett”(?!?!). Nem is tudom.
Merem mondani, hogy így is 8/10-re lehet értékelni – de
az utolsó, befejező rész nagyon nem sikerült… :-PPP
Nagy részben egyetértve Veled, hozzáteszem: sajnos a könyvsorozatban is ez van, idővel Geralt szerepideje drasztikusan lecsökken. /Aldyr
VálaszTörlés:eeeekkkkk:
VálaszTörlésAnnak meg mi a fene az értelme...?! :-PPPP
Fel nem foghatom. :-/