2019. augusztus 24., szombat

Nagymarosi Ütősök & Katáng Zenekar

Pár napig távol voltam és csak ez akadályozott meg abban, hogy meséljek két nagyszerű élményemről, amiket a nagymarosi Szent István Napi Borünnepen éltem át. :sör: ...izé, micsoda dolog már ez... akarom mondani :bor: !!! :-)))

18-án a Nagymarosi Ütősök koncertje miatt utaztunk le - és elképesztően tehetséges fiatalokból álló, fantasztikus csapat zenéjét hallgathattuk. Imádtuk minden egyes másodpercét! :respect:

(Később abban a szerencsében volt részem, hogy a koncert után, a vásári sokadalomban egy kézfogás erejéig sikerült személyesen is gratulálnom a zenekar vezetőjének, Oláh Norbertnek. :thumbsup: )




Hallgassatok bele, milyen szenzációsan is zenélnek ezek a végtelenül tehetséges és szimpatikus fiatalok!


A koncert után, hazafelé azon beszélgettünk Katicámmal: milyen jó lenne, ha Máté ebbe a nagymarosi iskolába járhatna... és talán örömmel zenélne ő is az ütősökkel. :ihopeso: :fingerscross:
:-)



19-én pedig a Katáng Zenekar koncertje miatt érkeztünk a városba: és egyszerre esett le az állam - és egyszerre szégyelltem el magam...

Szégyelltem magam, mert én rengeteg gyermekeknek szóló zenét, zenekart meghallgattam/meghallgatok előbb Dávid, majd Máté miatt a Youtube-on... de a Katáng zenekar mindeddig elkerülte a figyelmemet. Mea culpa. Mea maxima culpa.





És leesett az állam, mert - nem bántva másokat - én ilyen IGÉNYES zenét, gyermekeknek szánva, még az életben nem hallottam. A hangszerek olyan repertoárja csillan meg (kelta hárfa, harmonika, ír furulya), amik sehol másnál - és olyan mesterségbeli tudással, virtuozitással, hogy az ember csak döbbenten, csillogó szemekkel (b)ámul. :respect:



A koncert után felmerészkedtünk a színpadra, és ott helyben megvásároltuk a "Hétmadár" című kiadványukat, amit a Zenekar tagjai voltak olyan kedvesek, hogy dedikáltak is nekünk. :thumbsup:





Kicsit (mit "kicsit"...! :-P :-) ) zavarban voltunk, amikor a Zenekar tagjai között toporogtunk a színpadon, és a kedves kérdéseikre összevissza beszéltünk mindent. :-)))

De most elmesélem, mit is válaszolnék - itthon, lenyugodva :-) - a végtelenül szimpatikus és barátságos Kas Bence meglepődött kérdésére, miszerint: "melyik dalon sírtatok?!".

A "Hétmadár" lemezen hangzik el "Kanczúr Csilla - Barlang mélyén" című megzenésített verse...

...az annyira a szívbe markol, annyira együtt tudunk érezni a mélybe zuhant legénnyel, hogy... nehéz nem könnyezni vele.

Kanczúr Csilla - Barlang mélyén


"Barlang mélyén csend honol.
Bármerre lépsz: ostromol.
Körbezár a kővilág.
Nem süt be a holdvilág.

Vaksötét van, nincs remény.
Kinnrekedve vár a fény.
Nincsen ablak, nincs ajtó.
Mélység van csak: fullasztó.

Tátott szájú üregek,
visszhangozzák nevedet.
Fura arcok, rémpofák
Vigyorogva lesnek rád.

Barlang mélyén csend honol.
Csend a csendben kóborol.
Földre hull és égbe tör.
Elringat vagy meggyötör."

...

Ez egy magamfajta befelé forduló depressziósnak - teljes leírása annak, amit a legrosszabb pillanataimban érzek és megélek...

És tudod, hogy min sírtunk még, Bence?

De nem a fájdalomtól és/vagy az önsajnálattól - hanem a boldogságtól?

Ezen a dalon:



"Legyen szép, legyen jó!
Legyen vígan mosolygó!
Legyen mindennap olyan boldog,
mint a születés, a születés, a születésnapod!"

...

Köszönet érte, köszönet Értetek, Katáng Zenekar!
:respect: :leborul:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése