Toy Story 4.
Minden rajzfilm bele szokott bukni az (erőltetett) új és
új folytatásokba, és hiába jön ki a 3., 4., 5. rész, hogy meglovagolja az első
(legjobb esetben az első kettő…)
sikerét, csak kínos és nyögvenyelős utánérzések tudnak lenni, amik megkeserítik
az ember szája ízét… (Sorolhatnék itt most franchise címeket, de minek. :-PPP
:-/// )
A Toy Story-széria
viszont nem tartozik ebbe a kategóriába. :respect:
Gondoltad volna? 1995-ben jött ki az első rész, és most,
majdnem negyedévszázaddal később a negyedik epizód még mindig tartja a
színvonalat, sőt, majdnem megközelíti a kilenc évvel korábbi, majdnem tökéletes
Toy Story 3. elképesztő szintjét.
:leborul:
Én azt hittem, 20-ra már nem lehet, nem érdemes lapot
húzni, és hogy a csúcson kell abbahagyni – de a Toy Story alkotógárdája megmutatta, hogy van még ebben a sagában
olyan történet, amit érdemes elmesélni. :thumbsup:
A harmadik rész úgy mutatta be a felnőtté válás, és a
gyermekkortól való búcsúzás kihagyhatatlan stációját, hogy azt aligha lehetett
megrendülés nélkül nézni. Én legalábbis nem tudtam…
A negyedik rész pedig egy újra egymásra találás – és egy
újabb búcsúzás története, ami más, mint amikor Andy-től, és Andy otthonától és gyermekkorától
búcsúztunk… de legalább olyan szívfájdító, átélhető, átérezhető.
25 évesen csatlakoztam rá a franchise-ra, most majdnem
kétannyi vagyok, de a bennem élő gyereket még mindig meg tudja érinteni egy-egy
hozzá szóló mese.
Szeretem ezt az édes-bús érzést, megunhatatlan,
felbecsülhetetlen – hálás vagyok a Toy
Story-nak ezért a majd’ negyedévszázadért. :megarespect:
The Gangster,
the Cop, the Devil – A gengszter, a zsaru és az ördög
Amikor megláttam ezt a címet akkor azonnal a
feledhetetlen és utolérhetetlen dél-koreai mestermű a „The Good, the Bad, the Weird”
jutott eszembe…
…és arra gondoltam, hogy a három főnevet tartalmazó
címmel talán újra egy remekművet lehet készíteni.
Nem lett rossz a végeredmény, csalódást keltő sem – de a „The
Good, the Bad, the Weird” 10/10-ét nem tudta megközelíteni. Talán
7,5/10-et adnék rá…
Úgy érzem, ott lehetett volna sokkal jobb, hogy a „The
Good, the Bad, the Weird”-nek sikerült mindhárom karakternek adni
valami egyéni, sajátos, különleges ízt (A „Good”
kapta a legjobb akciókat, a „Bad”-et
kegyetlensége és vérprofisága emelte magas szintre – a „Weird” pedig egyszerűen egy unikum volt. :respect: Mindhárman
kiemelkedőek voltak a maguk a szintjén.)
Ám a „The Gangster,
the Cop, the Devil”-ben igazán csak a „Gangster”-t
(Ma Dong-seok) sikerült egyedivé és
különlegessé tenni, és bár bazi széles válla és háta volt…
…nem bírta egymaga a csúcsra emelni a filmet.
Nem volt rossz film, egyáltalán nem, sőt! :sör:
És volt benne a potenciál, hogy még jobb, talán
feledhetetlen legyen – ám lehetőség csak lehetőség maradt.
Dél-Koreából láttunk már ennél jobb filmeket is… Ott nagyon
magasan van a léc.
:respect:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése